Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Frédi degu levele
2009.04.15.

Menhelyi Noé Frédi degu jelentkezik!


Képzeljétek el, egy áprilisi délelőtt történt, hogy jött valaki és hűvösre tett, az ám, rácsok mögé... Aztán nyilvántartásba vettek és le is fényképeztek, mintha bűnöző lennék, de nekem valami már nagyon fura volt az elején. A börtönőrök nem szoktak aranyosan gügyögni hozzám. Sok-sok két lábon álló sima tenyerű, öt ujjú megsimogatott és jókívánságok közepette egy, azaz egy darabbal közülük útnak eresztett. Mentünk is egy hosszú földes úton és az a kétlábú folyton mesélt nekem, azt mondta kutya jó dolgom lesz nekem. Nem értettem a dolgot, láttam sok kutyát ott a menhelyen, de hát hadd mondja csak, mindenesetre megnyugtató volt, ahogy magyarázott nekem, meg is dicsért, milyen jó degucska vagyok! Aztán felszálltunk valami nagy kék hosszúra és zötykölődtünk, aztán sárgára, aztán kékre, aztán itthon voltunk. A kékensárgánkéken féltem nagyon ám, de az a kétlábú magáhozölelte a zárkám és én hozzábújtam, meg is lepődött, azt mondta vagy ilyen aranyos vagyok vagy ennyire be vagyok tojva, természetesen aranyos vagyok, ez nem is kérdés…

Végre itthon voltunk! A kétlábú azt mondta, hogy hű de hatalmas egy degu vagyok és beletett egy ilyenbe:

Aztán a kétlábú úgy gondolta, hogy mivel én ekkora maci degu vagyok birka türelemmel meg boci szemekkel mehetek a többiekkel, nem is kell itt szoktatni, az ő degui barátságosak voltak, én is az vagyok, teljes a kompatibilitás, így hát felfedeztem a ketrecet velük, adtam nekik degu-puszit és mindent megnéztem és kipróbáltam: a kereket, a házat belülről, kívülről, fentről, szóval mindent, és tetszik itt és hű de sokan vannak ezek a lányok. Azt nem értem, hogy hová futnak mindig, mindig van valami dolguk, mindig mennek meg mennek és meg sem állnak, de majd ha olyan öregek lesznek, mint én...

Pufi az anyadegu most volt másfél éves, a többiek pedig az ő kislányai és már lassan, amikor Pufi kettő éves lesz, akkor egy évesek lesznek, bizony. A fiúkat nem igen ismerem, a kétlábú nem is akarja, hogy ismerkedjek velük, ők nem olyan kedvesek, mint a lányok, azt mondja. Nem baj, négy degulányom van, én ne lennék boldog!:)

Hatalmas degu-puszit küldök mindenkinek, aki vigyázott rám és befogadott és ezzel a széles mosollyal búcsúzom az ottaniaktól!

Üdvözlettel:

Frédi degu








Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában