Elzácska (Buborék Margit) gazdis beszámolója
2017.02.01.

Szóval Elzácska szeptember 12-ével hajlandó volt meggazdásodni.

Azóta nagyon sokat fejlődött, már megy Szundival a frontvonalba (kerítéshez) „harcolni”, igaz, hogy néha sikerül háttal megállni, de ez nem balfékség, hanem taktika, hogy Szundit hátulról fedezze. Végül is mindenre fel kell készülni.
Kedves, jó szándékú kutya, igényli a társaságot, bár „partiarc” soha nem lesz. (de ezt nem is szeretnénk) Tud tolakodni a simogatásért, (ki gondolta volna), már jó ideje berohan a lakásba reggel is este is, akkor éljük általában a társasági életet, kajálunk, kávézunk, lévén, hogy napközben dolgozom. Most a hidegben már napok, sőt hetek óta bent alszanak a házban.

Lelkesen vár a kapu előtt ha érkezem, búcsút vesz tőlem, ha indulok J. Kicsit lopós volt, de ezt az utóbbi időben mintha elhagyná, lopott rongyot, alsógatyát, zoknikat (szárítóról), nem valami kifinomult az ízlése szuka kutyaként. J Nagy változáson ment át, remélem, hogy a képek is ezt mutatják. Összességében nem volt egy „olcsónő”, de nagyon megérte a belé fektetett energiát, mert nagyon kedves, hálás, szeretetre méltó kutyát kaptunk. Nagy hátrányt dolgozott le, szerintem elég tűrhető tempóban, bár volt, amikor úgy éreztem, hogy na, lesz egy fantomkutyánk az udvaron, (néha talán meglátjuk) mindegy, kaja jut neki.

Bármilyen esélytelennek is néz ki, az Ő példája mutatja, hogy megéri felnőtt (ráadásul fekete) kutyát befogadni, mert kevés hálásabb és szeretetre méltó lénnyel lehet találkozni, mint a KUTYÁK!
Ráadásul még senkit nem láttam, akinek ilyen jól állna a fekete (nem értem, hogy miért problémás szín, úgy tud ragyogni a napon, hogy csak csuda)

Szeretettel üdvözöllek benneteket és sok erőt és kitartást kívánok a munkátokhoz, mindig jó szívvel gondolunk Rátok!

Elza és családja Anita, Zolika, Zoltán

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon