Kampány a petárdák betiltásáért
2005.02.02.

A petárdázás teljes betiltása érdekében alakult meg a civil önkéntesekbõl álló PetárdaSTOP Munkacsoport, melynek a Noé Állatotthon Alapítvány is tagja, és ami nemsokára hivatalos aláírásgyûjtést indít a petárdatilalom érdekében. Az országos népi kezdeményezés célja, hogy a Kormány módosítsa a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003.(X.1.) Kormányrendeletet annak érdekében, hogy játékos pirotechnikai terméket, valamint kistûzijáték terméket természetes személyek engedély nélkül ne vásárolhassanak, ne birtokolhassanak, ne tárolhassanak és ne használhassanak fel.






Az aláírásgyûjtõ ív jelenleg az Országos Választási Bizottság hitelesítésére vár; a gyûjtés legkorábban február közepén kezdõdhet majd meg. Ha ötvenezernél több hiteles aláírás gyûlik össze 2 hónap alatt, az Országgyûlésnek napirendre kell tûzni az aláírók által kezdeményezett kérdés megtárgyalását.



A Munkacsoport azzal érvel, hogy petárdát, rakétát ("kistûzijátékot") zárt térben tilos és életveszélyes használni, nyílt téri használata viszont környezet/zajszennyezést, pszichikai stresszt, közvetlenül pedig nagy valószínûséggel maradandó egészségkárosodást (akár halált is), ezeken keresztül pedig felesleges szenvedést okoz embernek-állatnak egyaránt.



A Munkacsoport szerint a petárdarobbanások hatásmechanizmusa és élõlényekre gyakorolt káros hatása rendkívül összetett. Beszámoltak gyermekeken megfigyelt feszült, stresszre utaló, intenzív félelemérzetet mutató viselkedésrõl, ugyanakkor a beteg emberek egészségi állapotát is rontja, felépülési esélyeiket nagyban csökkenti a durrogtatás.



A kutyák hasonló módon viselkednek, mint a rövidhullámú kutyariasztó-készülékek és ugatásnémító készülékek alkalmazásakor, ugyanakkor a mennydörgések infrahangtartománya hatására is hasonló szorongással reagálnak: az állat intenzív pszichikai szenvedésre, stresszállapotra utaló viselkedést mutat (szûköl, szüntelenül menedéket keres, fejvesztve, pánikszerûen menekül).



A kutyákhoz hasonlóan a legtöbb állatfaj (így a természetvédelmi oltalom alatt álló vadon élõ fajok többségének) érzékelési képességei felülmúlják az emberét, melyek ily módon különösen érzékenyen reagálnak az ember által nem hallható infra- és ultrahangokra. Akusztikusok véleménye szerint ezek intenzíven fordulnak elõ robbanások, így a petárdák használata esetén.A petárdázás a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentõségû madárvilág egyedeinek természetes és a telelési idõszakban amúgy is redukálódott életbenmaradási esélyeit csökkenti többek között azáltal, hogytájékozódásukat zavarja, a téli idõszakban kiemelt fontosságú pihenésükben akadályozza õket és a kis számú koncentrált, a túlélés lehetõségét jelentõ telelõhelyekrõl elriasztja õket. A menedék nélkül maradt madarak gyakran megfagynak vagy a pihenési (éjszakai) napszakban kimerítik létfontosságú energiatartalékaikat és éhenpusztulnak.



A menedéket nem lelõ kutyák és más állatok a pánikviselkedés következtében nagy valószínûséggel balesetet szenvednek, mely a legtöbb esetben pusztulásukkal, maradandó egészségkárosodással jár. A pánikérzet miatt elszökött kutyák legtöbbje vissza sem talál/kerül a késõbbiekben gazdájához, így tovább növelik az egyébként is nagyszámú gazdátlan kutyák körét - további terheket róva ezzel állatmenhelyekre, önkormányzatokra, vadgazdálkodókra egyaránt.



A petárdázók jelentõs hányada nem csupán az óvatosságot és körültekintést mellõzi önkényes szórakozása során, de kifejezetten abban keresi és leli örömét, hogy másokat próbál veszélyeztetni, nyugalmukban zavarni oly módon, hogy az elsõsorban védtelenek (gyermekek, idõs, kiszolgáltatott emberek, állatok) közelében robbantják fel a petárdát. Ezt rendszerint oly módon teszik, hogy kiszemelt áldozatuk mit sem sejt a közelgõ veszélyrõl.
Idén például elõfordult, hogy kutya elé hajítottak petárdát, amelyet az állat a szájába vett és az ott robbant fel.



Az állatkínzás hazánkban április óta bûncselekmény. Állatorvosok, állattartók és állatvédõk egyaránt azon véleményen vannak, hogy a petárdázás a stresszhatáson keresztül a járulékos következményekig kimeríti az esetenként szánt szándékból, más esetben gondatlanságból elkövetett állatkínzás fogalmát. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a petárdázás mások érdekeinek tiszteletben tartásával, az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a BTK állatkínzásra vonatkozó paragrafusának megsértése nélkül szabad térben nem gyakorolható (zárt térben ugyanakkor fokozottan életveszélyes és tilos).



Kérjük, csatlakozzon Ön is a kampányhoz! Figyelje weboldalunkat a legfrissebb hírekért és aláírásával támogassa a petárdázás betiltását!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon