Vikend Vita családja tudja a dolgát!
2016.08.24.

Kedves Noé állatotthon,


Kedves testvéreim. Elköltözésem óta sok minden történt velem. Ezeket szedtem össze pár gondolatban:

Én voltam a legkisebb köztetek, keményem kellett küzdenem az ételért. Most már saját tálam van, nem cipelem el a száraz tápot egyesével a szoba másik végébe. Evés közben simogatnak és megdicsérnek. Azt persze zokon szoktam venni, ha ébredés után nem azonnal kapom meg a reggelimet, de az új családom tudja a dolgát, már 60 dkg-ot híztam, amióta velük vagyok.

Van egy nagyon-nagy ágyam, amibe majd akkor is beleférek, ha nagy leszek.

Saját kertem is van, amit most már védek mindenkitől, aki elmegy előtte. Ennek a nem tetszésemnek gyakorta hangot is adok. Bár egy kis részét most lekerítették, nem értem miért, mert én csak játszottam azzal a sok bokorral meg virággal…..kiabáltak valamit, hogy „nem szabad” de hát ki figyel oda a játék hevében?

Eljárok orvoshoz, ahol nagyon szeretnek, nem is értem más miért fél annyira, hiszen midig kapok jutalomfalatot a vizsgálatok végén.

Rájöttem, hogy szeretem a vizet. Először megsértődtem, hogy az egész kert tiszta víz egy esti locsolás után, de aztán izgalomba hozott az a vízsugár, amit lehet üldözni, harapdálni. Szeretnék egy kinti pancsolót, de még nem vettek nekem, viszont ha kimelegszem a szaladgálásban, mindig megkapom a hűsítő fürdőmet és utána cincálhatom a törölközőmet.

Az új szüleim nagyon furák. Az elején 24 órán át velem voltak, aztán elkezdtek jönni-menni. Az elején féltem, hogy már nem szeretnek, de mindig visszatértek hozzám, szóval már nem aggódok e miatt. Ezért, amikor hazajönnek, jól bekapom az egyik ujjukat és odacipelem őket a helyemre, mert nekik ott kell lenni a közelemben MINDIG!

Nagyon sok játékom is van. Szeretem a szőrös izéket is, azt hiszem seprű, kefe meg ilyen neveken emlegetik őket. Amikor ezek előkerülnek rejtélyes helyükről, engem egyre inkább elkülönítenek máshová, pedig csak játszani szeretnék velük. Azt mondják rossz vagyok, hát majd ha nagy kutya leszek……AKKOR IS ROSSZ LESZEK!

Képzeljétek elkezdett zavarni, hogy össze-vissza kakilok meg pisilek. Az elején EZEK kitapétázták az egész lakást pelenkákkal, hát alig győztem megtalálni azokat a helyeket, ahol nincs. Aztán rájöttem, hogy mégis jó, ha ott végzem a dolgom. Most meg már az a baj, hogy nagyon lassúak az embereim, én toporgok az ajtó előtt, de még felhúzza a redőnyt, szöszmötöl, kész rémálom, amire kijutok a kertbe. Már alig várom, hogy sétálhassak kint a szabadban, de még nem lehet. A múltkor ráraktak a nyakamra valami nyakörv félét, de simán kibújtam belőle. Remélem, amire oda kerülök kapok egy méretemnek megfelelőt.

Hát ennyi fért bele a beszámolómba, most megyek, mert aludnom kell egy kicsit, hogy este mire megjönnek, újult erővel tudjam őket bosszantani, hiszen egy kis boszorkány vagyok, ahogy szokták nekem mondani.


Tyukodi Norbert

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon