Gáli sztorija
2015.09.23.

1. rész: Az egymásra találás

Kisgyerekkorom óta szerettem volna kutyát. De sosem adatott meg, egészen 1,5 évvel ezelőttig. 30 évesen ugyanis elhatároztam, hogy nekem márpedig kutya kell. És tudtam, ha egyszer kutyám lesz, csakis a menhelyről fogom kihozni. 3 dolgot tudtam: szuka kutyát szeretnék, minél fiatalabbat és kistestűt, hiszen lakásba hozom. De akkor még nem tudtam, hogy ez nem így működik. A gyakorlatban ugyanis a kutya választ ki engem.

Kimentem tavaly szilveszter után a Noéba. Már a parkolóban összefutottam Gálival. Félénk volt és nagyon bizalmatlan, de néhány perc után azon kaptam magam, hogy fekszik rajtam és teste minden centijével hozzám akar érni, miközben nyalogat. Azóta sem csinált ilyet soha!

Ott akkor már tudtam, hogy Gálit fogom hazavinni. De ez persze nem bizonyult ilyen egyszerűnek. Azt ugyan már láttam, hogy semmiképpen sem nevezhető kistestűnek, de akkor még nem tudtam, hogy több mint 5 éve van menhelyen, kb. 7 éves, emiatt, és az első 2 évének történései miatt eléggé le van maradva a szocializációban.



2. rész: a beilleszkedés és az összeszokás

2014. február 1-én mentünk el Gáliért, hogy hazahozzuk. Akkora Gáli és én már három hétvégén is találkoztunk, így kezdett valamiféle bizalom kialakulni közöttünk. De azért közel sem volt egyszerű. Mire a kocsiba beimádkoztuk, majd a lépcsőházból a lakásba felkerült, 7 óra telt el. A kanapét egyből elfoglalta, hetekig az volt a törzs helye.



Hónapokig sétálás közben mögöttem 2 méterrel kullogott, mint az igazi “csövi” kutyák. Mindenre az elejétől kellett megtanítani. Hogy sétálni jó, hogy haza fogok jönni ha nem jöhet velem valahova de leginkább, hogy sosem fogom elhagyni. Bármikor rövidebb időre el kellett utaznom valahova, a kutya világvége hangulatba került. Időközben ahogy a bizalom felépült, leköltöztette magát a földre. Elkezdte használni a saját ágyát, ami mostanra a biztonságot jelenti számára, bárhova utazunk, az ágy is jön velünk.



3. A mindennapjaink

Gáliból “úri” kutya lett. Nyáron tengerpartra jár, télen síelni. Az idő többi részében pedig tulajdonképpen mindenhova jön, ahova én. Járunk a parkba, dolgozni, esténként a Normafára, különböző éttermekbe, kávézókba. Megtaláltam ugyanis Budapesten a kutyabarát helyeket, még fodrászatot is úgy választottam, hogy Gáli is jöhessen. Ugyanis “megbeszéltük”, mivel életének első részét gazdi nélkül töltötte, már csak a fél életét tudjuk együtt tölteni, és azt igyekszünk maximálisan kihasználni.

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon