Szombati kánikula vs. lovaslányok
2011.07.11.

Sokan kérdezték, mit csinálunk ilyen nagy hőségben? Mit teszünk azért, hogy átvészeljük ezt a nagy meleget a Noéban? Hát, röviden próbálom bemutatni, hogy mi Noés lovas csajok, hogyan csináljuk ezt.

Szombat reggel.. A nap tűz az égen egy felhő sincs, mindenki szenved. Gondolkodunk, hogy mit kéne csinálni, hogy lovaink is túléljék ezt a meleget. És akkor jött az ötlet, lópuccolás helyett lófürdetést tartunk.
Slagot elő, le a legelőre! A legelőnél kicsit furán néztek ránk a lovak, hogy mire is készülünk. Voltak, akik csak távolról lestek minket, de voltak kíváncsiak is. Slag megcsinálva, gyerünk fürdetni. Jómagam voltam a felelős a lovak befogására, mondhatom jó móka. De azért sikerült, még ha lassan is, de egyenként befognom őket.



Az elején egész jól ment a fürdetés, szépen, nyugodtan mindenki kivárta, amíg jó vizesre nem locsoltuk őket. De egy valaki kifejezetten imádta ezt a mai programot, aki nem más, mint Kalinka. Imádta, hogy nyakig vizes lehet. Magától jött a víz alá, forgott és tartotta a vízsugárba a még száraz testrészeit, mikor meg már végeztünk volna vele, nem volt hajlandó átadni helyét a következő kliensnek, mert ő még „pancsizni” akart. Aztán nagy nehezen de „megkértük”, hogy távozzon. Ezután már cask messziről vetett ránk szemrehányó pillantásokat.



Kalinkával ellentétben volt olyan, aki kifejezetten nem akart élni a wellness szolgáltatásunkkal, a mi kis makacs pónink: Gazsi. Nos mikor megkért Juli hogy fogjam meg gondoltam sima ügy lesz, de miközben mentem Gazsi felé, hogy megfogjam, Juli finoman oda szolt:” - Jah, amúgy Gazsi nem fogja magát hagyni, nem szereti a vizet!”. Gondoltam,” de hát kánikula van most biztos szívesen áll majd a zuhany alá”… tévedtem. Mikor rájött a drágaságom hogy mire készülök én vele (persze ezt mind az után, hogy rátettem már a kötőféket) szépen elkezdet húzni a másik irányba, lehet tippelni ki nyerte a kötélhúzást.



Néhány próbálkozás után közöltem: én feladom. Ekkor jött Juli, majd ő megfogja Gazsit, én meg majd locsolok. Hát ő is lejátszotta a maga kis meccsét. Lehet tippelni itt is ki nyerte az első kört.



De Juli nem adta fel. Kicsi a bors, meg erős is, de van aki még ravaszabb. Megfogta Gazsit és nagy türelemmel, de mégis megoldotta a helyzetet.



Minden lovunk szép tiszta és friss és üde. Ekkor azonban valami huncut nyerítés félét hallunk a hátunk mögül, mire megfordulunk a következőt látjuk: a mi drága ménesünk a porban hempereg és éppen fél centi vastag panírt gyárt magára.






Tudtam, hogy összeesküdnek ellenünk, de azt hittem legalább megvárják, míg távozunk és utána „fürdenek” meg a porban, sárban. De nem, ők megmutatták mennyit ért a nehéz munkánk. Sebaj, mi így szeretjük őket.



Nos, mi így próbálunk tenni a meleg ellen és így zajlanak a lovas csajok Noés napjai.

További képek ITT!

Baldi

Megosztom a Facebookon

Vissza a cikkekhez