NOÉs karácsonyi CSODA Pepe módra :)
2013.12.28.

Az esti utolsó abajgatás, gyógyszer, kaja adagolás és kényeztető percekre érkeztem hozzá. Nagyon boldog volt, hangosan dumálva üdvözölt. Tudom kicsit felelőtlen, de elfelejtettem gumikesztyűt húzni és most először mióta velünk van, csupasz kézzel nyúltam oda hozzá. A tenyeremben az éppen legmenőbb finomság, néhány szem földimogyoró. Most éppen ezt imádja, mióta elég ügyes és erős a keze, hogy feltörje - még a háztartási kekszet is übereli, pedig az aztán ... Szóval nyitott ajtón keresztül, csupasz kézzel nyújtom Neki a tenyeremben a mogyorókat. Szemöldök felhúz, majd a szokásos mohó mozdulattal nyúl, hogy lehetőleg egy markolással az összeset megkaparintsa. És akkor észrevette, hogy nincs rajtam kesztyű ... rám nézett, ahogy talán még soha, nem kapta ki a mogyorókat, hanem lassan és puhán megérintette a kezemet, megsimította a bőrömet, óvatosan megcsipkedte, megvakarászta és újra meg újra hozzáért ... Csodálatos pillanat volt, nem tudom meddig tartott 5 másodpercig, vagy fél percig ... Persze ahogy jött úgy el is illant, hiszen Ő egy majom és újra a mogyorók voltak a legfontosabbak Én pedig ember vagyok, ezért szerettem volna újra átélni, nem vettem kesztyűt. Az a pillanat már nem jött vissza, viszont kihasznált minden lehetőséget az érintésre. Megfogta a kanalat tartó kezem amikor a gyógyszert adtam, hozzám ért amikor a paradicsomot vette el, extra mennyiségű vakargatást kért. Akinek fogta már meg a kezét egy főemlős, az pontosan tudja, hogy olyan, mint egy gyerek érintése ...

Lindus szívesen fogdosott minket, ha kértem odaadta a kézét. Az utolsó estén is elszaladt a tőlem kapott csemegékkel, de amikor kértem visszajött és megfogta a kezem ... ez volt az utolsó érintése, másnap meghalt

Az öregfiú viszont jól van. A pocakja kezd gömbölyödni, a mozgása sokat javult és minden napra tartogat egy Mai Pepét :)

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon