Íjász hét Azilnál I.
2012.04.30.

Annyirahihetetlenülüberjófej vagyok, hogy bár megígértem nem fogok, máris jelentkezem. Egyszerűen az a nagy szívem nem bírja nézni, ahogyan elvonási tünetekkel küszködtök. Nem bírom nézni a kisírt szemeket, véresre kapart arcokat, és azt sem venném a szívemre, ha miattam kellene restaurálnotok a házat, mert a falat kaparjátok már kínotokban, hogy „Vajon mikor? Mikor ír már nekünk?”. Úgyhogy itt vagyok, de nagy legyen ám az öröm, vagy legközelebb tényleg várhattok rám újabb heteket, sőt hónapokat! Naugye…úgyhogy lássam az örömöt. Aki esetleg nem tudja hogyan fejezze ki háláját, tekintettel a nagy melegre, meglephet pár doboz vaníliafagyival. Ígérem, nem köszönöm meg.


Na, jó ti se hittétek el, hogy miattatok írok most, ha mégis…hát…buktátok. Jelen posztnak jótékonysági célja van. Mert ééén még ezt is megteszem a hazáért…..pontosabban a házért. Kétlábú rabszolgáim napok óta könyörögnek itt, és nyaliznak, hogy „Jajj Azil, édesdrágaegyetlenkedvescelebrókánt, akit mindenki imád,légyszilégyszilégyszi írj már pár sort az Íjász kölykökről.” Nekem meg az a nagy szívem….hát nem belementem? És csak 3 doboz fagyijukba, 20 tojásba és 5 napi könyörgésbe telt. Szerintem teljesen korrekt voltam. Nehogymár .
Szóval rendhagyó posztok következnek ezen a héten. Már előre elalélhattok a boldogságtól, és összepisilhetitek magatokat a gyönyörtől, mert hétfőtől péntekig minden nap bejelentkezem majd.
Nem szívesen, de a poszt következő része szóljon hát az első kölyökről, pontosabban az első kettőről (mit meg nem teszek…rögtön kettőről…chöhh).



Ők itt Donna és Dorka. Valami kobzás során kerültek ide, nemtomhogyan, mikor,kitől, de nem is igazán érdekel. A lényeg h itt vannak és előlem veszik el a figyelmet. De één az überhiperjófejjótékonyróka ezt is vállalom. Na tehát Donna és Dorka.



Donna … hát…jelenleg akaratom ellenre vált az elsőszámú rajongómmá. Nem kértem, nem akartam, de ő olyan akar lenni mint én. Ami…esélytelen és időpazarló elképzelés, de mit is vártam egy 8 hetes kis vakarcstól? Hát persze hogy a legszebb, legjobb tehát a tökéletes, azaz én leszek a példaképe. Ebben csak annyi hiba lakozik,hogy én egyedi, egyszeri és megismételhetetlen vagyok. Ő meg valószínűleg értelmi fogyatékos, mert ezt nem képes megérteni.



Állandóan genyázik a hugával, próbál vagány és menő lenni, és állandóan intézkedni…hát…elég silány másolat válna belőle. Nem is értem..áhh mind1…kis butus és kész. Ha van valaki, aki annyira elvetemült, hogy szeretne egy silány és semmilyen szempontból sem hiteles másolatot rólam, annak ajánlom Donnát.




Najó teljesen lehúztam, így tényleg nem megy gazdihoz soha. Egyébként aranyos kis dög, és ha olyan lennék, be is vallanám, hogy kicsit legyezgeti az egomat hogy ennyire rajong értem….de nem vagyok olyan.
És akkor Dorka



…hát….az értelmező kéziszótárban a beszari szóhoz az ő nevét írnám definíciónak. Egyszerűen még egy hangyától is képes rettegni. Ő már közelebb áll a szívemhez…nyugis,nem ugrál körülöttem, nem akar olyan lenni, mint én, és a bárgyú arckifejezésével nem is vonja el rólam az emberek figyelmét.



Egyszerűen hihetetlen, hogy egy ilyen kis dög még él…teljesen életképtelen…egyedül még szerintem levegőt sem tudna venni. Én a helyetekben minél előbb elvinném, mert ha Donna begazdisodik, ez a szerencsétlen nem tudja majd senkiről sem leutánozni a levegővételhez szükséges mozzanatokat, és igencsak nagyon rövid időn belül eltávozik… A másik pedig, hogy komolyan frusztráló az arckifejezse…még bennemé rted? bennem is bűntudatot kelt….egyszer majdnem örökbefogadtam…De azt azért mégsem…



Úgyhogy Vigyéteeeeeeek .. és ez nem kérés, utasítás! Én megtettem minden tőlem telhetőt, sőőőt… erőmön felül próbálkoztam őket minél jobb színben feltüntetni, de varázsló én sem vagyok…
Pacsi tacsik!

Megosztom a Facebookon

Vissza a cikkekhez