(W)ebnapló 2014.03.16-04.13.
2014.05.23.

Uíííí-Uíííí! Egy kis figyelmet kérnék! Szeretnék bemutatkozni, és – Uííí- figyeljetek rám egy kicsit! Zsebibaba vagyok, a vaddisznó lány, és innen a NOÉból jelentkezem, ahol már egy ideje lakom. Arra nem emlékszem pontosan, hogy hogyan kerültem ide, olyan, mintha mindig itt éltem volna. Ez egy tök jó hely, saját személyzetem van, ilyen óriási, két lábon járó simabőrűek, akik egész nap lesik a kívánságaimat, és hozzák a cumisüvegemet, ha megéheznék. Persze jobb is, hogy hozzák, különben Uiii -uííí, addig visítok, míg észre nem vesznek. Mivel mostanában az időm nagy részét a játszótéren töltöm, alaposan meg tudok figyelni minden jövés-menést (na, abból itt van bőven kérem szépen), így úgy gondoltam, segítek a lányoknak leírni, amit mostanában itt láttam…
Zsebibaba egy márciusi éjszaka érkezett hozzánk, alig lehetett 1 napos. Ki volt hűlve, nem volt szopási reflexe. Szerencsére pár nap alatt összeszedte magát, és mostanra karakán kis vaddisznóbaba lett belőle, akinek mindenről megvan a véleménye.



Kétségbeesett segítségkérés érkezett hozzánk Szolnokról. Egy apró kiskutyát valószínűleg elgázoltak és sorsára hagytak. A kicsi magatehetetlenül feküdt az árokban majdnem egy napig, mire megérkezett hozzá a segítség. A szolnoki Kéz a Mancsért Állatvédő szervezet ment ki hozzá, és kért neki segítséget. Egy pillanatig sem haboztunk, azonnal igent mondtunk és ők rohantak fel a sokkos kutyával. Természetesen azonnal az állatorvoshoz került, ahol megkezdték a sokktalanítását.
Nem tudjuk pontosan mi történhetett vele, de az biztos, hogy a fejét érte sérülés. Napokig szinte semmire sem reagált, nem evett, nem ivott, az infúzió tartotta életben. Igaz, hogy alapfunkciókban lassan elkezdett működni. Néhány nap múlva alapjáraton elkezdett működni, de teljesen vak volt és nem tudta koordinálni a mozgását. Az állapota nagyon aggasztó volt. Állatorvosainkkal konzultálva átesett egy agyi MRI vizsgálaton. Mint kiderült, egy elhúzódó felszívódású vérömleny okozza a bajt és nincs maradandó károsodása.

A kis szálkás vörös az Ede nevet kapta nálunk a NOÉ Állatotthonban, 8 év körüli kan kutya, azt szinte mondanunk sem kell, hogy chip nincs benne. Cakkos fülei, megkopott, sovány kis teste arról árulkodik, hogy valószínűleg mostanában nem szerető kezek és puha párnák ölelésében élt.
Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez a kisfickó újra egészséges legyen, és minél gyorsabban megtapasztalja milyen az igazi, megbecsült, óvott és szeretett családi kutyának lenni.



Auguszta idős, 10 pluszos szuka kutya. Chipje sajnos nincs. Több lehetőség is felmerül, hogy miként került az utcára, egyik rosszabb, mint a másik. Lehet, hogy öregségére, betegségére kidobták, így kímélték meg magukat a kellemetlenségtől és költségektől, amivel egy idős kutya együtt jár. Az is lehet, hogy valahogy elcsatangolt otthonról és idősen, talán kicsit szenilisen nem talált haza.

Eredeti gazdája nem jelentkezett érte, de úgy látszik, hogy nagyon szerencsés csillagzat alatt született, hiszen egy hölgy beleszeretett, és már csak az ivartalanításnak kell megtörténnie, és költözhet is új otthonába.



Árpa kb. 2012es születésű, tacskó-terrier jellegű kan kutyus. Igazi minden lében kanál típus. Játékos, barátságos, emberekkel, kutyákkal egyaránt jól kijön. Mindig ott van, ahol történik valami.



Kabalát, a 10 év körüli szukát a 17. kerületben a Péceli úton találták. Chipezve - miért is lenne ... - természetesen nem volt, viszont fehér színű bolhanyakörvet viselt. Jól szocializált, jó húsban lévő, nem elhanyagolt kutyust. Eredeti gazdája nem jelentkezett érte, így túlesett az ivartalanításon, ami során a hasi sérvét is korrigálták, illetve emlődaganatot is távolítottak el róla. Szerencsére jól viselte a műtétet, már teljesen jól van.



Kálát, a 4 év körüli Ónémetjuhász szukát 2014. március 24.-én, a XVII. kerületi Tápiószecső utcában találták. A megtaláló kutyájával nem találta meg a közös hangot, ezért nem maradhatott. Se chip, se nyakörv nem volt benne/rajta és eredeti gazdája a mai napig nem jelentkezett érte.
Kála nagyon okos, érdeklődő, ember centrikus kutya. Igényli, hogy foglalkozzanak vele, hogy feladatokat kapjon. Ha tehetné, egész nap az emberek kívánságait lesné. Aktív családot keresünk számára, ahol lekötik az energiáit, sokat játszanak, sétálnak és kirándulni járnak vele. Ő nem az a kutya, akit csak kicsapunk a kertbe és elvan magában.



Jácint kb. 2006 -os születésű, pumi-puli keverék kan kutyus, akit saját gazdája adott le állatotthonunkban. Emberekkel, állatokkal egyaránt kedves, barátságos. Eddigi életét lakásban töltötte, így szeretnénk őt szerető családban, párnák között, kanapén tudni :)



Dedós Dominó 2011. nyarán kölyökként került be hozzánk testvéreivel együtt. Nem sok időt töltött nálunk, hamar begazdisodott, de sajnos a gazdi tartós betegsége miatt, Dominó 3 év után visszakerült hozzánk.
Dominó egy fiatal keverék közepes testű kan kutyus. Jelenleg nagyon fél mindentől és szinte mindenkitől. Nagyon megviselték a történtek. De szerencsére kíváncsi, kajával motiválható, ezért reméljük, hamar kinyílik. Nők felé könnyebben nyit. Őt nem lehet egyik percről a másikra megnyerni, hosszabban kell vele ismerkedni, de megéri, mert ha valakit már elfogadott és megszeretett, akkor rajongásig szereti, és lesi minden óhaját :)



Mogyit a gazdája adta le hozzánk. Valószínűleg nem ismerte a fajtát, és nem tudta megadni Mogyinak azt, amire egy foxinak szüksége van. Nálunk megtörtént az ivartalanítása és oltásokat is kapott. Mogyinak hatalmas szerencséje volt, hiszen már akadt is rá gazdijelölt, aki hamarosan haza is viszi őt, ha minden jól megy.



Zsanit, a 2 év körüli vizsla keverék szukát rossz tartási körülmények közül, zsinór végéről mentették állatbarátok. Nagyon kedves, barátságos, vég nélkül osztaná a puszikat :) Vizsla jellegére jellemzően nagyon játékos, pörgős, aktív kutya.



Picúrt 2014. április 12-én, a XVI. kerület, Bökényföldi-Újszász utca kereszteződésében találták. 10 év körüli masszív tacskó jellegű kan kutya. A kutya ugyan chipezett volt, de a telefonszám nem kapcsolható, a címen pedig nem található a tulajdonosként megadott személy! Gazdáját mindezidáig nem sikerült előkeríteni.



Gyulát, a 8 év körüli németjuhász kan kutyát 2014. április 12-én, Aszódon találták. A kutya chipezett, de nincs regisztrálva a chipje.



Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos dolog a CHIP. Az állatorvosnak elvileg kötelessége beregisztrálni a chipszámot a PetVetData rendszerbe, mégis sokszor találkozunk regisztrálatlan chippel, vagy olyannal, melynél a regisztrált tulajdonosi adatok már nem aktuálisak.
Az a tulajdonos felelőssége, hogy az adatbázisban megadott elérhetőségeknek mindig naprakészeknek kell lenni. Enélkül a chip csak egy kutyához tartozó kód, nem több….
Henci az emberi felelőtlenség egy újabb áldozata :(
Egy szombat reggel kértek tőlünk segítséget egy utcán élő, daganatos kutyushoz. Természetesen azonnal fogadtuk, de a látvány minket is megdöbbentett. Nem értjük egy gazdának titulált, állítólag a kutyáját szerető ember, hogy hagyhatja ennyire elfajulni a dolgokat.



Henci hasát különböző nagyságú és formájú daganatok borították, egyik-másik kifakadt, vérzett. Azonnal állatorvoshoz vittük, ahol sos kivizsgálták őt.
Miután a tüdőröntgen tiszta képet mutatott, a labor vizsgálat eredménye megnyugtató volt, sürgősséggel a műtőasztalra került. Nem lehetett várni, mert az egyik daganat már kifakadt, vérzett és genny folyt belőle. Bravúros műtéttel eltávolítottak 900 gramm daganatot, a 8 kg-os kiskutyáról. A műtét vége sajnos nem várt fordulatot vett. Henci összeomlott, leállt a légzése és a szíve. Sikerült újraéleszteni, de az állapota továbbra is válságos maradt. Szinte az egész Noés Facebook közösség egy emberként szorított Henciért, több ezer megosztás, és sok száz hozzászólást kapott, de sajnos még ez is kevésnek bizonyult. Henci szervezete feladta. Ő már egy jobb helyen van, ahol önfeledten és egészségesen rohangálhat.



Pierre testvérével, Jean-al került hozzánk. A két kismalac igazi rosszcsontként azonnal belakta a gazdasági udvart. Imádattal vakartatták magukat a látogatókkal, ügyesen lopkodták a többiek ebédjét és önfeledten rohangáltak össze-vissza. Mindig megleptek minket valami kedvességgel, egy dolog azonban biztos volt, hogy egymástól soha nem szakadtak el. A legnagyobb eltávolodási távolság maximum 2 méter volt a két kópé között. Ilyen boldogságban teltek hétköznapjaik a NOÉ gazdasági udvarán, mígnem észrevettük, hogy a Pierre (a kisebbik tesó) kedvetlen, nem játszik, csak fekszik az egyik kutyaházba behúzódva. Ugyan Jean láthatóan jól volt, de az Ő napja is leginkább beteg kistestvére őrzésével teltek.

Kiderült, hogy a malackánknak nagyon magas láza van. Azonnal orvos, diéta, gyógyszerek ... kezdetben minden nagyon jól alakult. A láza elmúlt, az étvágya és az életkedve is kezdett visszatérni, mi pedig kezdtünk lazítani a csuriba görcsölt ujjainkon. Sajnos az örömünk korainak bizonyult, hétvégére kisPierre visszaesett, sőt gyakorlatilag összeomlott. Súlyos hasmenése volt, borzasztóan lefogyott és szó szerint csak hálni járt belé a lélek. A rossz állapota miatt orvoshoz került, ahol mindent, sőt még annál is többet megtettek érte. Sajnos Pierre kicsi szervezete nem bírta tovább, feladta.

Kincy így búcsúzott tőle: „Édes kicsi Pierre, Ég veled! Megpróbálunk vigyázni a tesódra, megvigasztalni, boldoggá tenni. Sajnáljuk, hogy nem tudtunk segíteni! Bárcsak jobban ismernénk ezeket a csodálatos állatokat! Hihetetlen mennyi ragaszkodás, mennyi szeretet, értelem, érzelem van bennük. Megbonthatatlan családi, baráti kötelékek, boldogság, öröm és bánat ...”



Sajnos két nagyöregünktől is búcsút kellett vennünk az elmúlt időszakban.

Manó gazdája halála után került hozzánk, társával Hapival, mert a család nem tudta a tartásukat vállalni. Nem volt már fiatal, de viszonylag hamar beilleszkedett a Noé életébe. Rozoga lábai ellenére nagyon szeretett sétálni és néhány önkéntes kimondottan őmiatta jött szombatonként sétáltatni. Sajnos a rozoga lábai az utóbbi időben egyre rosszabbak lettek, már alig bírt egyedül felállni. Az orvosok több gyógyszert is felírtak neki, de Manó egyre rosszabbul lett, egyre gyengült. Sajnos öreg szervezete feladta a küzdelmet. Nem tehettünk mást, mint hogy elkísértük utolsó útjára. Most már önfeledten rohangálhat a szivárványhíd túloldalán szeretett gazdijával, és Hapi barátjával együtt.



Sivatagi Rókát valószínűleg nem sokan ismerhették. Ő volt az, aki a kennelsor legvégén élet a nagy kennelben Jane barátnőjével együtt, és ha egy látogatót megláttak, megpróbáltak eltűnni a föld színéről. 9 éve élt nálunk, és ez alatt egyetlen embert sem engedett közel magához. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy mégis boldog volt. Megszokta a menhelyi életet, beilleszkedett. Sajnos Jane néhány hónapja itt hagyta őt. Róka úgy láttuk, hogy feldolgozta a történteket, bár láthatóan nagyon megöregedett az utóbbi időkben. Talán egy picit elkezdett nyitni az emberek felé is, persze csak a maga módján. Egyik reggel azonban lesújtó híreket kaptunk. Sivatagi Rókát holtan találták a kutyaházában. Róka 14 évet élt, ennek nagy részét a Noéban. Mi hisszük, hogy boldog volt nálunk. Most már együtt rohangál Jane barátnőjével, és reméljük, odaát elfelejti mindazt a rosszat, ami ilyen emberkerülővé tette.



És most evezzünk kicsit vidámabb vizekre. Jöjjenek az elmúlt időszak szerencsései, akik most elég szép számmal vannak, a gazdisodók!

A legnagyobb forgalom természetesen a bölcsődében volt. Rövid idő alatt, mind a 4 Zwack baba, és 3 Fakó gyerek is gazdihoz költözhetett.











Zwack Unicumról pedig már otthoni képeket is kaptunk:



Fin egy fiatal lányhoz költözött:



Dobi Tükör egyike volt a tavalyról „beragadt” kölyökkutyáknak. Sok jelentkező volt rá az elmúlt hónapokban, de végül mindig hoppon maradt. Most végre ő is sorra került, és úgy szált be az új gazdik autójába, mintha ennél nem is lenne természetesebb dolog.



Krumpligombóc kanapákutya lesz:



Boci Bori két gyerkőcnek lesz a játszópajtása:



Pongyola és új családja között szinte első pillanattól kezdve teljes volt az összhang, kétség sem fért hozzá, hogy őt fogják hazavinni:



Amióta jó idő van, és nincsenek fogvacogtató mínuszok, rengeteg látogató érkezik hozzánk szombatonként. Van aki csak nézelődni, van aki kimondottan kutyát sétáltatni jön.





Akik szombatonként kilátogatnak hozzánk, a Webshopban beszerezhetnek maguknak néhány egyedi Noés ajándéktárgyat, vagy egy Noés pólót.



Nagy örömünkre szinte senki sem érkezik üres kézzel. Sőt, akadnak, akik egy egész autónyi adománnyal érkeznek. :)







Köszönjük nektek! Nélkületek nem működhetnénk!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon