Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Alex...hogy találtunk egymásra?
2024.07.22.

Kedves Fati, kedves Noé!
Összeszedtem a gondolataimat Alexra való rátalálásról és csatolok néhány friss képet is róla. Természetesen hozzájároluk a megosztáshoz és köszönjük szépen! :)



Alexra való rátalálásom lényegében nevezhető a “sors kezének” is, hiszen egyáltalán nem volt tervben egy kutyus örökbefogadása. Volt már otthon kutyánk, utcáról megmentett is volt köztük, így egyelőre nem teveztem/terveztünk többet.

Teljesen spontán mentem fel egyik nap a Noé Állatotthon oldalára, a gazdára váró kutyusok fülre, ahol Alex és a testvérei voltak akkoriban legfelül. Megnéztem mindegyiküket, de Alexba teljesen beleszerettem. Abban az időben elég nehéz időszakon mentem keresztül én is és a családom is, ezért úgy gondoltam, hogy egy mentett kutyus, aki még több szeretetet, odafigyelést és törődést igényel, mint a nem mentett társai, eltereli majd a figyelmem és ezáltal sok időt szentelhetek rá is és a tanítására is. A feltöltött képein is látszott hogy mennyire retteg a külvilágtól, az emberektől, az érintéstől. Egészen addig nem is sejtettük, hogy mennyire, amíg először el nem mentünk őt megnézni. Az egyik testvérével volt egy kennelben, látszott, hogy mennyire “össze vannak nőve”, egymás nélkül nem is mentek semerre. Minden hangra összerezzentek és megsimogatni sem engedték magukat.

Amikor másodszor mentünk hozzá már készültünk mindenféle “gourmet”finomsággal, de annyira félt tőlünk, hogy el sem fogadta. Egy gondozó ajánlotta, hogy szaladjunk el párizsiért, az biztosan megteszi majd a hatását. Hál istennek valóban így lett, ott megtört a jég, először evett a kezünkből és utána már sétáltatni is tudtuk. A harmadik alkalom, október 25.e volt a Mi Nagy Napunk, Alex hazajöhetett velünk!

Ennek mostmár több mint 8 hónapja, Alex azóta megismerkedett a Balatonnal, kezdi érteni hogyan is kell játszani, megkóstolta a kutyabarát fagyit, megmászta velünk a szilvásváradi ősemberbarlangot is és napról napra egyre felszabadultabb!











Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában