Természetbarát tojásfestés
2012.04.03.

Itt a húsvét; bármennyire is húzza száját az asszonysereg, a locsolók mindig befutnak kellemes (?) illattal töltve meg a lakást és a hölgyek hajkoronáját. A városiak nagy része ma már lusta pepecselni a tojásfestéssel, ráadásul többszáz féle csokitojás kapható a boltokban; talán az édesszájú locsolók is jobban örülnek a nyalánkságnak, mint a sima főtt tojásnak. Mégis, elképzelhetetlen a húsvét piros tojás nélkül. A festett tojás szép dísze az asztalnak, és pár nap alatt el is fogy.

Mennyivel szebb egy olyan tál, amin kézzel festett, fényes, dekoratív tojások is találhatók az áruházi "tömegtojások" között. Persze a locsolók orra elé tolt tojásos tálat rengeteg módon tehetjük egyedivé: jópofa tojástartókkal, növényekkel, virágokkal, színes szalvétával díszíthetjük. Ami azonban a legfontosabb: a szép és főleg a későbbiekben nyugodt lélekkel elfogyasztható festett tojás.

A boltokban kapható tojásfestékekben mesterséges színezőanyagok találhatók. Ezek egy része már bizonyítottan rákkeltő. Ha a tojásokat természetes festőnövényekkel fested, akkor is bátran fogyaszthatod majd őket, ha héjuk festés közben berepedt és a tojás fehérjéje színt kapott.
Ha így készíted a hímes tojást, nem kerül szennyező anyag a természetbe, sem a Te szervezetedbe! Lábosaidat sem fogja be úgy a festék, mint akármelyik mesterséges színezék.

Lássuk tehát a hagyományos tojásfestést.
A festésre szánt tojások szép, folt és "viaszcsík" nélküli darabok legyenek. Festhetünk már előre megfőzött keménytojást is, de főzhetjük együtt is a festéklével. Ha mintát szerenénk kreálni a tojásokra, méhviaszba mártott írópálcikával díszítsük festés előtt tojást, vagy kötözzünk rá terméseket, leveleket, szárított virágokat. Képeinken ez utóbbi módszer látható.

Kb. 20-25 centi széles csíkot vágjunk le a gyógyszertárban kapható gézgurigáról. A szép formájú leveleket (petrezselyem, gyermekláncfű, stb. - vigyázzunk, hogy ne mérgező növény levelét használjuk) benedvesítjük, hogy rátapadjanak a tojás héjára. A gézcsík két végét kettévágjuk, hogy szorosabban rácsomózhassuk majd a tojásra a növényt. A tojást úgy fektetjük a gézcsíkra, hogy a rátapasztott levél lefele nézzen. A gézcsík átlós végeit szorosan, de óvatosan összekötözzük. Vigyázzunk, hogy a 2 csomó ne legyen pont egymáson; egy csomón még áthatol a festőlé, de kettőn már nehezebben; így ott világosabb lehet a tojás.

A festőléhez célszerű már a tél folyamán elkezdeni gyűjtögetni a növényeket. A leghasznosabb a hagymahéj; a vöröshagyma héjától sárgásbarnás, a lilahagyma héjától lilásbordós lesz a tojás, attól függően, mennyi ideig hagyjuk a festéklében állni.
Sárgás színt ad még az eperfalevél, a körömvirág szirma; zöld tojást festhetsz spenóttal, csalánnal; fekete lesz a végeredmény, ha dióburkot, diólevelet használsz (de ezek mérgezőek; csak kifújt tojáshoz használd) és vörös színt ad a nyírfalomb, az almakéreg és a szurokfű együtt főzve.

A lábost a száraz hagymahéj teljesen lepje el; a többi növény esetében 2/3-ig legyen tele.
Ha nincs viaszminta a tojásunkon, akkor bátran főzhetjük együtt a festőlével; ha beírókáztuk a már előre megfőzött tojásokat, azokat a felforralt és langyosra hűlt növénylébe áztassuk, amíg el nem érik a kívánt színt.
A hagymahéjjal megrakott lábost engedjük fel 2/3-ig vízzel, óvatosan rakjuk bele a sima, vagy gézzel kötözött tojásokat, majd gyújtsuk be alatta a lángot. A festékanyag a forrástól kezd el igazán kioldódni a növényekből; innen vegyük kicsire a lángot és figyeljük a tojásokat, hogy mikor érik el a kívánt színt. Ne főzzük túl nagy lángon a keveréket, mert a tojások héja berepedhet, mielőtt elérnék a megfelelően sötét színt.

A kész tojásokat papírtörlőre emeljük ki, így nem lesznek foltosak az alul összegyűlő festőlétől. Minél hamarabb próbáljuk meg megszabadítani a géztől és a levelektől a remekműveket, és ha kigyönyörködtük magunkat a természet és a mi remekművünkben, szalonnahéjjal, vagy enyhén olajos kézzel simogassuk körbe a tojásokat, hogy szép fényt kapjanak.

Ha más színű tojásokat szeretnél, akkor is festhetsz ugyanezzel a természetes módszerrel. Csak néhány példa: sárga tojásod lesz, ha pár csipet kurkumát forralsz fel 4-5 liter vízzel együtt, lila színt kapsz, ha 2-3 marék szárított bodzát főzöl negyed órán keresztül, de ugyanígy hasznosíthatod a lilakáposzta külső leveleit, vagy a cékla héját (mindkettőt apróra vágva, előre kiforralva).

Tálaljuk ízlésesen, színes konyharuhával, szalvétával bélelt kosárkában, növényekkel díszítve.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a tojás is szegről-végről az állatok kizsákmányolásából, a nagyüzemi állattartás borzalmaiból származik. Ezért csak annyit fessünk és főzzünk, amennyi biztosan elfogy!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon