Örökbefogadás - első lépések
2023.05.02.
"Kedves NOÉ Állatotthon!
[...]
Miután Luca előtt már volt két befogadott kutyánk a feleségemmel közösen, így dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy rendelkezünk kellő tapasztalattal a befogadott kutyák kapcsán. Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk másokkal.
Egyébként a családban minden kutyánk mentett volt. (Mudi, német juhász, német vizslák.)
Lucáról annyit, hogy szeretetigényes, kell neki a biztonság, amit a rendszeres napi rutinunk, mindkét gazdi szeretete és közelsége, valamint a következetes oktatás, szocializáció alakít, erősít meg.
Az első napok fontosak, mindent ugyanúgy tettünk, hogy hozzászokjon a sétákhoz reggel és este. (Időnként egyszer-egyszer még délelőtt, vagy éjszaka is sétáltunk.) A napi két séta elengedhetetlen.
Az eltelt 11 nap alatt nagyon szépen beleszokott az életvitelünkbe, már nem rohangál utánunk minden pillanatban, hogyha egy másik helyiségbe átmegyünk. Tekintve, hogy már egyszer visszavitték a menhelyre, így némileg több idő kellett neki és türelem, hogy megnyugodjon és bízzon bennünk. Egyébként nagyon okos, úgy szívja magába az infót mint a szivacs.
Szabálykövetésben is jó, néha próbálkozik, felugrik a kanapéra, na ilyenkor a helyére küldjük. Ha „süket”, és többszöri felszólításra sem hagyja abba, nem megy a helyére, rátesszük a pórázt és a helyére küldjük, ott kell maradnia. Ez a pórázzal történő következetes szófogadás működik. Egy-két napja már „veszi az adást” és tudja, hogy komolyan gondoljuk. Miután még kölyök, bocs kiskamasz, nem várható el tőle, hogy első parancsszóra engedelmeskedjen.
Séták alkalmával is sokat tanul, emberekkel (nem ugrálunk fel rájuk, leülünk), kutyákat nem rohanjuk le első körben, rövid pórázról szimatolás után, lehet hosszú pórázon játszani. Többszöri találkozás után erősödik a kapcsolat más kutyákkal, már 11 barátja van a kutyaséták után.
Nem tapasztaltunk agressziót egy kutyával sem, minden kutyának örül, barátkozni és játszani szeretne velük. A séta során nem engedjük el még a pórázról. A kertben sokat tartózkodunk, kertészkedünk, játszunk vele, de most már magában is el van. Kint is van kutyaháza (természetesen bent alszik velünk a házban, saját ágyában). Van pokróca a bejárati ajtó mellett a lépcső tetején, remek kilátással az utcára, már „őrzi a házat”, ugat. Délután a teraszon napozunk, ő meg cirkál a kertben, estefelé, amikor fázik, vagy csak be akar feküdni az ágyába, jelez és beengedjük a házba. Jó étvágya van, kétszer kap naponta enni korának és súlyának megfelelő minőségi száraztápot, amit nagyon szeret. Mindig van friss víz kitéve a tálba.
Egyenlőre ennyit Lucáról.
Küldünk még képeket.
Üdv, Péter és Ági"
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon