A csoda elmaradt, a szavak elfogytak…ég Veled Izsák! :'(
2018.09.21.

Az elmúlt pár napban Izsák kivirult, vidáman várt minket és elkezdett eszegetni is, ez már önmagában is bizakodásra adott okot, aztán kaptuk a hírt, hogy hamarosan mehetünk Budapestre, a speciális intézménybe. Minden olyan szépen alakult a mai napig… ma reggel Izsák fátyolos tekintettel várt minket, a gyógyszerét és a finom falatokat elutasította. Egész nap csak feküdt, fáradtnak tűnt, mindannyian tudtuk, hogy ő már feladta a harcot. Odaültem mellé, simogattam és beszélgettem vele. Elmondtam, hogy nincs egyedül, végig mellette maradok. Elbúcsúztunk! Hosszú és fájdalmas búcsút vettünk egymástól! Még most is ordítani tudnék a fájdalomtól!

Drága Izsák! Sajnálom, hogy csak ennyi időnk volt együtt – egy év… egyetlen évet kaptunk! Az elmúlt egy év alatt szép lassan megtanultuk egymást. Tanítottál és tanultál. Megtanítottad nekem, hogy tiszteljem a nyers erőt, az akaratot… és Te megtanultad milyen érzés feltétel nélkül szeretni és befogadni a szeretet. Ez volt a feladatod, ezért találkoztunk mi ketten! Fájdalmasan búcsúzom Tőled és hiszem, hogy nekünk lesz még dolgunk egymással! Légy boldog a Szivárvány-hídon túl, fuss, szaladj a Noé égi falkája élén! Sohasem feledünk, mindig különleges helyet foglalsz el a szívünkben!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon