Lady N, már két hónapja Gina
2024.11.09.
"Kedves Piroska!
Gina túl van az első három otthoni éjszakáján. Első éjjel bent tartottuk a házban, meglepő módon nem történt baleset, felkeltett minket, ha ki akart menni. A második este már beállt ugatni a többi szomszédos kutyával, így kint mertük hagyni éjszakára.
A kutyaházat egyből birtokba vette, a benti kutyaággyal elsőre nem tudott mit kezdeni, de amióta rájött, hogy kényelmes, általában abban fekszik, kivéve, amikor keresztben a küszöbön (miért?!), vagy az ablak alatt a napon.
A sétákkal egyre messzebb jutunk, sajnos valamiért megijed az ugató kutyáktól - ez a Noé környéki sétáknál nem jelentkezett, de meg lehet vele beszélni, hogy nincs baj, és tudjuk folytatni a sétát.
Két papucs áldozatul esett, mert széthagyja a rágókáit a kertben, a labdával most ismerkedik, elkapni már elkapja, a visszahozást még gyakoroljuk.
Az új nevére már egész jól hallgat, a behívás az esetek több mint felében sikeres. Tegnap kaptunk oktatótól segítséget, hogy hogy tudnánk ezt jobban csinálni.
Két érdekes dolog van vele, az egyik, hogy nem ül. Vagy fekszik, vagy áll, de nem ül le magától se. A másik, hogy nem mindig fogadja el a jutalomfalatot (se a gyárit, se az emberkaját) és ha mégis, akkor se eszi meg, csak ledobja a földre. Reméljük, hogy ez idővel elmúlik, vagy csak nagyon finnyás...
Bizakodva nézünk a kutyás jövőbe és úgy tűnik, Gina is jól érzi magát benne."
"Kedves Piroska!
Gina lassan két hónapja van nálunk és végre teljesen otthon érzi magát. Feltételezem, hogy emiatt "a már nem kell félni " érzés miatt többet enged meg magának, főleg sétáltatás közben, de dolgozunk rajta :) Pl. a macskákat nem kell megpróbálni megkergetni...
Ülni nagyritkán, megfelelő előkészületek után már hajlandó, a jutalomfalatokat megeszi és ezzel sikerült javítani a labda-visszahozó képességet is, illetve már 99%-ban odajön, ha hívjuk. Ha nem hívjuk, akkor is, főleg, ha valami ehetőnek tűnő van nálunk.
A rágás megmaradt, legutóbb egy kaktuszt vitt el, érdekes ízlése van (a kaktusz túlélte), de már találtunk olyan fajta rágókát, amit nem pusztít el két nap alatt.
Sajnos két hete vendégségben felszúrta magát egy ágra, amitől tályogja lett a mellkasán, de az itteni állatorvos - dr. Kovács Attila - nagyon szépen ellátta és már csak a heg emlékeztet a balesetre, mert egyébként ugyanolyan tankként rohan bele minden bokorba, mint eddig.
A személyisége is kezd felszínre jönni és megjött a hangja is. Mindig is jobban szerettem a "dumálós" kutyákat és ő is az. Az emberekkel barátságos, viszont az összes kutyától vagy fél, vagy ignorálja őket. Szakértő vélemény szerint valami kölyökkori trauma lehet. Vagy lehet, hogy a az állatotthonra emlékezteti a többi kutya, nem tudom.
Érdekes, hogy kétféle felugrás van nála (megölelés, mert igazából nem ugrál, csak feltámaszt), az egyik az "örülök, hogy itt vagy", a másik, amikor fél, aggódik. Vannak helyek a környékünkön, ahol nem hajlandó átmenni, az ilyet felugrással jelzi, hogy nem akar arra menni. Nincs benne logika, nem mindig ugyanott húzza be a kéziféket. Sajnos a kutyafutattóknál is ezt csinálja, így oda csak akkor tudunk bemenni vele, ha nincs bent másik kutya, mert különben nem hajlandó a közelébe menni.
Szóval vannak furcsa dolgai, csakhogy ne unatkozzunk :)
Üdvözlettel:
Zsófi, Péter"
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon