Az érem másik oldala avagy Kyra igaztörténete
2013.03.08.

Az elmúlt napokban több helyen az interneten, de elsősorban a facebook-on megjelent egy hír/poszt egy boxer kutyusról, Kyráról – akit a cikk címe szerint a „NOÉ ellopott”. Mivel rengeteget vagyunk nyilvánosság előtt, és folyamatosan zajlik nálunk az élet ezért már megtanultuk, hogy olyan nincs, hogy mindig minden mindenkinek jó vagy tetszik, sőt … az esetek túlnyomó többségében nem is reagálunk az igaztalan vádakra, nem szítjuk tovább a feszültséget. A lelkiismeretünk tiszta, tesszük a dolgunk, immár 20! éve. Most mégis úgy gondoljuk, hogy megmutatjuk az éremnek azt a bizonyos másik oldalát és leírjuk tényszerűen, ami és ahogy történt.

Két dolog miatt előre is elnézést kell kérjek: 1. a leírás és néhány megjegyzés kifejezett személyes hangvételű lesz, hiszen az ügyben több vonalon is komolyan érintett vagyok. 2. nem lesz rövid, mert, ha már belevágtam, hát kibeszélem magam …

A történet főszereplője Kyra (NOÉs nevén Királylány), őt láthatjátok a képen. Az Ő ellopásával vádolják a NOÉt, miatta fenyegettek meg minket és engem személy szerint is, vele kapcsolatban repkednek hazugságok, vádak és rágalmak.

A vád:
„Bindcard
Keresem ezt a kutyát, vagy a környezetetkben azt a családot, akihez (álítólag) a Noé Állatmenhely kihelyezte!
Különös ismertető jele: a jobb fülén korábbi heggesedés nyoma látható. 0620 9233567
2011 végén befogadtam ezt a Sárga Boxert. Anno kértem a Noé Boxer fajtamentők segítségét, hogy tegyék ki a képét (amit emailban mellékeltem) a gazdája megtalálása érdekében. Felajánlották a csippet és oltás lehetőségét, amit nem kértem, hiszen Én a gazdiját kerestem akitől elszökött. A kép nem került ki és gazdát sem szereztek neki. Azóta már a szívünkhöz nőtt és azt hangoztattam a többi kutyásnak, hogy csak a régi gazdájának adnám vissza. Idén február 22.én a kutyafuttatóból kiszökött, mert ellopták a kaput, én pedig nem tudtam a "kergetőzős játékában" partner lenni. Egy lány aznap kivitte a Noé Boxer fajta mentőkhöz. Ezért telefonáltam és Schneider Kinga jóindulatának köszönhetően megállapodtunk, hogy nem kell kifizetni 6500Ft. csipp és veszettség oltás árát, hanem majd ledolgozom. Másnap mentem ki és nagyon esett az eső ezért felhívtam, hogy inkább vasárnap mennék, mert félek, hogy a hazaúton nagyon elázik és baja lessz. Ő azt mondta, hogy jobb, ha hazamegy, mert a kinti kennelben rosszabb helye van, ezért szombaton hazakerült. Számomra szokatlan, hogy örökbefogadási szerződést írattak alá amit nem adtak oda és az oltási könyvet sem, hanem "két hét mulva kiküldik". Azt mondta a lányom, hogy ebből biztosan tanult a kutyus és tuti nem játssza ezt el még egyszer. Két napig tartott az örömünk, mert hétfőn megint rájött a hepaj. Hétfőn hívtam Kingát, jeleztem, hogy ismét gond van. Megjegyeztem továbbá hogy a Noé oldalon úgy állítanak be a szombati találkozást, mintha mindig is enyém lett volna a kutya és ŐK segítettek a nagy egymásra találásban, pedig én is csak befogadtam és mai napig a gazdijára várok, hogy előkerüljön. Örökbe fogadtatják egy szerződéssel, úgy sózzák rám? (hogy jó legyen a statisztikájuk) Miért nem 2011-ben rakosgatták ki a képét, amikor nagyobb esély lett volna az eredeti gazdijának rátalálni? Ezt úgy vélelmezte, hogy nekem nem kell a kutya, vagyis hiába volt segítőkész egy hálátlan embernek. Majd a kialakult vélemény különbségnek következménye: kijelentette, hogy ezért vissza sem kapom a kutyát ha hozzájuk bekerül. Pedig segítőszándékkal hívtam őket, hogy aktiválják (regisztrálják gyorsan be a csipet, ha megtalálják, akkor már tudják kinek kell szólni. Ugyanis szombaton kijelentették, hogy nincsen még regisztrálva a csip. Ezért jeleztem minél hamarabb, hogy ne késlekedjenek a csip regisztrációval. Jah, még azt is szóvá tettem, hogy miért nem még szombaton regisztrálták. Erre az volt a válasz, hogy nincs internet kint a Noén. Na ez is rossz pont volt, hogy számon kértem. Mert említettem, hogy minden normális esetben azonnal berögzítik (10 perces meló) Mikor az ego megsérül, ez a következménye. Echart Tollét kéne hallgatniuk, és aszerint példát venni az Őket körülvevő természettől. Pont az aki addig tök jó fej volt, hirtelen besértődött.
Kinga az ígéretét szépen be is tartotta. Hiába hívtam rendőr járőrt, hogy segítsen kikérni a kutyát szerdán, nem adták ki. Aggódom, hogy a szobában tartott kutyát, akit kiszakítottak a környezetéből, -2 fokos éjszakai hidegben tartják azért, mert "nem érdemlem meg" hogy visszakapjam.”


És az érem másik oldala:
2013. február 22-én (pénteken) jelentkezett a NOÉ Állatotthon Alapítvány boxer fajtamentő csoportjánál egy fiatal pár, hogy Budapesten, a VIII. kerület Kálvária téren találtak egy fajtatiszta boxer szukát. A környéken található 2 állatorvost megkeresték, de egyik sem ismerte a kutyát, ezért kértek tőlünk, mint fajtamentéstől segítséget. Mi azonnal fogadtuk a kutyát, akibe, se chip nem volt, se semmilyen egyedi azonosítóval nem rendelkezett.

Még aznap, ahogy általában szoktuk, kiposztoltunk a NOÉ Állatotthon facebook oldalára is, hogy kizárólag az eredeti gazdáját keressük. Az én telefonszámom volt megadva mindenhol, ezért ismerem a történet minden részletét, hegyiről-tövire. Először jelentkezett egy hölgy, hogy ő ismeri a kutyát, mert volt nála néhány hónapig évekkel ezelőtt, ő kapta valakitől megőrzésre, de ott ragadt, viszont ő nem tudta tovább vállalni, ezért keresett neki újgazdát. Az új gazdival tartotta a kapcsolatot az iwiw-en de már jó ideje nem reagál neki semmilyen megkeresésre. A kutyának Kyra a neve. Én elmondtam neki, hogy mi most kizárólag a jelenlegi, eredeti gazdáját keressük, de a nevet kipróbáljuk, hívjon vissza egy óra múlva. Azóta sem hívott ...

Ugyanaznap este viszont hívott RL, hogy övé a kutya. Illetve kb. 1 éve találta a volt barátnője a belvárosban. Akkor keresett is minket (a boxer fajtamentést), de elmondása szerint nem segítettünk - erre gyorsan összevontam a szemöldököm, mert, ahogy most is azonnal fogadtuk a talált boxert, úgy egy évvel ezelőtt is így történt volna. Erre a vonalra még visszatérek.

Szóval kérdésemre, mely szerint akkor most ez az ő kutyája, vagy sem, és, hogy szeretné-e vissza vagy sem, határozottan azt a választ kaptam, hogy igen, az övé és szeretné vissza. Jeleztem, akkor rendben, ennek semmi akadálya, kérem szépen az oltási könyvét, az érvényes veszettség oltással és én máris intézem a mi állatorvosunkkal a chipezést. A kutyának nem volt semmilyen oltása, mondván, az előző mondatát megtekerve, hogy nem az ő kutyája csak találta. Ezt még jó néhányszor meghallgattam mindenféle megközelítésből, majd megnyugtattam, hogy még most sincs túlságosan nagy probléma, akkor nálunk, a mi állatorvosunktól megkapja a veszettség oltását és a chipet. Mi, a NOÉ Állatotthonban soha semmiért nem kérünk pénzt, se a befogadásért, se az örökbefogadásért, semmiért. De az oltást és a chip beültetését nyilván nem mi csináljuk, ezért gazdás kutya esetében áthárítjuk a gazdára az állatorvos által kért összeget (chip 3.500 Ft, törvényileg megszabott maximált ár és a veszettség oltás + oltási könyv 3.000 Ft). Ez azért nem olyan nagy bűn és biznisznek sem nevezhető azt hiszem, főleg azért, mert ez nem a mi pénzünk ez az állatorvosnak fizetendő összeg. Arról már ne is beszéljünk, hogy saját költségünkön MINDEN bekerülő kutyát oltunk full-kombinált oltással is, a védelmük érdekében, ezt ez a kutya is megkapta természetesen, de ezt én szóba sem hoztam, ahogy a többi bekerülő, de gazda által hazavitt kutyánál sem szoktuk. Ez a mi védelmi rendszerünk, a bekerülő és már bent lévő kutyáink egészsége és élete védelmében, hát benyeljük.
De ő közölte, hogy neki erre nincs pénze, hangsúlyozom 6.500 Ft-ról beszélünk. Mondtam, hogy keressünk megoldást, pl. részletfizetés, halasztott fizetés, ilyesmi... Teljesen elzárkózott ettől, mondván nincs pénze és nem is tudja, hogy mikor lesz. Kértem, hogy mondjon mégis valamit, mert nekem a többi önkéntesünkkel, a fajtamentő csoport többi tagjával is egyeztetnem kell és mondanom kell nekik is ezzel kapcsolatban valamit. Törlessze le fél év alatt, vagy fizesse ki 2 hónap múlva, mi teljesen nyitottak vagyunk, volt már erre példa nem is egy, de ő semmit nem vállalt. Őszintén megvallva, ilyenkor nem elsősorban az a bizonyos 6.500 Ft amiért teperünk, csak ez is egy szűrő, hogy ki hogy áll a kutyához. Ráadásul, ha valakinek nincs 6.500 Ft-ja kötelező dolgokra, akkor mit csinál, ha az amúgy, azóta tudjuk, hogy rendszeresen megszökő (őt idézem, bocs: szarás után elrohanó) kutyát elüti egy autó a belvárosban. Vagy esetleg az Illatos fogja be, nos, onnan biztosan nem kapja meg ingyen.
De még ezt is hajlandó voltam áthidalni és kértem, hogy akkor adjon valami orvosi papírt, vagy bármit, hogy igazolja az övé a kutya, tényleg régóta nála van és felelősen gondoskodik róla. Persze ilyet nem tudott.
Még ekkor sem adtam fel, hogy hazajuttassam ezt a szerencsétlen kutyát és elkértem az állatorvosának a számát, akihez jár, hogy tőle érdeklődjek felőle, mint állattartó felől. Szerintem nem túlzás, hogy ennyire körüljárjuk az ügyeket. Megkaptam és fel is hívtam, igaz már este 8 óra volt és vége volt a rendelési időnek, de gondoltam, legyünk ma túl rajta, hogy másnap reggel mehessen haza szegény kutya. Az orvos finoman szólva is zaklatásnak vette a telefonomat, nem értem miért, de valószínűleg az állatvédőkkel, mint állatfajtával van haragban, de azt megtudtam, hogy a saját kutyájával (egy rottweiler) időnként jár hozzá és normális állattartónak tartja, bár ugye mit tud ő a páciensei gazdáiról, felelősséget meg pláne nem tud értük vállalni (ezt az orvos mondta). Kicsit megnyugodtam, a sok kérdőjel közül mégis felderengett a fény, és azt mondtam, hogy akkor legyen, jöjjön másnap a kutyáért és nem kell fizetnie, viccesen megjegyeztem, hogy legfeljebb önkéntes munkában ledolgozza. Ő ennek a megoldásnak nagyon örült, még anekdotát is hallgattam a katonaság idején gyűjtött kutyás tapasztalatairól.

Másnap, szombat délelőtt zuhogott az eső. RL felhívott, hogy busszal jön, de nincs jegye, mert arra sincs pénze és már bőrig ázott és még sehol sincs és a kutya is meg fog ázni, inkább ma nem is jön el érte, csak hétfőn, ha nem esik már. Nagyon nem tetszett ez nekem, de elkergettem a rossz gondolatokat és mondtam neki, hogy menjen csak gyorsan érte, mert nálunk a karanténban külső kennelben van (bocs, de már sehol egy talpalatnyi helyünk sincs és mivel oltást továbbra sem tudott prezentálni, esély sem volt áthelyezni őt) és jobb lenne neki otthon. A haza útra pedig nagyon szívesen adunk egy kutyaruhát, hogy ne ázzon meg szegény kutya, amúgy is emlegetett valamiféle esővíz allergiát(?).

Eljött a kutyáért és a szokásos protokoll szerint a NOÉ Állatotthon Alapítvány által használt örökbefogadási szerződést töltöttük ki, azzal a kitétellel, hogy saját gazdának adjuk vissza. Ez nálunk ügyvéddel egyeztetett, bevett formula és nem másért van, minthogy meglegyen a kutya és a gazda összes szükséges adata, melyeket természetesen a törvényben maghatározott módon kezelünk. Valamint ezzel is alátámasztjuk, hogy az adott kutya már megjárta a NOÉ Állatotthont, ennek a chipen és az oltási adatoknál is nyoma van, tehát jár neki a NOÉ általa biztosított háttér és „szociális” háló egész életében, illetve írásban is felhívja a gazdája figyelmét az állattartással kapcsolatos kötelességeire. A szerződésre felvezettük a kapott oltást és chipet. Az oltási könyvet nem tudtuk kiadni, mert az orvos reggel volt kint és a rendelőjében tölti ki a könyvet és regisztrálja a chipet. De megbeszélték a kollégáim, hogy néhány napon belül postázzuk a kitöltött oltásikönyvet, benne az érvényes veszettség (és kombinált) oltással, valamint a beültetett chip azonosítószámával és a beültetést igazoló állatorvosi pecséttel.
A visszaadást nem én intéztem személyesen, mert külső helyszínen volt dolgom, de mivel mindent előkészítettem, ezért nem gondoltam, hogy erre szükség lehet. Úgy gondoltam mindenki boldog lehet, egy kutya otthon van, nekünk az amúgy majd 50 másik fajtatiszta boxer mellé és egyéb 600 kutyánk és több mint 1000 állatunk mellé nincs szükségünk passzióból egy újabbra. A kollégáim azt mesélték, hogy RL a papírok kitöltésekor is folyamatosan összevissza beszélt, hogy ez nem az ő kutyája, de mégis az övé, ne írassunk alá vele semmit, stb, stb. Így utólag már biztos, hogy azért nem akart aláírni semmilyen papírt, hogy később ne lehessen felelősségre vonni, se az elmaradt kötelezettségek miatt, se a rendszeres állatelhagyás vétsége miatt.

Hétfő délelőtt jött a hideg zuhany, RL hívott, hogy a kutya megint elszökött. Én szóhoz sem tudtam jutni a meglepetéstől. És valamit biztos mondtam arról, hogy miért nem vigyázott rá, meg ilyenek. Ő meg rám zúdította, hogy ez nem is az ő kutyája, hogy mi ráerőszakoltuk ezt a kutyát, hogy ő csak találta, mi meg köteleztük, hogy írjon alá ezt meg azt, hogy jöjjön érte esőben. Neki amúgy sincs pénze rá, van saját kutyája. És amúgy is a mi hibánk, hogy amikor találta, akkor nem találtuk meg az eredeti gazdáját ... Azok után, hogy mindent megtettem azért, hogy hazavihesse, egy fillér nélkül, annak ellenére, hogy 100%-ig meg lettem volna győződve magamban arról, hogy ez helyes (lehet, hogy itt hibáztam), ő most azzal vádol engem, hogy ez nem is az ő kutyája, én ráerőszakoltam ezt a dögöt, aki „szarás közben” elszökik (idézet, bocsánat). És neki mindig volt kutyája és mindegyiket póráz nélkül sétáltatta, de ez mindig elszökik, és már nem tud mit kezdeni vele. De ez nem is az ő kutyája. Romjaimban hevertem, úgy éreztem megint valaki csúnyán visszaélt a jóindulatommal - ez az én nyomorom, volt már ilyen és biztosan lesz is. Igen, tényleg rosszul esett, de soha nem tenném meg egyetlen élőlénnyel sem, hogy az én érzéseim miatt ne objektíven járjak el az ügyében, ahogy a meggyőződésem szerint neki a legjobb. Természetesen azonnal ellenőriztük a regisztrációját a chipnek, már megtörtént.

Másnap délelőtt jött a hír, hogy a kutyát beszállították az Illatos úti Ebrendészeti telepre, és mivel a chip regisztráció a NOÉ Állatotthon nevére szólt, így azonnal szóltak nekünk és mehetünk érte. 1 órán belül ott voltunk és kihoztuk, de azok után, hogy előző nap megtudtam, hogy ez nem is az ő kutyája és én csak ráerőszakoltam a szökős dögöt, aki már rengetegszer megszökött Tőle, már nem értesítettük és nem került vissza hozzá. Hozzánk került, de mivel tudtuk, hogy szoba kutya, ezért mindent megmozgatva, azonnal ideiglenes befogadóhoz került, lakásba, családi környezetbe, mint látható ágyba, párnák közé. Mi senkire nem akarunk kutyát erőszakolni, és kutyákat sem gyűjtögetünk, van elég ...
Az már csak plusz adalék, hogy párhuzamosan hozzánk fordultak egy kutya miatt, akit egy étterem dolgozói 3 napig etettek egy kutyafuttatóban, ahova bezárták, vagy ott felejtették. Ő is ez a kutya volt. Ez kedden volt, RL szerint hétfőn veszett el újra, de ezek szerint igazából vasárnap, vagy ki tudja? ...

RL este jelentkezett, bár nem nálam, hanem a boxer mentés vezetőjénél, hogy tudunk-e valamit a kutyáról. Megkapta a felvilágosítást, hogy igen, az Illatosról hozzánk került, de mivel ő egyértelműen a tudomásunkra hozta, hogy nem az ő kutyája és nem is akar egy ilyen szökős kutyával foglalkozni, így marad nálunk a kutya. Akkor már persze mindent letagadott és mindent átforgatott, most vissza, ugyanúgy, ahogy korábban tette.

Másnap megjelent az Állatotthonban ahol éppen sem én sem a boxer mentés vezetője nem tartózkodott kint és bizonygatta, hogy ez az ő kutyája, mennyire szereti és kéri vissza. Várt ránk rendületlenül, majd kihívott egy rendőrt, aki ki is jött, neki is elmondtunk mindent, majd mind a ketten elmentek.

Este kikerült a facebookra egy gyalázkodó, minősíthetetlen hangnemű, hazugságokkal és ferdítésekkel teli videó, melynek a címe: A NOÉ kutyát lop! A videóban az az ember, akinek állítólag nincs 6.500 Ft-ja a kötelező chipre és veszettség oltásra a kutyájának, egy táblaszámítógépen (valószínűleg ipad) mutogatja az én fb profilomat, a videóban szereplő másik ember pedig egyértelműen felszólítja a nézőket szó szerint, hogy támadják be a NOÉ-t és személy szerint engem. A kommentek között, pedig nem egy, nem kettő hozzászóló kilátásba helyezte, hogy "szétbassza" az arcomat, melyet RL lelkesen lájkolt. De ez megint nem a kutyához tartozó közvetlen dolog és ez ügyben én / mi megtesszük a megfelelő lépéseket.
Március 1-én pedig kikerült egy poszt a facebookra, a képünk alsó sarkában látható montázzsal és a poszt elején szereplő szöveggel. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy megint tele ferdítésekkel, vádakkal és hazugságokkal. De mivel a történet jó bulváros lehet rajta csámcsogni, egyoldalúan köpködni és mocskolódni egy hét alatt 550 megosztást és 160-nál több hozzászólást generált. A hozzászólások hangvétele, stílusa és az ott elhangzottak a finom sértéstől, a durva mocskolódáson és fenyegetésen át, a hitelrontás és rágalmazás valamint hamis vád teljes skáláját prezentálta. Bátran teszem be ide a linkjét, hiszen jelen írásomnak pont az a célja, hogy megmutassuk az éremnek azt a bizonyos másik oldalát és ehhez kell ez is: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=517356438306134&set=a.464873543554424.98719.464425140265931&type=1&theater
Ezek a tények és minden más csak gyalázkodás és üres vádaskodás.

Egy pillanatra visszatérve arra, a vonalra, hogy amikor találta, akkor tőlünk kért segítséget és mi nem segítettünk:
Megvan az egész levelezés, melyből egyértelműen látszik, hogy a segítségkérésére azonnal reagáltunk. Megírtuk neki, hogy mi a menete annak, hogy rajtunk keresztül keressük a gazdáját, illetve új gazdit neki. Jöjjön ki a kutyával, akit lefényképezünk, vele kötünk egy ideiglenes befogadási szerződést, ha magánál szeretné tartani, vagy elhelyezzük, ha ő nem tudja tartani. Saját költségünkön oltatjuk, teljes programmal (2 kombinált oltás + veszettség oltás), chipeztetjük (akkor még nem volt kötelező), ha nem kerül elő az eredeti gazdi, akkor szintén saját költségen ivartalanítjuk, ha kell, segítünk az élelmezésében és új gazdit keresünk neki. És ez nálunk csak így működik, de így működik, minden esetben. Erre ő még valamit írt, hogy az orvosa szerint ivartalanítva van - ez nagy kérdőjel, hogy honnan tudhatja az orvosa. De amikor leírtuk, hogy ettől a protokolltól nem tudunk eltérni, akkor eltűnt, soha többé nem hallottunk róla, egészen mostanáig. Ez 2011 novemberében volt.

Még egy érdekesség, ami szöget ütött a fejünkben: aki legelőször jelentkezett, hogy ismeri ezt a kutyát, mert nála volt, az ugye azt mondta, hogy a neve Kyra. RL is Kyrának nevezi ezt a kutyát, bár az ő elmondása szerint találta és semmit nem tudott és azóta sem tud semmit az előéletéről. Létezik ilyen véletlen?

No és még egy elgondolkodtató dolog: a montázs mellyel a Kyrát keresik 4 fényképet tartalmaz, a bal felső a NOÉ-ban készült bekerülésekor, a másik 3 akkor, amikor 2011-ben találták, még ott a kutyafuttatóban. Az én kutyáimról napi szinten készül ilyen-olyan fénykép, ők a családom tagjai és dokumentáljuk a velünk töltött napjaikat – nem kötelező, csak szeretetből és azért, mert tudjuk, sajnos eljön az idő, amikor már csak ez marad. De Kyráról, akit annyira szeretnek és imádnak, az elmúlt évben nem készült frissebb kép? Mondom nem kötelező, csak furcsa … nekem …

A végére még néhány gondolat, ami felmerült a hozzászólásokban és a teljesség igénye nélkül szeretnék reagálni néhányra:
1. Le akartak adni kutyát, de a NOÉ helyhiányra hivatkozva elutasította, viszont a fajtatiszta boxert azonnal fogadtuk. A NOÉ berkein belül működnek speciális projektek, önálló gazdálkodással, saját férőhelyekkel. Az egyik ilyen a boxer fajtamentés, tehát nincs sok értelme az almát összekeverni a körtével. Azzal a kitétellel, hogy súlyosan sérült, beteg állatot soha nem hagyunk bajban. Akárhogy is, de megoldjuk. Viszont nekünk is vannak határaink. A NOÉ központi telefonszámon,az én telefonomon és még jónéhány NOÉs önkéntes telefonján szó szerint éjjel és nappal özönlenek be a segítség kérések. Napi szinten 50-60!!!! megkeresés az utcán kóborlótól, az életveszélyesen sérültig. Nem tudunk mindenkin segíteni, mérlegelni kell, a felelős munkához, a felelős állattartáshoz ez is hozzá tartozik! És mindenki elhiheti, hogy azoknak az állatoknak a terhe is a mi lelkünket nyomja, akiket vissza kell utasítsunk. Egy állatszeretőnek ennél rosszabb érzés nincs ... :(

2. Akartam elhozni kutyát, de nem kaptam, pedig mennyire jó gazda vagyok. Annak, hogy valaki nem kap tőlünk kutyát több oka lehet, de az biztos, hogy nem felelt meg valamelyik örökbefogadási feltételünknek. Esetleg albérlet miatt, vagy csak kerti kutyának akarta a boxert, talán nem tetszett a kötelező ivartalanítás a jelöltnek, de sorolhatnám. Mivel mi nem szabadulni szeretnénk a kutyáinktól, hanem biztos, lehetőség szerint végleges otthon és CSALÁDOT találni nekik, ezért a feltételeinkhez lehetőség szerint ragaszkodunk. Vállaljuk, ebből nem csinálunk titkot, olvasható a honlapjainkon és a személyes megbeszélések alkalmával is elmondjuk.

3. Egészséges állatokkal nem foglalkozunk, kifejezetten ”utazunk” a véres, sérült állatokra, akiket jól lehet hirdetni és, akikre tudjuk gyűjteni a pénzt. Nem, nem utazunk a vérre, de akarjuk vagy sem a súlyosan sérült, drága ellátást ígénylő kutyáknak sok esetben mi vagyunk az utolsó lehetősége. Tavaly 1200-nál több állat került gondozásunkba, ebből 650 súlyosan sérült, beteg volt. Az idén befolyt adó 1% összege nagyjából a 40 százalékát fedezi az Állatotthon fenntartásának, ennek aránylag egyszerű módon utána lehet számolni. A többit adományokból kell előteremtenünk. Igen szükségünk van a segítségre, hogy tudjunk segíteni. Nem, ebből itt nálunk senki nem tud anyagilag meggazdagodni …

A többi gyalázkodó rágalomra nem kívánunk reagálni, arra meg van a megfelelő fórum, a szükséges lépéseket megtettük. A fentiek, bár sok helyen személyes hangvételben íródtak, de a NOÉ Állatotthon Alapítvány hivatalos állásfoglalása is egyben. A jövőben, ha egy mód van rá nem kívánunk az ügyben nyilatkozni. Természetesen a kulturált kérdésekre szívesen válaszolok mind itt, mind a pr@noeallatotthon.hu email címen.

Mint többször említettem az éremnek két oldala van. Véleményt formálni és legfőképpen véleményt nyilvánítani nagy nyilvánosság előtt - márpedig a facebook bizony nagy nyilvánosság -, a mi erkölcsi normánk szerint finoman szólva is aggályos. Rengetegen tették ezt, nem titkoljuk olyanok is, akiktől ez hatalmas csalódás. De volt valaki, akinek nem derogált megkérdezni mi is történt a mi szemszögünkből, pedig ők lehettek volna, akik ezt a helyzetet kihasználva, az adó 1%-os időszakban sújtanak egyet még rajtunk. De ők nem így tettek, köszönjük a korrektségeteket, tisztelet Nektek Állatvédőrség!

Schneider Kinga / NOÉ Állatotthon Alapítvány

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon