Idén is a Múltidéző Piactéren jártunk
2014.09.28.

Vannak bizonyos rendezvények, amelyek már szerves részei az éves programjainknak, amelyeket már kifejezetten várunk, és amikre évről évre szívesebben megyünk. Idén is, mint már jó pár éve, részt vettünk a Múltidéző Piactér néven elhíresült kétnapos rendezvényen,mely minden évben a Népligetben kerül megrendezésre.



Ezekre a rendezvényekre már rutinosan készülünk, tudjuk a menetet, mikor, hol kell lennünk, mit kell vinnünk, stb. Idén is gördülékenyen mentek a dolgok. A fiúk mindig kint töltik az éjszakát a két nap között, szóval szombaton pokrócokkal, pulcsikkal, kávéval felszerelkezve indultak neki a napnak.

Évről évre marad ugyan az a statisztika, miszerint rengetegen kíváncsiak a különleges és kevésbé különleges védenceinkre. Jelen esetben a legnagyobb sztár Zafír, a királypiton volt.



Zafi minden rendezvényen külön műsorszámnak számít, hisz valljuk be, minden emberből kivált valamiféle hatást. Vannak akik szeretik , vannak akik gyűlölik, vannak akik szimplán nem tudják eldönteni, melyik oldalon is állnak. Zafír jóvoltából gondozójának is folyamatos a jókedve, hisz a „Ez igaziiiiii???” vagy a „ Úúú kígyó!Csíp?” illetve a „ Nem, nem, biztosan csak elemes” elszólások hallatán mi mást tehetne, mint elmosolyodik. Najóóó a csípős kérdést már a legtöbb esetben nem tudja szó nélkül hagyni, ilyenkor esetenként kicsusszan a „Igen, akkora csőre van….” vagy a finomított verziójú „Nem, nincs csőre, nem tollas, kevés esélye van csípni.”



Hasonló cipőben jár Kormos, a teljesen vak varjúnk gondozója is. Kormos kifejezetten megmozgatja az emberek fantáziáját. Az első kérdés ami felmerül bennük, hogy miért nem repül el? A lehetséges válaszok:

a, mert teljesen vak, ezért biztonságosnak érzi a helyén, ahová a gondozója tette
b, oda van szögelve
c, elemes

Kormos mindemellett néhány érdeklődő számára elkönyvelődött, mint papagáj, illetve bagoly. Egy kedves érdeklődő meg is vásárolta volna, ha tud beszélni, neki megígértük, hogy megtanítjuk, és két hét múlva postázzuk, amennyiben megfelelő. Sajnos Kormos nem volt hajlandó megtanulni egyetlen árva szót sem…



Mindeközben Panka és Felhő ejtőzve kísérték figyelemmel az emberek forgatagát.



Na jó, egy „Ó egy anakonda!” felkiáltásra Panka is felkapta a fejét, és rémülten tekintett körbe, hisz egy ANAKONDA számára Ő kiváló uzsonna lehetne.



Felhő vérmérsékletét sokan irigyeljük, hisz Ő csak falatozgatott tovább.



A libáink sem aggódták túl a dolgokat, ők beszervezték a beszélő papagájt, hogy kiáltson, ha jön az elemes anakonda.



Betyár, a róka kimaradt a riadóláncból. Amúgy sem vette volna a fáradtságot, hogy értesítse a két libát, hisz Ő is rájuk pályázik, hátha a kígyó hagy belőlük valamit.

Egyébként pedig vagy az érdeklődök hada vette körül, és éppen ajnározták és kényeztették, vagy pedig éppen délelőtti-déli-délutáni-kora esti sziesztáját töltötte.



Betyár szobatársa Bubuka volt. Bubuka is jól érezte magát, és reméli hogy jövőre is itt lehet.



(Bubu ilyen, amikor boldog. Tényleg! - a szerk.)
Egy szó, mint száz, tényleg jól éreztük magunkat, reméljük, hogy jövőre folytatódik a hagyomány, és találkozunk Veletek ugyanekkor ugyanitt!

(Egyébként a cikk néhol félreérthető humorosságáért a cikk írójának az egy hete tartó megfázása, három napja tartó koplalása és a genetikailag kialakult degeneráltsága a felelős.)

HAndi

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon