Üdvözlet Góliáttól
2010.01.20.

Kedves Noésok!

Tavaly október végén hoztam el tőletek Góliátot, a kandúrt.

Amint arra figyelmeztettetek, tényleg "erős egyéniség". A lakás kezdeti óvatos körbejárása után nagyon hamar a ház urának érezte magát. Ami számomra kicsit meglepő volt: nagyon jólnevelt cica, nem nagyon kell fegyelmezni, rászólni.

Az első héten nagyon megijesztett, elkezdett tüsszögni, úgyhogy hamar az állatorvosnál kötöttünk ki, de szerencsére nem volt komoly, azóta teljesen jól van.

Sokat beszélget, néha szinte kiscica hangon. Már kialakultak a mindennapos rituálék (pl. esténként felül a kanapéra és simogatni kell legalább negyed órát, különben nem hagy békén). Minden este a bejárati ajtónál vár és nagy nyávogással és dorombolással köszönt. Szerencsére a vendégekkel is nagyon barátságos, mindenki imádja, dögönyözi (már ameddig hagyja....).

Iszonyatosan haspók, a konyhában nem lehet egyedül hagyni, hihetetlen keservesen tud a legkisebb falatért is könyörögni, nagyon nagy önuralom kell, hogy ne adjon neki mindig mindenki nassolnivalót - úgyhogy még mindig jó húsban van. Bárhol képes elauldni, bármilyen pózban, és bárkit képes kitúrni a kanapéról (ha nem sikerül neki, sértődés lesz belőle). Persze a neki vett párnán még egyszer sem aludt... Egyetlen igazi ellensége egy hatalmas virág, de úgy tűnik, hogy Góliát fog kikerülni győztesen a harcokból. Nagyon érdeklik a műszaki dolgok, kütyük, erről azért próbálom leszoktatni. Nagy ritkán a játékaival is elszórakozik, de a távirányítók jobban érdeklik.

A képek egy része mobillal készült, kicsit jobb is lehetne a minősége, de remélem, így is tetszik!

És nagyon köszönöm, hogy olyan szépen vigyáztatok rá, mielőtt beköltözött hozzám. Hernádi Katának pedig külön köszönet, hogy segített kiválasztani őt!

Üdv,
Eszter&Góliát

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon