Íjász hét Azilnál II.

Íjász hét Azilnál II.
2012.05.04.

Jajajaja tudom tudom, megígérem hogy majd naponta….de ha egyszer nem úgy alakul az élet. Najó falazni akartam ennek a szerencsétlen kétlábúnak, de felesleges….aszongya nem volt ideje, de miaz hogy nem volt ideje megírni az ÉN blogom? Ezért tartom, és neki nincs ideje. Szerinted? Szerintem kirúgom a fenébe. Most meg is mondtam neki, hogy pörögjön, mert én, vele ellentétben elfoglalt vagyok, és 3 Íjászt is be kell most mutatnunk. Most mondjátok meg…nem elég, hogy ideges vagyok és frusztrált, mert ezek a vakarcsok elveszik a nekem járó figyelem nagy részét, még emiatt a szerencsétlenség miatt is nekem kell kapkodnom…csodás…
A mai 3 vakarék Pite, Pepe és Popo. Hát nem is tudom melyikkel kezdjem….talán a legfurábbal, Popoval.

Ez a kis görcs minimum 40 éves aggszűznek gondolja magát. Olyan kis illemtudó, tartózkodó, mintha már egy etikai kódexxel a mancsai közt pottyant volna ki a mamából. Nem tolakszik, nem mászik, nem piszkálódik, szóval tök uncsi. Biztosan vannak, akik erre vágynak, de én tuti nem. Úgyhogy csak fárasztom magam azzal is, ha rágondolok. Najó, am jófej. Illedelmes, kedves, van akinek bejön az ilyesmi.

Pepe….nos…ő olyan…hát…az az igazi mérhetetlenül nagyon nagy lúzer, akit csak akkor nem ér baleset, ha beállítják a sarokba, de előtte még azt is lekerekítették neki. Ha a lépcsőre akar ugrani elnézi, megfejeli, leesik, összeesik, megbotlik, félrenyel, szóval halványlilám nincs, hogy hogy a francba maradt ez életben? Ha a Dorkára azt mondtam életképtelen, akkor ez százszorosan is az. Igazi kis lúzer….aki keresi remélhetőleg kevésbé lúzer gazdiját. Valaki vigye innen, mielőtt kárt tesz bennem. Azt pedig ugye ti sem szeretnétek.

És akkor a Pite…hát .. őt még talán mondhatjuk úgy is, hogy egy egészen picikét kedvelem. Na de ne vigyük túlzásba, nem nagyon, csak nem akkora egetrengetőenorbitálisannagyszerencsétlenség, mint a többi. Érzékenyebb napjaimon még azt is megengedném magamnak, hogy azt mondjam rá, jófej. De ma elég annyi hogy szimplán nem lúzer. Sokat szenyázik a kétlábújával, ő is a világuralmat tűzte ki életcéljául, szóval vagy ügyesen másol, vagy hasonló egyéniség, mint én. Vele csak jóljárnátok, meg én is, mert egy kétlábú korlátozná, nem törne világuralomra, és akkor ÉÉÉÉn lennék a világ ura. Egy pályázó van még, valami Alfi, asse tom kiaz….úgyhogy nem is számít. Na szóval vigyétek vigyétek! Házi Azil „eladó”.

Nahh, letudtam a kötelességem, a kétlábú repül, én meg megyek aludni. Aztán lehet majd szépen tömni belém a fagyit ebben a kánikulában, mert ennyire nagyon jófej vagyok. Éjjel írogatom itt a kutyák ajánlását, méghozzá profin…sokba lesz ez a Fathernak.

Pacsi nektek vakarcsok!