Egy újabb szívszakadás, ismét gyászba borult a szergényi menhely :'(
2018.10.14.

Nehéz szavakba foglalni érzéseinket, egy újabb veszteséget kell feldolgoznunk. Most Boldizsártól búcsúzunk, tegnap reggelre átaludta magát a Szivárvány híd túloldalára, békében, nyugalomban :'(

Boldizsár különleges volt mindannyiunk számára és különleges helyet foglalt el szívemben, kapcsolatunk nagyon régre nyúlik vissza. Még egyikőnk sem volt a Noé család tagja, de nehéz sorsa már összekötött minket. Félre értés ne essen, nem én kerestem, hanem Ő talált rám. Pár évvel ezelőtt egy őszi estén a házam kapujában várt csont-soványan, szemeiben hiába kerestem a fényt, homályos tekintettel élelemért könyörgött. Mikor megsimogattam buksi fejét a nyakánál valami furcsa dologra tapintottam, melyet közelebbről is megvizsgáltam és döbbenten vettem észre, hogy egy súlyos lánc teljes mélységében a bőre alá nőtt. Akkor nagyon sokan összefogtunk, állatvédő barátainkkal közösen megoperáltattuk, de sajnos helyhiány miatt elhelyezni nem volt lehetőségünk. Több mint fél éven át napi szinten vittem neki az élelmet és minden nap gondoskodtam a friss ivóvízről. Majd először én és hamarosan Ő is a Noé család tagjává váltunk. Tudta, hogy élete gyökeresen megváltozott és hálás is volt ezért, de meggyötört lelke bizalmatlanságát örökre megőrizte. Kedves, szófogadó kutyává vált, ám teljes egészében sohasem tudott feloldódni, a biztonságos komfortzónáját senki sem tudta átlépni – simogatni, ölelgetni sohasem hagyta magát, de mi így szerettük Őt.
Drága Boldizsár! Összetört szívvel búcsúzunk Tőled, sajnálom, hogy mindössze két évet, két biztonságos évet tudtunk adni, melyben azért megmutattuk Neked, hogy Te is fontos vagy valakinek/valakiknek! Légy boldog a Noé égi falkájában!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon