Lómentésünk számára a 2012. év is bővelkedett meglepetésekben, fordulatokban, csalódásokban és örömben, olyan volt mintha soha ki nem szálltunk volna abból a bizonyos hullámvasútból: egyszer fent, egyszer lent…

A NOÉ Állatotthon - Lómentő csoportja olyan kalandvágyó, állatszerető, lovas embereket keres, akik szívesen vállalnák hatalmas patásaink (értsd: lovaink, póniaink, öszvéreink) hosszú távú "ideiglenes" befogadását. Lovaink (és egyéb társaik) nagy társasági igénnyel rendelkeznek, ezért elsősorban olyan helyet keresünk számukra, ahol már van hozzájuk hasonló patás, aki biztosítja számukra a megfelelő társaságot és szórakozást.

Régóta nem jelentkeztünk már lovas összefoglalóval. Na nem éppen azért, mert nem történt semmi…sőt! Debivel ugyebár mindig történik valami illetve elérkezett az Állatok Karácsonya is.
Lovaink idén külön levelet írtak a Jézuskának, hátha kapnak valamit, amire nagy szükségük van. Minden várakozásunkat felülmúlva rengeteg Angyal döntött úgy, hogy karácsonykor lovainkat ajándékozza meg.

A nyáron több lovunk is leköltözött vidékre a Lószanatóriumba friss levegőt szívni. Egész nyáron legelhettek a dús füvű legelőkön, ám most, a tél közeledtével visszaköltöztek a menhelyre és ezzel kezdetét vette a NAGY összeszoktatás...

Debi és Carmen, a két betegeskedő kancánk mindennapjait foglalta össze Juli ebben a cikkben. A lányok állandó orvosi felügyelet alatt vannak, kezelésük folyamatosan zajlik.

Nem mindennapi esemény, ha valaki talál egy lovat. Természetesen a NOÉ Lómentő projektje ilyen esetben is hatékony segítséget nyújt. Ime Puncs, eredeti nevén Sellő története, akit hazajuttattunk :)

Néhány lovunk: Diana, Barbie, TündérPalkó és két öszvérünk Koksz és Amálka kamionra szálltak, és elhagyták a NOÉ-t. Német partnerszervezetünk egyik itt élő tagjához költöztek Kiskunfélegyháza mellé, ahol nemcsak az ég kék, mint nálunk, hanem a fű is zöld :) Természetesen továbbra is a mi védenceink, és gondoskodunk róluk, de tartásukhoz ideálisabb helyszínen.

Debi május 17-én végre átesett a régóta tervezett sérvműtétén. A műtét komplikációk nélkül zajlott le, leszámítva egy apróbb kis „érdekes helyzetet” az altatás közben. A műtét után még 5 napot töltött az üllői Nagyállat Klinikán megfigyelés alatt, hogy szépen gyógyuljon a sebe, és végre szállítható állapotba kerüljön.

Minden akadály elhárult Debi műtétjével kapcsolatban, így csütörtökön sor kerülhet a várva várt (Debi részéről természetesen nem annyira preferált) beavatkozásra...

2012. május 3-án, csütörtökön kezdődik az érdi lógyilkos néven elhíresült Sz. László másodfokú tárgyalásának első napja. A gyilkos 2010. nyarán, a nyílt utcán, több késszúrással, hidegvérrel meggyilkolta, a szinte még gyerek gazdája szeme láttára Felhő nevű lovát. A ló szinte azonnal meghalt. A kislány sokkot kapott, az édesanyja értesítette a rendőröket, a hatósági állatorvost és az állatvédőket. Bár akkor ott a helyszínen Felhőért már semmit nem lehetett tenni, de Sz. László tulajdonában lévő iszonyú állapotban lévő másik három lovat azonnal elkobozták Tőle, ők a NOÉ Állatotthon Alapítvány gondozásába kerültek.
Sz. Lászlót az elsőfokú bíróság minden vádpontban bűnösnek találta és 1 év fogházbüntetésre ítélte, melyet sajnálatos módon 2 évre felfüggesztett. Mind két fél fellebbezett az ítélet ellen.

A szombati napunk Öszvér (Diana) jóvoltából kicsit kalandosra és hosszúra sikerült, ugyanis a lefekvés előtti külön zabadagjának fogyasztása közben elkezdett fulladozni, mivel félrenyelt valamit. A lovak azonban nem tudnak hányni, így elég nagy volt a baj. Szerencsére a lómentős csapatunk gyorsan és jól megoldotta a problémát, persze állatorvosi segítséggel.

Hosszú ideig sikerült megúsznunk komolyabb lódoktori vizit nélkül, de mint az lenni szokott, a baj csőstül jön. És ami másoknak öröm, hogy itt a tavasz és a jó idő, az kehes lovainknak maga a gyötrelem.

Birsről tudni kell, hogy az egyik legjámborabb lovunk. Ennek megfelelően is álltunk hozzá a patkoláshoz. Hamar rá kellett jönnünk, hogy csúnyán elszámoltuk magunkat.

Örkénytáborról a lovasemberek nagy részének általában ugyanaz jut eszébe: az egykori Magyar Királyi Lovaglótanárképző és Hajtóiskola régi lovastanárai, akiknek tanításaira máig emlékszünk. 1930-as alapításától 1944-es világszínvonalon művelték itt a magyar lovaskultúrát. Leszünk azonban olyanok szép számmal (állatvédők, állatorvosok és lószerető emberek), akikben már más képek fognak felmerülni.

Az utóbbi napokban csak úgy zajlottak az események Debi háza táján, ennek köszönhetően kissé elmaradtam a tájékoztatással. Nézzük hát, mi is történt…

Miután közzétettük a felhívást Debi kezelésének támogatására, hazai és külföldi állatbarátok összefogásával nagyjából kettő hét alatt gyűlt össze az előzetesen kalkulált orvosi költség!

Segítség kérés érkezett hozzánk egy komoly egészségügyi problémákkal küzdő (sérves, egyik szemére vak) kancával kapcsolatban, akit a segítségünk nélkül az altatás vagy vágóhíd veszélye fenyeget.

Az érdi lógyilkosság kapcsán hozzánk került lovak nemrégiben nagy lehetőséget kaptak. Kapcsolatba kerültünk, egy évek óta Magyarországon élő angol házaspárral, akik szívükön viselik a megkínzott állatok sorsát. Nekik maguknak is több mentett/sérült lovuk van. Felmerült bennük, hogy esetleg magukhoz vennének néhány lovat, így megkeresték Lómentő csoportunkat, hogy tudunk-e segíteni, ajánlani segítségre szoruló lovat/lovakat... TUDTUNK !

Gazsi története 2 évvel ezelőtt kezdődött. A XVIII. kerületből koboztatta el az önkormányzat, mert gazdái teljesen elhanyagolták őt.

Aki nem ismer, a nevem Carmen. Tudjátok, én vagyok az a gyönyörű paci, akinek halálra simogatja minden látogató a buksiját. Régebben a gazdasági udvarban (istállóban) töltöttem napjaim, de egy ideje (végre) kiengednek a friss, szabad levegőre.
Nos azért ragadtam tollat, mert anyukám mesélte, hogy lesz valami Állatok Karácsonya nevezetű rendezvény, itt, a Noén december 10-én.