Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Letöltések
(W)ebnapló
Állati történetek
Állati hírek
Gazdiktól
Állati sztárok
Rólunk írták
Oktatás
Sokkoló
Menhelysegítő Program
Képtár
Speciális programok
Macskamentés
MiniMenhely-program
Boxermentés
Bulldogmentés
Cane corso mentés
Csau-csau mentés
Rókamentés
Lómentés
Linda
Keverék kutya
(P)RÉMSÉG
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

KeverékKutya Webshop

Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Hogyis volt ... NOÉ Segélykoncert 2012
2012.09.22.

Megígértük, hogy beszámolunk, úgyhogy tessék: így buliztunk mi a IV. NOÉ Segélykoncerten. A vattacukor elfogyott, már csak a beszámoló maradt rengeteg képpel, vigyétek!

Hagyománnyá vált rendezvényünkön évről-évre felsorakoznak alapítványunk szimpatizánsai, az állatbarát érdeklődők és persze a fellépők is, akik mind szívügyüknek tekintik a magyar állatvédelmet és a harcot, hogy minél szélesebb körben, minél több réteg számára, az ország összes szegletében kialakuljon a felelősségteljes állattartás kultúrája. És ha mindezért néha táncikálni is kell, bambit inni és hamburgert meg hot-dogot tolni naphosszat, ránk bizony lehet számítani, éppen úgy, mint ha az éjszaka közepén kellene menni menteni.

Nagyon nagy örömmel nyugtáztuk, hogy rengeteg érdeklődő, állatszerető felnőtt és gyermek látogatott el hozzánk, és persze néhai lakóink is beköszöntek, mielőtt elszeleltek az udvaron randalírozni a többi négylábúval. A rendezvényre közel ezer résztvevő érkezett- mindenkinek kimondhatatlanul köszönjük, hogy belépőjegyének értékével támogatta munkánkat, és hogy jelenlétével hozzájárult, hogy irtó nagy bulit csapjunk, kiszakadva kicsit az embertpróbáló hétköznapokból.

Egész héten lázban égett minden önkéntesünk, szervezőnk és a fellépőink is a kanyarból figyelő segélykoncert miatt. Névtáblák, adatlapok nyomtatása, tombolabeszerzés, büfészervezés, webshop, színpadtechnika, táncóra, takarítás, sminkpróbálgatás, jajmelyikalegszebbmackónadrágom, hihetetlen erőfeszítések, éjszakáig dolgozás.. Szombaton aztán tetőfokára hágott a hangulat, hiszen már csak pár óra volt hátra a nagy eseményig, úgyhogy még utoljára meg kellett lökni a szekeret... Kennelek kicsinosítása, rendezkedés, kertészkedés, utolsó simítások, és persze izgalom és toporzékolva várakozás. Álmos szemek, oroszlánfrizura mint kötelező elem.





Persze néhány lógós suttyomban kivonta magát a munkából és inkább mással ütötte el az időt:



A nagy nap igazságtalanul korán kezdődött az önkéntesek számára, reggel hétkor már komoly élet volt a menhelyen. (Egy-két reggeli arc bizony megért volna egy izmosabb portrésorozatot, de ezt most hagyjuk.) A lényeg, hogy szépen lassan a tényleg, de tényleg utolsó simítások, a színpad felhúzása, a padok elrendezése, a büfé és a standok üzemkésszé nyilvánítása után végre mi is kezdtünk kicsit felengedni..







És végre elkezdődött! Megérkeztek az első látogatók, az idő is jobbra fordult, 11 óra fele már napsütésben lubickolhattak az első bulizók.





A bulival egy időben kezdetét vette Cica Örökbefogadó Napunk is, amely abszolút siker volt felnőttek, gyerekek, de még a kutyák körében is. Rengetegen voltak kíváncsiak a macskamentés védenceire, így az összes cicakifutó non-stop dugig volt érdeklődőkkel.











Szerencsére komoly szándékú örökbefogadók is érkeztek: 6 cicánk gazdához költözhetett, mégpedig:

Amira



Makito



Bűbáj



Isaac



Ozzy



Csofi



Mindannyiuknak nagyon boldog, játékegérben, dorombolásban, struccos kajában és simikben gazdag gazdis életet kívánunk!


Tíztől kezdődtek gyerekprogramjaink, elsőként az Eleven Zenészek gyermekzenekarával, akik minden erejüket és tudásukat beleadva irtó helyes kis műsort adtak a gyülekező tömegnek. Elkezdtek fogyni az első hambik, na meg persze az első sörök is..



Az arcfestésnek köszönhetően hamarost mindenféle formájú-színű gyerekek (meg felnőttek) lepték el a terepet..







Rögtön az Eleven Zenészek után a jazz- és táncrészleg fellépői következtek, a Two Poles duóval



Kozma Orsival



a Sárik Péter trióval,



Náray Erikával,



na meg persze Micheller Myrtillel és a Swinguistique-el.



Ha valaki esetleg szeretné újra átélni a rongyláb-életérzést, az most csavarja fel a hangerőt, küldje el a munkatársakat kávézni és toligálja el a sérülékeny bútorokat (és könyörgünk, videózzon!)





Egy óra körül már tisztességes sereg verődött össze a helyszínen, mi pedig megnyugodtunk, hogy a szórakozni vágyók nem ijedtek meg túlságosan a reggeli fátyolfelhőktől. Kezdetét vette a kutya- és ember újraélesztési tanfolyam, amit legszívesebben kötelezővé tettünk volna mindenkinek, hiszen nagyon fontos és hasznos ismereteket sajátíthatott el, aki két lekváros palacsinta között, és lehetőleg még a szőlőpálinka előtt belepillantott az előadásba...





Megünnepeltük a Noé Állatotthon macskamentésének második szülinapját. Mint látható, ebben a korban a legtöbben már járnak és beszélnek egyszerre (Ott a rehabkörte! Ott a rehabkörte!) :)





A műfaji kavalkádnak persze nem itt volt a vége, hiszen Tóth Gabival, aztán pedig az Ed Philips & The Memphis Patrollal folytattuk a benszülötteket is megszégyenítő szeletelést:













Tessék hangot képzelni a fotókhoz:



A délután második felében a popzenei felelős szerepét Farkas Zsófi vette át:





Őt követte a Tombolasorsolás, hogy ne rágja le tövig az összes körmét a nép, és végre kiderüljön, kik az abszolút mázlisták, akik köztünk élnek.
Rengeteg felajánlást kaptunk, így sok-sok nyereményt tudtunk kiosztani a szerencsések között:





Mindeközben a négylábúak is jól érezték magukat (meg egymást, hehe):









Négy óra magasságában elérkezett az idő, hogy a padon szunyókáló, jóllakott óvodásokat is megmozgassuk, ezért kizavartuk a színpadra a Wild Buffalo Line Dance Club tagjait, hogy tartsanak tornaórát a közönségnek. Király jelmezben, jóféle country zenére ámerikanizálták a tömeget:





És ha már ennyire belejöttünk az ámerikanizálódásba -és persze mindenki megtanult tökéletesen táncolni a vonatkozó muzsikára- folytattuk a sort, még nagyjából a műfajon belül maradva a Twin City Country Rock Band-el., ami így nézett ki:



És így szólt:



Na persze voltak, akik eddigre már rendesen elfáradtak:



Másokat meg már reggel óta sokkal jobban érdekelt a büfé kínálata, mint a meghirdetett programok:



Ezután a messzeföldön híres állatbarát Tóth Vera vette át mikrofont. Na kérem, összeborulások, lassúzás, padon ülve sóhajtozás, minden volt itt (a legdurvább táncosaink lábában körülbelül ekkor kezdett el kiteljesedni az izomláz). Jól jöttek a kellemes, nyugisabb dallamok, hiszen nem lehet megállás nélkül tombolni..



A legizgágábbak is megnyugodtak kicsit a kellemes női hangtól:





A Drasztikusok cover-zenekar aztán megint kicsit megmozgatott minket, hogy azért mégse higyjük azt, hogy itt ma romantikus andalgás lesz egész estig:



Ahogy elkezdett sötétedni, elérkezettnek láttuk az időt, hogy rátenyereljünk a metálgombra, ezért utat nyitottunk a FreshFabrik-nek, hogy aktív bólogatásra és ördögvillázásra buzdítsa a közönséget. Mötál!





Horzsolós muzsika (vigyázat, nem munkahelybarát!):



És végül, de nem utolsósorban az este záróakkordjai a KiSTeHéN előadásában.. eddigre már nagyjából mindenki jóllakottan, esetleg pityókásan, kissé fáradtan, de lélekben töretlenül hallgatta a Kistehén szellemes-gitározós buliját, ami a nap mondhatni megkoronázása volt.







S lőn, egy lehozós Kistehén dal, hogy megnyugodjanak a kedélyek (nektek nem kell sírni, csak hallgatni):



Az esemény zenei berkekben is visszhangot keltett ám..
http://www.jazzma.hu/hirek/2012/09/18/jazz-zeneszek-az-allatokert

Fantasztikus napot tudhatunk magunk mögött, amihez nem csak a NOÉ-sok szervezőkészségére és lelkesedésére, de minden egyes látogatónk részvételére és lelki támogatására is szükség volt.

Év közben, hétköznap és hétvégén is kemény megpróbáltatásokon megyünk keresztül, hogy a segítségre szoruló, bajba jutott, otthontalan állatokat biztonságba helyezzük, ellássuk s végül gazdához juttassuk, hogy olyan körülmények között éljék életüket, amit megérdemelnek. Hogy tartozhassanak valahova, hogy szerethessenek valakit, hogy ne a -20, vagy +40 fokban róják az utcákat egyedül, elgyötörten, vagy ne egy apró pincében tengődjenek megkínzottan és minden remény nélkül, a biztos halál felé araszolva. Emberfeletti munka ennyi állatot összetartani és védelmezni, de mindez nem menne, ha nem lennének azok, akik támogatnak bennünket a munkánkban, biztosítanak minket arról, hogy amit csinálunk, az jó, helyes és szükséges, és hogy akármennyire is fáj, nehéz, kibírhatatlan néha: érdemes csinálni.

Mindenkinek hálásan köszönjük, hogy eljött, az összes kutyánk, macskánk, borzunk-rókánk, lámánk, lovunk, szamarunk, tyúkunk, sertésünk, vaddisznónk, sünink, varjúnk, kecskénk, szarvasmarhánk, galambunk, nyuszink, zebrapintyünk, papagájunk, kígyónk, teknősünk, mosómacink, kacsánk, libánk, Linda páviánunk és persze a NOÉ-s csapat nevében!

Jövőre ugyanitt!





A NOÉ Segélykoncertről készült képek átnyálazhatóak ITT!

Köszönjük a képeket Mindenkinek, az albumba sorra kerülnek fel a beérkező képek!



Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában