Az állatkísérletekről - indulatok nélkül
2010.10.05.

Sokan és sok mindent írtak már az állatkísérletekről; nézhetünk sokkoló videókat az állatvédő szervezetek jóvoltából, és meghallgathatjuk a kísérletek tudományos fontossága mellett kardoskodó kutatók - gyakran kissé ingerült - állásfoglalását. Már a téma jellegéből adódó indulatok miatt is nehéz a kérdésben tisztán látni. Hol húzódik a határ a valóban az emberiség jólétét szolgáló kísérletek és a teljesen felesleges és értelmetlen öldöklés között?

Egy rákkutatással foglalkozó önkéntesünket kértük meg, hogy írjon pár sort az állatkísérletekről, mert kíváncsiak voltunk, hogyan látja a kérdést egy olyan fiatal tudós, aki szakmájában nap mint nap találkozik a témával és az ezzel kapcsolatos vitákkal. (Cikkünk írója emlőrákos személyek véréből nyert DNS-sel ill. sejtkultúrákkal dolgozik, saját kutatásában állatkísérletek végzésére nem hajlandó.)

Bár cikkünk a rágcsálókra koncentrál, meg kell jegyeznünk, hogy állatkísérletek nem csak rágcsálókon folynak, nagy számban használnak fel kutyákat, macskákat, majmokat és más fajokat is különböző tesztek során.



Forrás


Rágcsálók – az állatkísérletek névtelen tömegáldozatai

Az Európai Unióban évente közel 12 millió állatot használnak fel tudományos kutatás céljaira, míg az Egyesült Államokban 115 milliót. Az állatkísérletek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékuk kozmetikai szerek tesztelését célozza, míg csupán 6 százalékukat teszik ki a gyógyászati célú tesztek. A legnagyobb mennyiségben rágcsálókon végeznek kísérleteket: a sort az egerek vezetik, majd őket követik a patkányok, nyulak (bár ők szorosabb értelemben nem tartoznak a rágcsálók közé), tengerimalacok es egyéb rágcsálók.

A kísérleti rágcsálók életüket napfény és mindenféle természetes közeg nélkülözésével, kis terráriumokban vagy fémketrecekben tengetik. Az állatok sosem járnak a laboron kívül, kivéve a kisebb mennyiségben használt egzotikus fajok azon egyedeit, amelyeket előzetesen a vadonban fogtak be. A legtöbb kísérleti állatot közvetlenül a laborokban, illetve laboroknak szállító tenyésztőtelepeken szaporítják. Életük fájdalmas kísérletek soraiból áll, melynek során pánik, szenvedés, extrém stressz és magány a részük. Az úgynevezett invazív kísérletek esetében az állatokat kísérleti protokollok alapján megsebesítik vagy megbetegítik, majd biológiai reakciójukat feljegyzik és tudományosan vizsgálják. A kísérletek szinte kivétel nélkül az állat spontán pusztulásával vagy célzott elpusztításával járnak.


Forrás

Hogyan is képzelhetők el ezek a kíserletek, és miért épp rágcsálókon kísérleteznek? A rágcsálók tartása gazdaságos, mert könnyen kezelhetők, kis helyet foglalnak és gyorsan szaporodnak. A hadászatban fegyverkíserletek alanyai, melynek során például halálos gázokat lélegeztetnek be velük, vagy agyukba elektródákat ültetnek, hogy távirányítható állatként hatolhassanak be ellenséges területre. (A hadászati kísérletek tekintetében érdekes belegondolni, hogy az ember az egyetlen olyan faj a bolygón, amely nemcsak más fajokat pusztít tömegesen, de a sajátjat is...) A kozmetikai ipar egyik tipikus tesztelőüzeme hosszú kalodasorokbol áll – mindegyik kalodában egy nyúl ül. A kalodából csak az állat feje látszik ki, és egész életét mozdulatlanságban kell töltenie. Szemükbe irritáló, a kozmetikai iparban használatos vegyszereket csepegtetnek. Általában albínó nyulakat alkalmaznak, mivel kevesebb könnyet termelnek, és a szempigmentek hiánya megkönnyíti a szer okozta elváltozások felismerését. Az eredmény szemtályog, vakság, és nem ritkán törött nyakú nyulak, akik megprobáltak kiszabadulni a kalodából. Rákkutató intézetekben speciálisan kitenyésztett, úgynevezett meztelen egereken probálják megállapítani a rák kialakulásának okát. Az ilyen egerek szőrhiánya egy genetikai szelekció következménye, melynek következtében immunrendszerük is hiányos, így gyorsabban nőnek bennük a tumorok. Az egereket kétfelé osztják, és az egyik csoportot hetente beinjekciózzák a tesztelendő szerrel. A másik csoport a kontroll, őket hatóanyag nélküli szerrel fecskendezik be. A hatóanyaggal kezelt csoport tagjaiban daganatok, nem ritkán óriásira növő, kitüremkedő tumorok keletkeznek, melyek akadályozzák az állatok mozgását. A kísérleti idő lejártával az egereket megölik és felboncolják. A kontroll csoport egyedei is mind boncolásra kerülnek, így hasonlítják össze szöveteiket. Az állatok nem minden esetben kapnak fájdalomcsillapítót – csak akkor, ha az nem befolyasolja a kísérlet kimenetelét. A végső stádiumú vagy felesleges kísérleti rágcsálókon leggyakrabban a következő módszerekkel végeznek “eutanáziát”: szén-monoxiddal vagy szén-dioxiddal való inhaláció búrában vagy maszkkal, lefejezés, a nyak ill. gerinc eltörése, magas intenzitású mikrohullám besugárzás, gyors fagyasztás vagy kivéreztetés.



Forrás


A kozmetikai célú kísérletek célja az újdonságok kifejlesztése. Az új szerek tesztelése azért szükséges, mert ezek az összetevők mesterségesen előállított szintetikus termékek (műanyagok), és hatásuk az emberi szervezetre ismeretlen. Hiába tesztelik azonban őket hosszasan és sikeresen különféle állatfajokon, hosszútávú hatásuk sok esetben ismeretlen marad, hiszen a kísérleti állatok általában nem élnek olyan sokáig, hogy a csak hónapok vagy évek múlva jelentkező hatásokat vizsgálni lehessen; sok, már tesztelt anyagról bizonyosodott be, hogy hosszútávon irritálóak és rákkeltőek, vagyis a tesztek végsősoron félrevezetőnek bizonyultak. A gyógyászati célú kísérletek sem igen mutatnak példát arra, hogy a cél szentesíti az eszközt: a rákkutatásban feláldozott állatok millióinak ellenére a daganatos megbetegedések száma és az ebből fakadó halálozási arány növekszik. A gyógyszeriparban használt hatóanyagokat állatokon kísérletezik ki, az állati és emberi szervezet között viszont akkora a különbség, hogy nem csoda, hogy a rágcsálókon kikísérletezett gyógyszerek gyakran nem fejtik ki a remélt hatást az emberi betegeken. Ráadásul hosszútávon megjelenő, az állatokon nem jelentkező mellékhatásaik számottevőek lehetnek. Ilyen mellékhatások miatt több per is indult már gyógyszeripari vállalatok ellen.

Mindezek mellett törvény írja elő, hogy a következő termékek hatását állatkísérletekkel kell bizonyítani: háztartási tisztítószerek, gyomirtók, műtrágyák, kártevőirtó szerek, élelmiszeripari tartósítószerek és adalékanyagok. Annak ellenére, hogy ezen anyagok többsége határozottan káros az emberi szervezetre és a környezetre, betiltásuk évtizedekig tartó bürokratikus procedúrába ütközik, melynek során újra és újra letesztelik ugyanazokat a termékeket az állatokon. A legszigorúbb állattesztek a gyógyszerekre és élelmiszerekre vonatkoznak. Ezek lehetnek rövid, ún. akut tesztek (egy hónapnál rövidebb időtartamúak), vagy szubkrónikusak (1-3 hónapig tartók), illetve krónikusak (3 hónapnál hosszabbak). Ezekkel a tesztekkel az adott anyag általános mérgező hatását mérik, úgymint egyes szervek károsodása, szem és bőr irritáció, mutációt okozó, rákkeltő, termékenységet és az embrió fejlődését befolyásoló hatások. Bár döbbenetesen hangzik, de a mai napig is leggyakrabban alkalmazott állatkísérlet a “letális mérgező teszt”, amelyet először az első világháború idején használtak. Ennek legáltalánosabb vállfaja az ún. LD50 (50%-os halálos dózis) teszt, melynek során az állatokat egyre növekvő dózisú szerrel kezelik egészen addig, míg 50%-uk el nem pusztul. A hatóanyag beadásának módja különféle lehet, mint gyomorba juttatás csővel vagy lyukak vágásával a torokba, befecskendezés bőr alá, vénába, izomba, szívbe, lépbe vagy hasüregbe, takarmányba keverés, inhaláció gázmaszkkal, illetve szembe, végbélbe vagy vaginába juttatás. A magasabb dózist kapó állatokon megjelenő gyakori tünetek a jelentős fogyás, bőrkiütés, súlyos hasi fájdalom, hasmenés, görcsös rohamok, abnormális testtartás, bénulás, vérzés az orrból, szájból és ivarszervekből, és egyes szervek leállása. Ezeket a szimptómákat a kutatók feljegyzik és kiértékelik.



Forrás


Már a tudomány is elismeri, hogy az állatkísérletek eredményei nemcsak hogy kétesek, de sok esetben értelmezhetetlenek is az emberekre nézve. Az állatkísérletek zöme tulajdonképpen felesleges, vagy más módszerekkel kiváltható. Számítógépes szimulációk, sejtkultúrák, adományozott retina, in vitro módszerek (amikor a kísérlet nem élő szervezetben, hanem kémcsőben vagy Petri-csészében zajlik), epidemiológiai és önkénteseken végzett klinikai vizsgálatok, és olyan 3-dimenziós emberi szövetkultúrák, mint például teljes emberi bőr, mind rendelkezésre állnak. Az az érvelés tehát, miszerint állatkísérletek nélkül nem lennének gyógyszerek és új gyógymódok, téves, mert már léteznek alternatív és sok szempontból megbízhatóbb tudományos módszerek, amelyekkel az élő állatokon végzett tesztek az esetek többségében kiválthatók. Ennek ellenére tovább folynak a több milliós toxikológiai programok Amerikában és az Európai Unió területén (nem ritkán az adófizetők pénzén); a gyógyszeripari cégek továbbra is óriási mennyiségben tesztelik anyagaikat rágcsálókon és egyéb állatokon. Mivel protokolljaik titkosak, nem ritka, hogy különböző vállalatok ugyanazokat a kísérleteket végzik párhuzamosan, mert egymás eredményeiről nem kaphatnak tájékoztatást. A biológiai alapkutatásban az állatokon való kísérletezés sajnos egyfajta presztízskérdés is, mert a publikált cikkek értéke és elismertsége magasabb, ha bemutatják a tesztelendő anyag állatokra gyakorolt hatását – még akkor is, ha az emberi szervezetben ugyanaz a komponens teljesen más hatást vált ki. A magyar oktatásban is évente több ezer állatot vágnak fel és csonkítanak meg abban a hitben, hogy ez hozzájárul a diákok szakmai fejlődéséhez.

Szomorú tény, hogy az állatkereskedések is gyakran visszaélnek az emberek bizalmával. A boltokba csak a szerencsésebb állatok kerülnek. A sokszor kísérleti célokra is tenyésztő, hatalmas láncolatok raktáraiban gyakran szörnyű körülmények között, kis dobozokban összezsúfolva várják a kisállatok sorsukat. A hosszú szállítás, stressz és az orvosi ellátás hiánya miatt ezrével pusztulnak el a színfalak mögött. Nemrégiben óriási botrány tört ki az amerikai PetSmart és Petco üzletláncok, valamint az ezekhez állatokat szállító és tenyésztő U.S. Global Exotics színfalai mögött történt brutalitások miatt.



Forrás


Amíg ezekre a kisállatokra csupán tárgyként, szabadon felhasználható eszközként tekint az emberiség, és amíg az emberi szem elől elzárt laboratóriumokban és tenyésztelepeken tengődnek, élnek és halnak, addig holokausztjuk folytatódni fog. De csak abban az esetben, ha továbbra is úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, vagyis nem teszünk semmit azért, hogy ez a szégyenletes helyzet megváltozzon. A puszta felháborodással nem megyünk sokra, tudatos döntések meghozatalával azonban hozzájárulhatunk ezen élet-halál kérdések megoldásához. Néhány egyén megmozdulása vagy egyszerűen csak az információ továbbítása is lavinát indíthat el, és hatalmas eredmények elérésére képes: ennek köszönhető, hogy a tömegek felháborodása miatt az EU 2013-tól betiltja az állatok kozmetikai kísérletekhez való felhasználását és az állatokon tesztelt szépségipari termékek árusítását.

Mit tehetünk tehát, hogy hozzájáruljunk a végső soron minket szolgáló állatok életminőségének javításához? Ne bízzunk feltétlenül a hivatalosan megfogalmazott, szép mondatokban, miszerint “nálunk minden eljárás a legszigorúbb törvényi előírások szerint zajlik”, vagy a felvágotton mosolygó malac üzenetében. Legyünk kritikusak, és adjunk hangot véleményünknek, ha már az állatok nem tudnak szót emelni saját magukért. Támogathatunk állatvédő szervezeteket, bojkottálhatjuk azon cégek termékeit, melyek állatkísérleteket végeznek, és így etikus vásarlókká válhatunk. Hiszen ne felejtsük el: elsősorban a vásárlói igények alakítják a piacot, vagyis mi. Ha pedig társállatra vágyunk, választhatunk magunknak kedvencet a hontalan, megkínzott vagy eredeti gazdájuk által kidobottak közül, és így adhatunk nekik egy második esélyt a normális, állathoz méltó életre.



Forrás



"Először mindig az a duma, hogy megpróbálJUK ezt, megpróbálJUK azt... Aztán ha jön egy tudományos áttörés, szerinted ki kapja az elismerést...?"



Amennyiben érdekli a téma, itt olvashat róla bővebben:
http://tudatosvasarlo.hu
http://www.peta.org/ - a világ legnagyobb állatvédő szervezete
http://www.stopanimaltests.com/
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok weboldala az állatkísérletek végzésének alapfeltételeiről
Az állatok alkalmazásáról és alternatíváiról az élettudományokban

Szerző: Rágcsálómentő csoport

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon