Chrissy 2 hónapja gazdinál :)

Chrissy 2 hónapja gazdinál :)
2023.11.22.

Sziasztok, első családom!
Nagyon tetszett a Chrissy név is, de most már a Daisy-re hallgatok, először nem értettem mit akarnak ezzel a szóval, de már kezdek rájönni, hogy valami nagyon jó, mert ha meghallom és kíváncsian odamegyek a gazdihoz, akkor mindig nagyon finom falatokat kapok!
Könnyű felismerni az anyukám hangját, mert mindig úgy beszél, mintha egy kis baba lennék.

Habár még kicsi vagyok, megvédem a családomat és mindent/mindenkit megugatok, aki megközelití a kerítést vagy fura hangot ad ki. Nem is értem ők miért csak állnak...
A kertben a kedvenc dolgom a növények "ápolása" és az átrendezésük, a gazdiknak semmi szépérzékük nincsen, így muszáj nekem kezelésbe vennem a dolgokat, de ezt az egójuk biztosan nem bírja el, mert mindig rám szólnak. Hatalmas kertem van, amit minden egyes alkalommal körbe kell szimatolnom, hogy minden a helyén van-e, illetve a betolakodó galambokat is az én dolgom elkergetni. A szüleim szerint a játékokat kéne rágcsálnom és nem az ő lábukat, de nem értik, hogy én azt akarom, hogy fogócskázzunk, mivel az a kedvenc elfoglaltságom, vagyis a 2. kedvenc dolgom, mert az első és legkedvencebb dolgom az evés. Szeretek mindent, ami ehető és a szüleim szerint a nem ehető dolgokat is, de még nem teljesen értem mi a különbség.

Nem értem ők miért ehetnek bármikor bármit és én miért nem, de így be kell érnem a szerintük számomra "elég" kajával. Ki hallott már ilyet, hogy mások mondják meg mennyi nekem az elég?? Nem elég, hogy korlátozzák a mennyiséget, még azt is elvárják, hogy megdolgozzak érte és trükköket tanítanak, mint valami cirkuszi bohócnak. Mindig nagyon megdicsérnek, ha leülök, nem tudom miért hiszik, hogy értetlen vagyok, de nem ellenkezem, amíg kapok cserébe sok finom falatot. A nagyimat könnyű manipulálni, elég ha pár percig ülök és nézem miközben eszik, és nem bírja ki, hogy ne adjon valamit. A papám már nehezebb dió, de nem adom fel.
Sok dolgom van a házon belül is, például megvédeni a gazdikat a hangos porszívótól, ami egyébként teljesen felesleges, hiszen én felporszívózok minden egyes leesett morzsát. Amit még értük teszek, de nem értékelik, az a főzés közbeni kaja ellenőrzés. Remélem hamar rájönnek, hogy én csak jót akarok azzal, hogy megpróbálom a pultról megkóstolni az ételt, nehogy rossz legyen. Ennyi minden után természetesen mindig nagyokat alszok, a kedvenc pózomban, ami a hátonfekvés. Hálisten a szüleim értik a célzást és mindig kapok pocaksimit.

Sokszor megyünk sétálni is, imádom az új szagokat. A szüleim szerveztek már nekem játszós napot is, hogy barátkozzak a család többi kutyájával, de szerintem eltévesztettek a fajt, mert az egyikük biztos, hogy egy ló volt.
Az anyukám nagyon sokat van velem, néha délután el kell mennie pár órára, ami nekem napoknak érződik, de apa is megoldotta, hogy sokat legyen otthon, így megbocsátok anyának. Apa azt mondja mindig, hogy dolgoznia kell, de sose tud ellenállni nekem. Vele amúgy is sokkal murisabb játszani, anya mindig csak hisztizik, mert szerinte durván játszok, de igazából csak ő a gyenge.
Van egy nagynénim is, aki a család szerint hetente meglátogat, de én nem hiszek nekik, mert nekem legalább 1 hónapnak érződik. Minden nap pózolnom kell, hogy küldjenek neki képet rólam, mert szerintük úgy növök, mint a bolondgomba!

Az állatorvost kimondottan szeretem, kedvesek és utána mindig elvisznek egy játékokkal és kajával teli boltba, ahol megvesznek nekem mindent, amit csak szeretnék.

Összehasonlításként küldök képet mekkora volt Chrissy, amikor elhoztuk és mekkora most már a mi kis Daisynk.
Köszönjük, hogy általatok bővült a családunk egy kis rosszcsonttal. :)

Üdvözlettel,
Ági, Krisztián és Daisy (Chrissy)

Megosztom a Facebookon