Zsiga tanmeséje!
2013.07.19.

Friss befogadóink kálváriája... Nem szégyen, nem titok, e cikk megírására azért kértük fel befogadóinkat, hogy mások okuljanak belőle, szolgáljon tanulságul mindenkinek. Máshogy is végződhetett volna, nagyon vigyázzatok kedvenceitekre.

Zsiga története azzal kezdődött, hogy elvesztettük őt. Rossz kezdés volt és azt gondoltam ez valami büntetés nekem az élettől. Mindenesetre arra megtanított, hogy a menhelyről kihozott kutyusok nem olyanok, mint amikor az ember egy 10 hetes kölyköt magához vesz. Nekik már volt egy életük mielőtt az otthonba kerültek, aztán pedig az otthon lett a családjuk. Ragaszkodnak gondozóikhoz és gazdinak tekintik őket. Amikor Zsigmondot elhoztuk, egyáltalán nem értette hova tűnt a sok kedves néni, aki vele foglalkozott. A változást az hozta meg neki, hogy köztem és a kislányom között aludt el éjszaka. Szinte belénk bújt, annyira félt. Másnap reggel engem követett mindenhová, akkor már tudtam hogy kiválasztott. Nem azért szökött meg mert visszaakart menni, hanem mert kiestem a látószögéből, és pánikba esett.

Ez is egy tanulság lehet azoknak akik kutyust fogadnak örökbe. Ezeknek a kutyáknak minden új, rosszul mérik föl a helyzetet, mert még nem érzik magukat biztonságba. Ez a legfontosabb nekik. A biztonság! Zsiga kiszaladt a Budakalászi Freshnapfból, és eltűnt. Nem nézett ő semerre, hiszen nem is ismerte a környéket. Na ezért KELL a póráz!

Nem azért mert a kutya nem szeret minket és megszökik tőlünk. Hanem egész egyszerűen nem tudja hol van , merre keressen bennünket. Zaj, autók, ismeretlen emberek, épületek, szagok, minden más. Kerestük őt késő estig, de annyira megijedt szerintünk, hogy elbújt valahová. Majdnem egy hónapig kerestük minden nap a környéken. Sokkal messzebb is kerestük mint kellett. Egész végig a tó körüli utcákba mászkálhatott. Valószínűleg már nagyon éhes és fáradt lehetett, mert bement egy nyitott kertkapun és lefeküdt a fűbe. Zsiga egyáltalán nem megy oda idegen emberekhez ezért gondoljuk hogy már nagyon nem érezte jól magát. A család akikhez betért , szinte azonnal orvoshoz vitte és a chip azonosítása után már hívták is a Noét. Ők minket és végre meglett Zsigu. Egy karcolás nélkül megúszta. Azt gondolom nagyon ügyes és életrevaló kiskutya.

Miután magunkhoz vettük és haza vittük, annyira boldog és hálás. Rohant az ajtónkhoz. Akkor már tényleg úgy mint aki hazaért. Megismerte a környéket és az illatokat. Amikor először hozzánk került nem olyan volt mint egy kölyök kutya. Most már játékos, szaladgál, imád játszani más kutyusokkal. Nem fél semmitől, mert bízik bennünk. A lábunk mellett mindig menedék várja. Sokat van elengedve a parkba és ha kirándulunk, vagy a Duna-parton. Természetesen mindig pórázon van ha ismeretlen helyre megyünk vagy nagyon forgalmas a hely ahol vagyunk. Szinte mindenhova magunkkal visszük. Ügyesen közlekedik már a belvárosba is. Imád játszani a kislányommal Zoéval. Testvérek ők azt mondja a lányom. Nagyon boldogok vagyunk hogy így történtek a dolgok és megkerült a kis Zsizsi. Napról-napra érzi úgy most már Zsiga is hogy nincs mitől tartania, ő már amíg csak él velünk marad és vigyázunk rá. Üdv.: Gy. Timi

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon