Hírek Pocakról
2010.07.29.

Sziasztok!

Egy kis beszámoló Pocak kutyusról. Pocak egy tüneményes ebecske, nagyjából két nap alatt be is illeszkedett nálunk és szépen, türelmesen hozzászoktatott minket az új házirendhez. Például minden elôzetes elképzeléssel ellentétben természetesen az ágyon és a kanapén alszik… A nagyobbik cicánk, Marci pár nap alatt beletörôdött Pocak jelenlétébe, olyan "hát ha nagyon akarjátok..." pofit vág hozzá. Már egymás mellett alszanak a kanapén (egész pontosan úgy foglalják el a három személyes kanapét, hogy más már nem is nagyon fér oda) és próbálják egymás fejét kitúrni a kajás tálkából. Pocak ha félti a csontját kicsit megmorogja Marcit, Marci pedig kioszt pár karomkiengedés nélküli pofont ha Pocak már nagyon izgága. A kisebbik cica, Manó egyenlôre még kerüli Pocakot, de lassacskán reméljük, hogy ô sem fog már félni annyira.

Délutánonként hatalmas sétát teszünk a közeli szántóföldön, ahol lehet póráz nélkül rohangálni, a környékbeli kutyapajtásokkal kergetôzni és ami a legfontosabb, ásni! Pocakból ugyanis teljesen elôtört a kotorék vér, negyed órán keresztül is képes ôrizni a gondosan kitúrt gödröket, gondolom valami egér, vagy pocok lehet a mélyben...

A fogyókúrát is igyekszünk tartani, elhatároztam, hogy rászoktatom a száraz tápra is (mert hogy azt egyáltalán nem volt hajlandó megenni). Mindenféle "cseleknek" köszönhetôen mostanra már mondjuk úgy hogy eszegeti, bár a macskák tápja még mindig sokkal jobban izlik neki :-)

Emma lányommal is hatalmas a szerelem, meg az utcában az összes kis barátnôje is ôt szeretgeti, hát azt az élveteg fejet látni kéne amit akkor vág, ha a gyerekek egyszerre nyúzzák.

Már voltunk Visegrádon, az Omszki tónál, Balatonon, családlátogatásokon, imád kirándulni, autózni. Megkapta az új kutyaházat is, meg egy csomó játékot, de ezeket egyenlôre csak eldugdossa. Ma nem engedtem neki, hogy az egyik rágcsát elássa a reggeli sétánál a ligetben, hát nagyon kellett hazarohanni ellenôrizni, hogy azért még megvan-e. A kertben is nagyon szeret lenni, de azért ha otthon vagyunk legszívesebben nem is tágít mellôlünk, úgyhogy most már nemcsak a két macskán, hanem Pocakon is simát át lehet esni bármikor.

Küldök pár képet és majd megint küldünk beszámolót is.
Nagyon köszönjük nektek Pocakot, pont olyan kutyus, mint amit a képek alapján gondoltam, csupa szeretet és vidámság!

Üdvözlettel,

Bogár Orsolya

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon