Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete
2016.01.18.

Az Adománygyűjtő Szervezetek Etikai Kódexének ünnepélyes aláírásával megalakult az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete. A testületet kilenc nonprofit szervezet hozta létre, de a jövőben bármely civil szervezet csatlakozhat, amely megfelel a kódexben foglaltaknak. A kezdeményezés célja, hogy erősítse a támogatók bizalmát a nonprofit szektorral szemben azzal, hogy csak az nyerheti el a tagságot és az „Etikus Adománygyűjtő Szervezet” logo használatának jogát, aki az adományok felhasználásáról egységes keretben, átláthatóan, és a testület – valamint végső soron az adományozók által – számon kérhető módon nyilatkozik.

Egy ideális világban minden szervezet a törvények – az adományozott és az adományozó között létrejött virtuális szerződés feltételeinek – betartásával működik. Egy ideális világban minden szervezet hitelesen és teljes körűen tájékoztatja partnereit működéséről, gazdálkodásáról, és a támogatók is csak az információ tanulmányozása után hoznak racionális döntéseket. Ebben az ideális világban az adományozó és a támogatott tökéletes működésének köszönhetően az adományok a lehető legmagasabb színvonalon hasznosulnak, és a legnagyobb társadalmi hatást érik el.

Tudjuk azonban, hogy a mi világunk nem a világok legjobbika – sokszor az adományok felhasználása sem tökéletes. Talán éppen ennek a bizalmat nélkülöző légkörnek köszönhető, hogy hazánkban az Szja 1%-áról – amely mint tudjuk, nem kerül semmibe az adományozónak – csak minden második adófizető rendelkezik. Ugyanakkor, ahogy a civilek sem tesznek meg minden esetben mindent az átlátható működés érdekében, az adományozók sem csak a jól működő szervezeteket támogatják. Sokszor tájékozódás és mérlegelés helyett egyszerűen az érzelmeikre hallgatnak. Előfordul, hogy inkább annak adnak, aki szebben kér, és nem annak, aki jobban használja fel a támogatást.

Ezen a helyzeten kívánnak javítani az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületét megalapító szervezetek, akik magukon kezdik egy átláthatóbb és jobban működő világ megteremtését. Az Adománygyűjtő Szervezetek Etikai Kódexében rögzítették azokat az elveket, amelyek betartását magukra nézve, valamint a később csatlakozók számára kötelezőnek gondolnak, és vállalják, hogy panasz esetén alávetik magukat a testület etikai bizottsága által kijelölt szakértők vizsgálatának.

Míg egy üzleti jellegű ügylet esetében világos, hogy a szolgáltató és az ügyfél közt milyen jogviszony jön létre a fizetéssel, melyet garanciákkal védenek, az adományozásnál ez nem ilyen egyértelmű. Szükség volt tehát arra, hogy kimondjuk, a támogatott szervezet köteles az adományt arra a célra fordítani, amire kérte, és amelyre a támogató adta, valamint köteles a felhasználásról hitelt érdemlően tájékoztatni az adományozót.

Az önszabályozó testület tulajdonképpen a laikus adományozó helyett végzi el a tagszervezetek átláthatóságának ellenőrzését, és ha mindent rendben talált, a védjegy használat jogának biztosításával jelzi. A tagok a jövőben is alávetik magukat a vizsgálatoknak és a testület által meghozott határozatnak. Panaszaikkal az adományozók Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének Etikai Bizottságához fordulhatnak. A tagszervezetek vállalják, hogy korrigálják a jogos kifogásokra okot adó hibákat.

A kezdeményezéssel az volt a célja az alapítóknak, hogy megkönnyítsék a támogatók dolgát támogatási döntéseik meghozatalakor, ugyanakkor a testület felhívja támogatók figyelmét arra, hogy azoknál a szervezeteknél is vizsgálják meg, hogy hitelt érdemlően közölnek-e adatokat forrásaik felhasználásáról, működésükről, akik nem tagjai a testületnek. Ösztönzik azt is, hogy az adományok sorsát a későbbiekben is kövessék, ellenőrizzék, hogy megvalósult-e az a cél, amelyre a szervezet gyűjtötte a pénzt.

Az etikai kódex elvei

Az etikai kódex megfogalmazza, hogy a szervezetek függetlenül attól, hogy milyen formában működnek, kötelesek nyilvánosságra hozni gazdálkodásukkal és közhasznú tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. Éves beszámolóikat, közhasznúsági jelentéseiket honlapjukon és a Nonprofit önarcképen is publikálniuk kell. A szervezetek továbbá kötelesek legfőbb szervük üléseire is meghívni és beengedni az érdeklődőket. A kódex rendelkezik arról is, hogy a szervezeteknek igény esetén betekintést kell engedniük irataikba, valamint a működésükkel kapcsolatos kérdésekre, kifogásokra a panaszkezelési elveikben foglaltak szerint kell válaszolniuk. Csak az lehet az önszabályozó testület tagja, aki ezt valóban meg is teszi.

A tagoknak adománygyűjtési kampányaikkal kapcsolatban közölniük kell, hogy mire, milyen összegben, mennyi ideig gyűjtenek, valamint hogy mikor kívánják megvalósítani a tervezett projektet. E mellett nyilvánosságra kell hozniuk azt is, hogy a gyűjtésből befolyt összeget csak a projektre vagy a gyűjtés kommunikációs költségeire is kívánják-e fordítani.

A gyűjtés lezárásakor nyilvánosságra kell hozniuk az összegyűlt adományok összegét, és be kell mutatniuk a felhasználás módját. Összefoglalva a csatlakozó szervezeteknek azon túl, hogy betartják a vonatkozó jogszabályokat, vagyis törvényesen működnek, vállalniuk kell, hogy hitelesen és teljesen átláthatóan tájékoztatják a nyilvánosságot.

Az etikai kódexben foglalt elvek valójában összhangban vannak a hatályos jogszabályokkal, ezeknél többet tulajdonképpen nem is várnak el a csatlakozóktól. Ugyanakkor azt a garanciát nyújtják az adományozóknak, hogy a tagszervezetekkel kapcsolatban ezeknek a jogszabályoknak a betartását a testület a csatlakozáskor ellenőrizte, és a tagok a jövőben is alávetik magukat az ellenőrzésének.

Etikai bizottság

Az önszabályozó testület etikai bizottságának feladata, hogy a csatlakozni kívánó szervezetek kérelmét jóváhagyja, amennyiben a csatlakozó megfelel az etikai kódexben leírtaknak. Az etikai bizottság rendes üléseit negyedévente tartja.

Amennyiben az adományok felhasználásával kapcsolatban egy tagszervezettel szemben panasz merül fel, az eset kivizsgálásáról az etikai bizottság intézkedik. Az etikai bizottság jogosult független szakértőket felkérni a kifogás kivizsgálására, majd ez alapján határozatot hoz.

Tagdíj

Az önszabályozó testület tagjai éves díjat fizetnek, amelyből a szervezet az eljárások költségeit fedezi.

A NIOK és az ÁBC Munkacsoport szerepe a testület létrehozásában

A NIOK Alapítvány kezdeményezésére 2009-ben létre jött az Átláthatóság és Bizalom (ÁBC) Munkacsoport, melyben 16 nagy adománygyűjtő civil szervezet dolgozott azon, hogy fejlesszék a hazai adományozási kultúrát, az adományok felhasználásának átláthatóságát és az adományozás jogi környezetét. Munkájuk során egyre világosabbá vált, hogy céljaik elérése érdekében szükséges lenne szabályozni az adományok felhasználását és az erről szóló tájékoztatást, valamint hogy szükség van egy testületre, amelyet tagjai felruháznak az ellenőrzési jogkörökkel. Az ÁBC Munkacsoportból nőtt tehát ki a NIOK koordinálásával az Adományozó Szervezetek Önszabályozó Testülete, melyet tagjai felruháztak az ellenőrzési jogkörökkel, az ellenőrzés egységes kereteit pedig az etikai kódex megfogalmazásával teremtették meg.

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének alapító tagjai

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének alapító tagjai a Greenpeace Magyarország Egyesület; a Habitat for Humanity Magyarország; a Magyar Élelmiszerbank Egyesület; a NOÉ Állatotthon Alapítvány; a Nonprofit Információs és Oktató központ Alapítvány; az Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyerekekért; A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért Alapítvány; az SOS Gyermekfalu Alapítvány és a Summa Artium.

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon