Méri shar pei beköszön :)
2025.01.14.

Tisztelt Állatotthon!

Kedves Gondozók!

Valamikor Önöknél lakott Méri (az örökbefogadás utáni neve: Mira) 4 évig. Shar pei. Az örökbefogadás 3.5 éve volt.

Egy fiatalemberhez kötődött Önöknél, szombatonként mindig ott találtam Mira közelében és a kutyus is láthatóan szerette.

Neki (is) szeretnék üzenni:

Nagyon remélem, Mira jó helyre került. Szeret autózni, sétálni kifejezetten szeret, őrzi a területét és nem barátkozik kutyákkal, a cicákat nem kedveli.

Megszokta a madarakat is, eleinte vadászott a galambokra, vidéken a rigókra. Eredményes is volt 2x.

Kezdetben mindketten tartottunk a másiktól, de ragaszkodtunk is egymáshoz (Ő is). Bp Belvárosa volt a lakhelye, de tavasztól késő őszig nagyon sokat voltunk kertes házban vidéken.

A szomszéd nem lakott háza felé lévő drótkerítésen alul lévő rögzítési hibát Mira vette észre, ki is használta. Rendkívül ügyesen és kitartóan felbontotta annyira, hogy át tudott bújni, onnan pedig ki a forgalmas utcára.

Könnyen haza is tudtam hozni, mert az autó nagy csábítás, mindig beugrik gond nélkül. Igyekeztünk volt Kollégámmal megakadályozni Mira kerítés-fejtő ténykedését, nem volt egyszerű. Hihetetlen erővel a nagy nehezen odacipelt terméskő torlaszokat is elbontotta.

Tudta, hogy nem szabad, mert amikor észrevette, hogy kint vagyok a kertben, megállt a "munkájával" és várta, mikor megyek be a házba. A kerítést kínlódva kijavítottuk, fatörzseket kötöztünk hozzá és maradtak a terméskövek. Bevált.

A nyár óta e vidéki kertes házba költöztünk Mirával ketten. Az "igazi gazdija" a 36 éves Fiam, Őt nagyon-nagyon szereti Mira. Leginkább azt szeretné, ha a számára kedvesek örökké vele együtt lennének.

Az első pillanattól szobatiszta volt. a 3.5 év alatt összesen 3x fordult elő "baleset"!

Nagyon szereti a resztelt csirkemájat, rizst vagy száraztápot szokott hozzá kapni. Nyilván a hús is a kedvencek közé tartozik, a far-hát paprikás-tejfölösként jöhet csak szóba, az igazi húslevest (ebben közös koszton vagyunk)

is kedveli, a kenőmájas is a kedvencek között van (ebbe keverve kapja a féregtelenítőket). A jutalom falatokért különösebben nem lelkesedik. A felvágottat, kolbászt nem eszi meg.

Nagyon szeret úszni, mikor először voltunk tavaly a Dunán Gödnél, először nem tudta, mi is ez a nagy víz, talán félt is tőle. Belemerészkedés után alig akart kijönni (pórázon úszik mindig). A Fiam és a barátja az úszótársa, mivel én nem tudok úszni.

Ki szeretné sajátítani a Dunát a partjával együtt, így vagy extrém időben (amikor nincs kutya sem, ember sem a parton) mentünk, vagy maradt a pórázon való tartása. Volt némi kellemetlenségünk a sétálókkal, Mira ugyanis behatolóként tekintett rájuk.

Vendég jöhet hozzánk, gyerek is. Nem támad. Kell némi idő, míg barátként tekint rájuk.

Sok idő telt el ahhoz, hogy simogatást kérjen. Kezdetben tűrte a simogatást, de fekvés közben a lábai merevek voltak. Már régóta teljes nyugalomban, hanyatt fekve élvezi a simogatást. Ébredés után a feje, háta simogatása elvárt.

Egyedül nem szeret. Bp-en előfordult többször, hogy egyedül maradt. Nem ugatott, csak ült az ajtónál és várt. Nagyon örült mindig, ha hazaértünk. A Fiam papucsát, cipőjét örömében mindig vitte neki, ha hazaért.

A vidéki kertes házban soha nem maradt egyedül, vagy jön velem autóval, vagy felügyel rá egy idős ismerősöm. Eleinte izgatott volt, amikor elmentem. Ma már elfogadhatóan viseli el a távollétem, a felvigyázóval nagy barátságban van ugyan, de borzasztóra örül, amikor visszaérek.

Ha általa szeretett érkezik, ugrál örömében, fel is ugrik rá.

Nagyon tud fázni. A hűvös időben csak napközben megy ki az udvarra, sötétedéskor szalad be. Nyáron viszont nem szeret a házban éjszakázni. Enni is kint eszik, amíg jó az idő. Gyűlöli az esőt. A havat sem szereti.

A futó emberek irritálják, ahogy a biciklisek, motorosok is.

Nagyon jó kutya. Soha nem kapott ki, egyszer volt csupán, hogy rászóltam keményebben, meg is bántam, mert láthatóan a szívére vette. Játékszerek közül a plüss állatokkal lehet vele játszani, szereti, ha a fogai közé véve el akarja venni tőle valaki. Nem hagyja, húzza. Ez játék számára, mert ha megszűnik az elvételre irányuló ránciga, hozza is a folytatásért vissza. A labdázást nem ismeri.

Egyszer szeretett volna ágyban aludni, de leküldve (határozottan, nem durván) soha többet nem ment fel.

Kezdetben a "legjobb helyet" (fotel, kanapé, stb) nem igényelte, azonban egy-két kísérlete után (gondolom, mivel nem szóltunk rá) birtokba vette. Kedves helyévé lett bent.

Volt egy számomra aggasztó esetünk: kimentünk 2 éve nyáron a határba (mezőgazdasági területre,mindenhol búza, kukorica, stb.), sem traktor sem ember nem volt a látóhatáron. Mira szabadjára engedve. Sétáltunk, szaglászott. Volt egy mélyedés, benőtte kissé a növényzet, Mira bement, én mentem tovább. Láttam egy őzike csapatot futni kissé messzebb, nem
tulajdonítottam jelentőséget ennek. Indultam volna haza, hívom, nincs sehol. Kiabálás, nincs kutya. Keresgélés össze-vissza: eredménytelenül.
Be az autóba, dudálva a traktorok által használt utakon: semmi. Kb 1 órás hiába való kiabálás után már indultam volna a közeli faluba szólni a vadászoknak, hogy mi történt. És ekkor az elválás helyére (a kis mélyedés mellé) megérkezett. Nagyon-nagyon fáradt és szomjas volt; inni is fekve ivott! Biztos vagyok abban, hogy az őzeket űzte. Azóta csak pár száz méterre engedem el ritkán, ha távolabb menne, elindítom az autót - erre mindig visszajön.

Ha tudna üzenni Mira Önnek, biztos vagyok abban, hogy Ö is üdvözölné Önt.

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon