Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Speciális programok
Macskamentés
MiniMenhely-program
Boxermentés
Bulldogmentés
Cane corso mentés
Csau-csau mentés
Rókamentés
Lómentés
Linda
Keverék kutya
(P)RÉMSÉG
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

KeverékKutya Webshop

Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

„EBADÓ” és ami még változott … változások az állatvédelmi törvényben
2012.01.06.

"EBADÓ” és ami még változott … változások az állatvédelmi törvényben

Ebrendészeti hozzájárulás, veszélyes ebek, állatok életének kioltása, chipregisztráció, ebösszeírás, kutyák tetoválása, lovak sütése, állatok esztétikai célú csonkítása – néhány fontosabb címszó az Állatvédelmi törvény január 1-én életbelépett módosításai közül. A legnagyobb visszhangot nyilván a köznyelven csak ebadónak nevezett hozzájárulási forma váltott ki, pedig még nagyon sok fontos és fajsúlyos kérdés változott. A NOÉ Állatotthon utána járt és pontosított néhány részletet a témában.

Sokan felháborodtak, sokan megijedtek, az állatvédők, menhelyek, állatotthonok bizonytalanul feszengnek azóta, mióta kiderült bevezethetővé vált, a köznyelven ebadónak nevezett, hivatalosan ebrendészeti hozzájárulás. Fontos kiemelni, hogy csupán a lehetőségét kapták meg az önkormányzatok, a hozzájárulás kivetésének, kötelezettség nincs. Tekintettel arra, hogy önkormányzati testületi döntés szükséges a jóváhagyáshoz, vagy az elvetéshez, ezért várhatóan január hónap folyamán dől el, vajon melyik önkormányzat él ezzel a lehetőséggel.

A hozzájárulás maximális összege 6.000 Ft évente (veszélyes eb esetében 20.000Ft), melyet a kiszabó önkormányzatok, a törvény szerint kötelesek teljes egészében az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. Sokan foglalkoztak már a kivételekkel is, de néhány fontos dologra itt is érdemes kitérni. Biztosan nem kell hozzájárulást fizetni a mentő-, jelző-, vakvezető, segítő és terápiás kutyák, a rendőr és egyéb közfeladatot ellátó ebek után. A menhelyről, ebrendészeti telepről, állatvédőktől írásos szerződéssel örökbefogadott kutyák gazdáinak. Azoknak a felelős gazdiknak, akiknek kutyájuk ivartalanítva van, illetve a magyar fajták után sem kell fizetni, HA (és ezt nem szokták kiemelni) rendelkeznek törzskönyvvel.

Sokan nem tudják, de az állatvédő szervezetek eddig sem kaptak egyetlen fillér állami vagy önkormányzati támogatást és sajnos nagyon úgy tűnik, hogy bár a hozzájárulás kötelező felhasználási területi közül az egyik ez lenne, de mivel a törvény mögött nincs végrehajtási rendelet, ezért erre a jövőben sem számíthatnak. Tehát a fennmaradáshoz marad az évről évre egyre kevesebb személyi jövedelemadó 1% felajánlásának összege, illetve gazdasági helyzet miatt szintén jelentősen csökkenő adományok. A NOÉ Állatotthon információi szerint az önkormányzatok többsége nem él majd a lehetőséggel és nem vezeti be a hozzájárulást. Az állatotthon munkatársai egyek szeme sír, a másik pedig nevet, hiszen egyáltalán nem lehet kiszámítani a plusz anyagi teherként jelentkező hozzájárulás következményeit. Félő, hogy ezzel még több kutya kerülne bajba, csapnák ki az utcára, vagy adnák le gyepmesteri telepeken. Mondhatjuk, hogy évi maximum 6.000 Ft összeg egy kutya ellátásának teljes költségéhez képest elenyésző, mégis a NOÉ Állatotthon saját tapasztalata szerint az ebek több, mint 80% még kötelező és alig 3.000 Ft-os átlag árú veszettség oltással sem rendelkezik.

Fontos és alapvető változás történ az ebek veszélyessé nyilvánításában. Az eddigi fajtához kötött rendelkezéssel szemben, most teljesen egyedi elbírálással történik majd az elbírálás. A NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársai szerint ez mindenképpen igazságosabb és egy jól működő rendszer esetében hasznosabb megközelítése a problémának. A jövően a helyileg illetékes jegyző kérésére az állatvédelmi hatóság által kirendelt szakértő fog dönteni egy-egy kutya veszélyessé nyilvánításáról. A pontos folyamatról, a szakértőkről és a vizsgálatok típusáról a törvény pontosabban nem rendelkezik, az ide tartozó kiegészítő rendelet megalkotása pedig a mai napig elmaradt.

Nagyon fontos pont került bele a törvénybe, mely szerint állat életét kioltani elfogadható ok, vagy indok nélkül kioltani nem szabad. Ezek például a következők lehetnek: élelmezési cél (az e célból tenyésztett fajoknál), állományszabályozás, egészségügyi vagy járvány védelmi célok, kártevő irtás, veszélyes állat vagy helyzet. De semmiképpen sem lehet indok a jövőben, ha valaki megunta, vagy az elhelyezését másként nem tudja megoldani. Tehát január elsejétől elvileg az állatorvosoknak nem végezhetnek indokolatlan altatást állatokon. Igaz erről kevesebb szó esett a törvényváltozások kapcsán, mégis a NOÉ Állatotthon munkatársai ezt nagyon fontos pontnak gondolják.

Mostantól tilos továbbá esztétikai szempontok alapján csonkítani az állatokat, melynek a legelterjedtebb formája a kutyák esetében a fül és a farok kurtítás volt. Valamint egy szintén nagyon fontos újdonság, hogy az állatok egyedi megjelölésénél a legkisebb szenvedéssel és fájdalommal járó eljárást kell alkalmazni. Vagyis a kutyák esetében tilos a hatalmas fájdalommal járó tetoválás és például a lovaknál a középkori kínzásnak is beillő sütés alkalmazása, helyette a gyors és fájdalommentes beavatkozással járó mikrochippes azonosítást lehet használni.

A törvény előírási között szerepel, hogy az önkormányzatoknak 3 évente minimum egyszer ebösszeírást kell végezni. Az összeírás elsődleges célja, hogy a kötelező és járványügyi szempontból igen fontos veszettség elleni védőoltást ellenőrizze, felmérje a település kutyaállományát.

Nagyon sok önkormányzat az elmúlt időszakban, illetve január 1-től kötelezővé tette a területén tartott, közterületen sétáltatott ebek mikrochippel történő egyedi megjelölését. Az új állatvédelmi törvény rendelkezései szerint már nem csupán a chip behelyezése, de ennek egy központi adatbázisba történő regisztrációja is kötelező. A beültetés díját, a chip árát és a regisztrációt 3.500 Ft összegen maximalizálja. A kötelező és elérhető árú chipezés és regisztráció nagyon fontos, de sajnos a törvény által előírt regisztrációs adatbázis nem működik, még csak most van tervezési fázisban, ezért a törvény e pontját sem lehet jelen pillanatban számon kérni.
Összefoglalva az Állatvédelmi törvény most életbe lépett módosításai közül jó néhány igen hasznos és évek óta váratott magára, de mivel hiányoznak a végrehajtásához szükséges feltételek és rendeletek, félő, hogy üres betűk maradnak. A NOÉ Állatotthon munkatársai minden érdeklődőnek készséggel adnak felvilágosítást a törvénymódosítás általuk ismert gyakorlati oldaláról.

További sajtóinformáció:
Schneider Kinga, PR munkatárs
Telefon: +36.70.383.9480
E-mail: pr@noeallatotthon.hu



Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában