A sorozatos madármérgezésekről

A sorozatos madármérgezésekről
2010.02.09.

Alapítványunkhoz az utóbbi pár hónapban nagyon sok sérült ragadozómadarat jelentettek be, de az azonnali orvosi vizsgálat mindről megállapította, hogy nem sérültek, hanem mérgezéses tüneteik vannak. Legnagyobb elkeseredésünkre kivétel nélkül mindegyik madár - 5 egerészölyv, egy gyöngybagoly és egy fülesbagoly - elpusztult a gondos orvosi ellátás ellenére.

Az elmúlt években szinte folyamatosan lehet híreket hallani ragadozómadár-mérgezésekről.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása szerint:
Az elmúlt 10 évben: 37 parlagi sas, 48 rétisas, 1 szirti sas.
733 védett és 106 fokozottan védett madár, így 114’040’000 Ft Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.
Az elmúlt 3 évben: 35 parlagi sas, 30 rétisas, 1 szirti sas.
Mérgezés áldozatául esett további 83 védett és 75 fokozottan védett madár, így 76’160’000 Ft Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.

Forrás: www.mme.hu

Az Alapítványunkhoz bekerülő madarakat vagy egy madárspecialista állatorvoshoz, vagy a Fővárosi Állat- és Növénykert madárkórházába szállítottuk. Bár az adott madarakról – egyelőre – nem készült toxikológiai vizsgálat, az eddigi felderített esetek döntő többsége ragadozómadarak vagy ragadozó életmódot folytató emlősök elpusztítására illegálisan elkészített csalikra utalnak. Ezek a csalik zömmel karbon-furánt tartalmazó növényvédő vagy rágcsálóirtó szerek, melyeket a forgalomból már kivontak, vagy kivonásuk folyamatban van! A karbon-furán melegvérű állatokra idegméreg, lassan és fájdalmasan öl.

Eddig nagyon kevés esetet sikerült felderíteni az országban, de a felderített esetek és a mérgezés módja alapján arra lehet következtetni, hogy az apróvad- vagy háziállat állományukat féltő gazdák nyúlnak ilyen illegális eszközökhöz. A gazdák célpontjai valószínűleg elenyésző esetben a ragadozómadarak (egy felderített jászsági esetben pl. egy madarait féltő hobbi galambász helyezett ki mérget és csapdákat a ragadozómadaraknak), hanem főként varjak és rókák (melyek a vadászati törvény szerint dúvadnak minősülnek és irtásukra sok eszköz megengedett). A méreg azonban nem szelektál, így bármilyen ragadozó, dögevő, vagy extrém esetben akár az ember is áldozatául eshet.

A mérgezett vadmadarakat egy laikusnak nem könnyű diagnosztizálni, de a legjellemzőbb tünetek a görcsös, "ökölbe szorított" lábtartás, a zöld színű hasmenés, súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek (remegés, furcsa mozgás).

Ha valaki mérgezett vagy vélhetően mérgezett ragadozómadarat talál, tegye be egy papírdobozba, melyben a madár az esetleges vergődéssel sem tud magában kárt okozni. A dobozt, amennyire csak lehet, sötét, csendes helyre kell tenni. Ha a madár nagyon le van gyengülve, vízben oldott szőlőcukrot és szintén vízben oldott Kalcium-tablettát lehet pipettával vagy fecskendővel itatni vele - a szőlőcukor valamelyest pótolja az elvesztett energiát, a Kalciumnak pedig görcsoldó, illetve sokktalanító hatása van. A legfontosabb viszont természetesen az, hogy a madár mielőbb hozzáértő állatorvos kezei közé kerüljön! Budapesten és környékén a Fővárosi Állat- és Növénykert a nap 24 órájában fogad védett madarakat, a vidéki lehetőségekről pedig a Magyar Állatkertek Szövetségének honlapján lehet tájékozódni.

A sorozatos mérgezések miatt Alapítványunk felvette a kapcsolatot a Magyar Madártani Egyesülettel, ahol a szakemberekkel beszélve egyértelművé vált, hogy valóban komoly az ügy, kimagaslóan magas Dél-Pest környékén a mérgezéses esetek száma. Az eddigi dokumentációt átadjuk a Magyar Madártani Egyesületnek, és ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk.

Ha Dél-Pest peremvidékének környékén bárki halott ragadozómadarat, rókát, fácánt, csirkét, akár kutyát talál a határban járva, kérem jelezze akár az Noé Állatotthon Alapítvány, akár a Magyar Madártani Egyesület bármely elérhetőségén, megjelölve a pontos helyszínt. A dögökhöz senki ne nyúljon! Ha bárkinek tudomása van arról, hogy a környezetében valaki mérgezett csalit rakna ki, szintén jelezze a két szervezet valamelyikénél!
Köszönjük!

A Magyar Madártani Egyesület honlapja

Megosztom a Facebookon