Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

(W)ebnapló 2007.10.01.
2007.10.01.

Szombati segítőnapunk alkalmából egy maroknyi, de annál lelkesebb kis csapat gyűlt össze állatotthonunkba, hogy berendezze a jövő héten átadásra kerülő cicakifutót, azaz elkészítse bele a cicaházakat. Ezúton is köszönjük mindenkinek a részvételt; aki lemaradt, ne keseredjen el, jövő szombaton még pótolhatja! A projekt nem bonyolult; ez onnan is látható, hogy három, teljesen "kezdő barkács" önkéntesünk remekül elboldogult!
















Állatotthonunk az Állatok Világnapjára is készült programokkal. Szombaton tartjuk a fekete - esélytelen - állatok örökbefogadó napját, vasárnap pedig az állatok világnapja alkalmából mindenkit szeretettel várunk a szokásos éves felvonuláson!

A hétre két szomorú esemény is jutott: szegény Csenge kutyánk, akinek lábából másfél kilós daganatot távolítottak el, mely az izomszöveteket teljesen felemésztette, átkelt a szivárányhídon. De nem csak őt gyászoljuk: kedves, öreg Kajlamama kutyusunk állapota is annyira leromlott a héten, hogy már semmilyen kezelés nem segített rajta; többszörös áttétek alakultak ki benne, hétfőn pedig annyira rosszul lett, hogy már nem bírt felállni sem, állapota kritikussá vált. Mély fájdalommal, de beláttuk, hogy nem tehetünk már semmit érte, így elfogadtuk állatorvosunk javaslatát és elaltattattuk. Mindkét kutyus megérdemelte volna, hogy öreg napjait szerető családban, gondoskodó gazdi mellett tölthesse. Megőrizzük őket emlékezetünkben.



Állatotthonunk két szertelen kis kölyköt fogadott be. Arielt és Alízt egy ház előtt dobták ki embertelen emberek. Ariel és Alíz feltehetően testvérek 2007. június havi születésű, szuka kölykök. Imádnak nagyokat játszatni, a kennelben mindenkit megmozgatnak. Szeretnivaló kis rosszcsontok.







Cicákból kicsit sűrűbb hetünk volt; 13 cicát vettünk gondozásunkba. A várólistáról 6 egészésges kiscicát vártunk, helyette egyetlen kosárban 8 beteg cicát hozott fel "begyűjtőjük". Ez természetesen fenekestül felforgatta az egész menhelyet, hiszen a beteg cicákat nem lehetett kirakni a hidegbe, a számukra szabadon tartott ketrec pedig nem fért volna be a fertőző részleg ajtaján. Így először - ketrec hiányában - kénytelenek voltunk egy kutyakennelbe elszállásolni a cicákat, aminek ideiglenes oldalait a két felnőtt, vadabb cica természetesen lebontotta és meglógott. (És persze feltehetően összefertőzte a kórház minden elöl lévő tárgyát, valamint jó eséllyel összeszedte a többi állattól, amit lehetett, pl. a túlsó sarokban árválkodó gombás cica gombaspóráit és még ki tudja, mi mindent...)

Végül két apró görényketrecbe voltunk kénytelenek "besúvasztani" a betegeket; a hat kis testvérke nem is zavart sok vizet, ám a két nagy vad cica éjjel nemes egyszerűséggel szétverte a ketrecet, egyikük, a fekete Hurvinyek kiszaggatta a szellőzőn lévő szúnyoghálót is és világgá szaladt. Gondozóink még mindig keresik; reméljük, előkerül és meg tudjuk majd fogni.





A kicsi cicák mind borzasztó macskanáthásak, valószínűleg az utolsó pillanatban érkeztek fel a menhelyre; több közülük kritikus állapotban volt. Kezelésüket azonnal megkezdtük, önkénteseink naponta hatszor kezelik a szemüket és jó esély van rá, hogy mindegyikük fog majd rendesen látni - legalább fél szemmel. A képeken már javulófélben láthatóak: Tudor, Vidor, Hapci, Kuka, Szende és Szundi.













Nagyon sajnáljuk, hogy újabb átveréssel találkoztunk, hiszen nem velünk toltak ki, hanem szegény cicákkal, akik most apró görényketrecben nyomorognak és esélyük sincsen, hogy néhány héten belül jobb körülmények közé kerüljenek - nem is beszélve a két nagyobb cicáról, akik lehet, hogy még rosszabbul jártak, hiszen a fertőző állatok között bármit összeszedhettek, a megszökött Hurvinyek sorsa pedig teljesen bizonytalan. Ez nem fordult volna elő, ha kedves "gazdi" bevallja az igazat és a korábban megbeszélt cicákat hozza fel, vagy legalább tájékoztat róla, hogy kritikus állapotú, kezeletlen állatokkal érkezik - ráadásul többel, mint amennyinek egyáltalán helyünk van...

A héten megérkeztek a Szabolcs utcai kórházból is az újabb cicák - Noir testvérei: Pötyi és Bagira; nemük egyelőre ismeretlen, teljesen vadak. (Hétfőn, október 1-én sikerült megfogni mamájukat is, róla azonban csak a következő beszámolóban tudunk képet mutatni).





Az Örs Vezér téri Finommechanikai RT telepéről is érkezett két kóbor cica; Piszke és Bendegúz. Valószínűleg egy nőstény és egy kandúr, bár ők is nagyon félnek, így még nem bizonyosodtunk meg a nemükről. Bendegúz kicsit benáthásodott hétfőre, így most ő is kezelés alatt áll.



A hétvégén egy ismeretlen cica is érkezett; egyszerűen csak felbukkant a cicarészlegen - feltehetően bedobták és valami csoda folytán elkerülte a kutyákat. Nagyon félős és vad, ezért nem is tudtuk megfogni; csak ma, miután a többiek összeverték és egész feje feldagadt, sikerült becsalni a csapdába. Jeromosnak neveztük el.



Jeromos is nem várt vendég volt, így természetesen nem is volt neki szabad ketrecünk; szerencsére több cicánk befejezte szombatra karanténidejét és átköltözhetett a kifutóba! Íme a boldog költözés pillanatai!







A héten a 13 új cicára 3 gazdira talált cica jutott: örökbe fogadták Tigrist, Mollyt és Makkát, valamint a kutyák közül a Rózsa család utolsó, kis göndör szőrű kölykét, Rózsa mamát, Sulit és a harmadik Foxi kölyköt.







Gondozóink jelezték, hogy nagy szükségünk lenne kutyaházakra; újonnan épített kenneleinkben ugyanis még nincs kutyaház és több régi kennelünkben lévő ház is teljesen szétment, cserére szorul. Akinek van megunt, házi kedvenc által kinőtt, jó állapotban lévő kutyaháza, az kérjük, gondoljon állatotthonunkra, lakóinkra és jutassa el hozzánk! Köszönjük!

Madárházunk kis lakói is köszönettel veszik a csipegetni való magokat, illetve a szombati cicakifutó-avatáshoz továbbra is köszönettel fogadunk bármilyen cicaházat, mászókát! Köszönettel fogadunk még szárazkenyeret, junior macskatápot (a rengeteg kiscicának), és macskaalmot, amiből teljesen kifogytunk!

Van egy speciális kérésünk is: szükségünk lenne egy fojtónyakörvre, mivel vannak olyan nagytestű kutyusaink, akik sétakor annyira húznak, hogy kis önkénteseink csak úgy "úsznak utánuk a levegőben". Az ilyen kutyusokat általában nem merik kivinni sétáltatni a látogatók, így szegények csak szomorúan üldögélnek a kennelben és amikor egy-egy vállalkozó kedvű állatbarát mégis őket választja sétáltatásra, akkor aztán méginkább nekiindulnak örömükben, így szinte azonnal véget ér a séta. Az ő sétáltatásukhoz lenne szükségünk fojtónyakörvre, amivel kevésbé tapasztalt állatbarátok is kordában tudják tartani a nagytestű, "nyomulós" kutyusokat.

Amikor leszáll az este, eltűnnek a látogatók az állatotthonból. Ilyenkor az állatok is megnyugszanak, vége a nyüzsgésnek. Most bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé a kedves állatbarátok és megleshetik, mi történik este az állatotthonban. Íme!


















Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában