(W)ebnapló 2012.12.31 - 2013.01.13
2013.01.14.

Idei első beszámolónk talán már megszokottan a Szilveszteri petárdázás miatt világgá szaladt kutyákkal indul, hiszen 2 hete csak erről szólnak a napjaink. Önkénteseink december 31-től kezdve éjjel-nappal próbálták hazajuttatni a meglógott kutyusokat, Facebook oldalunkon külön galéria nyílt az elveszett és a talált kutyáknak, és folyamatos megosztásokkal igyekeztünk segíteni a bajba jutott kutyusoknak.

Természetesen a menhelyre is rengeteg kutya került be, holott egy talpalatnyi helyünk sincs már. Közülük sajnos csak 1-nek lett meg az eredeti gazdája (habár chipje nem volt), a többiekben nem volt chip, vagy akiben volt, annak regisztrálva nem volt. Elkeserítő … pedig idén január 1-től már kötelező a mikrochip minden 4 hónapnál idősebb ebnek.

Sajnos a most beérkező kutyák esetében az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem véletlenül kerültek pont most utcára. Egyes gazdák ugyanis inkább megszabadulnak szeretett kedvencüktől, minthogy mikrochipet tetessenek beléjük 3500 Ft-ért…

Nézzük tehát a bekerült kutyusokat:

Lavina, 10 hónap körüli, labrador jellegű szuka kutya. Pécelen, a Határ úton találták, 2013. január 1. napján.


Séró 1 év körüli, terrier jellegű kan kutya. A XVII. kerületben, a Rákoshegyi Vasúti átjárónál találták, 2013. január 1. napján.



Zsinór 1,5 év körüli kis testű kan kutya. Megtalálásakor fekete vászon nyakörvet viselt. A XVII. kerületben találták, 2013. január 3. napján.



Jack 1 év körüli, tacskó jellegű kan kutya. A XVII. kerületben, az Újlak utcában találták, 2013. január 5. napján.



Lavort a fekete színű, fehér mellfoltos labrador keverék szukát 2013. január 8-án fogták be a Helikopter lakóparkban. Nyakában barna, kopott, drótozott nyakörv volt.



Nyájas tacskó keverék (kicsit hosszabb lábú), fiatal, talán 2 év körüli szuka kutya.
Az M0 autópálya Gyáli lehajtójánál találták, szó szerint az autópályán az autók között didergett átfagyva. Chip van benne, de sajnos nincs regisztrálva az országos adatbázisba, így semmit sem ér. :(



Kótyag ezer meg egy éves pincsiféle? kan kutya,akit a XVI. kerület Fábián utcában találtak. Leült egy lépcsőház elé és ott didergett szegény öreg apró kiskutya.
Azon túl, hogy öreg és átfagyott tele van sebekkel, melyek valamilyen bőrbetegségre utalnak. Nagyon rossz állapotban van szegénykém, azonnal vittük az állatorvoshoz.



Zúzó minden bizonnyal egy pincsi és mopsz nászának gyümölcse lehet :) Kb.. 2012. márciusi születésű kanocska, akit 2013. január 10. napján találták Vecsésen.



Furi kb. 3-4 év körüli, westi kan kutya. Chip, nyakörv, különös ismertetőjele nem volt.
Eredeti gazdája előkerült, így most már boldog chipes kutyaként hazament.


Vannak nem kifejezettem petárdás bekerülőink is szép számmal, ráadásul újra itt a kidobott kölyökkutyák szezonja is…

Ostya 8 hónap körüli, shar-pei jellegű szuka kutya. A péceli M0 feljárónál találták, 2013. január 1. napján. Korábban Pécelen, a Liliom utcában egy épülő háznál látták és etették, ahonnan december 30.-án állt tovább.



Mollyt karácsony előtt találták, Budapesten az utcán kóborol. Eredeti gazdáját közel 1 hónapig keresték eredménytelenül.
2012. szeptemberi születésű, terrier jellegű és habitusú szuka. Életkorából adódóan játékos, kedves, bohókás. Várhatóan közepes/nagy testű lesz :)



Tapasz saját gazdája által leadott, 6 éves kissé túlsúlyos belga juhász jellegű kan kutya. Tapasztalt kutyásnak ajánljuk családi házba.


Tojást és Tankert az állatotthon közelében dobták ki néhány hete. Eltartott egy ideig, míg sikerült őket befogni, de egy önkéntesünknek köszönhetően pórázvégre kerültek.
Tojás kb. 2008-as születésű tigriscsíkos, közepes termetű keverék szuka kutya.



Tanker kb. 2008-as születésű, fekete színű, tigriscsíkos lábú, közepes termetű keverék szuka kutya.



Zsiga és Zaci 2012. októberi születésű keverék kanocskák. Életkorukból adódóan játékos, kedves, bohókás kölyökkutyák.
Várhatóan közepes/nagy testűek lesznek.





A Panel babákat dobozban "felejtették" az Újlak utca egyik lépcsőházában 2013. január 13. napján, ebből adódóan NEM keressük az eredeti gazdát.
Vitalitásuk, mozgékonyságuk, életkedvük a koruknak megfelelő: nagy vehemenciával játszanak az egyik pillanatban, a következőben pedig már horkolva alszanak.

Tódor és Timót 3-4 hónapos, golden retriever jellegű kanocskák. Feltehetően nagy testűek lesznek.



Csongor Helénát és kistestvérét Melénát állatbarátok találták a XVIII. kerület Csonngor utcában. Mind két néhány hónapos apróság kislány, akik nagy riadt szemmel néznek az ismeretlen világba.





Gazdisodás elenyésző számban jutott csak erre az időszakra, de persze mindnek nagyon örülünk.

Iskolás Pan



Mitymók nagyon szerencsésnek mondhatja magát. Egy percet sem kellett a menhelyen tölteni. Ideiglenes befogadói pedig bebukták. Az ivartalanítás után úgy döntöttek, nem adják oda másnak, és kitöltötték a végleges szerződést.

ÉÉÉS!

VIGYÁZAT CSODA ÉRKEZIK SZEMBŐL! :D
Itt egy újabb csoda úgy Noés módra. Sony kutyusunk 15! év feletti tacskó mix, szivar formájú döcögönc. Az imádott gazdija, akivel együtt öregedett meg meghalt és nem volt senki aki gondoskodni tudott volna róla, így lett a NOÉ Nyugdíjas klubjának korelnöke és mind alakra, mind döcögésre, mind udvarlási vehemenciára méltó utódja nem régen elveszetett és imádott Szuli bácsinknak. (De tényleg, akárhányszor szembe jött velünk a gazdasági udvaron, mindig Szuli bácsit látom benne.) Na szóval, persze neki is kerestünk papíron egy új családot, de pontosan tudtuk, hogy annak az esélye, hogy valaki magához vesz egy 15 plusszos kutyát, erősen a nulla felé konvergál ...
És akkor egyszer csak belépett a kapunkon egy ANGYAL, aki meglátta Sonyt és azonnal beleszeretett. Kijött hozzá többször is, látogatta, ismerkedett vele, hiszen egy ilyen zsémbes öregúr szívét nem könnyű meghódítani ... és végül igen bizony, haza is vitte! Tehát Hölgyeim és Uraim Sony bizony GAZDIS kutya! :D
Az első közös napjuk történetét a gazdik lefényképezték és Sony elmondása alapján papírra is vetették!



„Sziasztok,
Küldök Sony első napjáról néhány képet, hogy Ti is úgy tudjatok örülni, mint mi! :)
Az első képen látod, hogy értem jött az új gazdim a Noéhoz, így mikor reggel kiengedtek minket, Ő már ott várt engem, A második képen elbúcsúztam a gondozóimtól és a többiektől. Bár nem értettem, hogy ez a marha nagy kétlábú miért akar mindenáron kivinni az udvarból, vele mentem. :)
A következő képeken látszik, milyen jó volt itt nekem, szerettek engem, az egyik kis barátom az autóig kísért. Kellett egy kis segítség, hogy be tudjak szállni, és közben elmondtam az új gazdinak, hogy nem szeretem, ha az első lábam alatt fogva emelnek föl. Megértette... Úgyhogy úgy ölelt föl, ahogy nekem jó volt, és beletett a guruló dobozba. Nagyon ijesztő volt, de a gazdi simogatott, és azt mondta, semmi baj, megyünk haza!
Azt is láthatod, milyen jól utaztam, finom meleg volt az autóban, nagyon élveztem az utat! Úgyhogy már le is hasaltam, mert meg voltam nyugodva. Azután megint ölbe vettek, és kivettek az autóból, és én végre bele tudtam szaladni egy pocsolyába!!! :)
A következő kép már az új otthonomban készült. Ide volt nekem készítve az innivaló, és nagyon jól esett, hogy tudtam inni. Kaptam enni is, de nem értem, hol a vödör???? Szabad hozzá nyúlni??? Később kiderült, hogy szabad, mert oda tette a gazdikám a párizsi falatkákat!
Felfedező körúton voltam. Nagyon izgi volt, megnéztem, hol alszik a gazdi, választottam magamnak én is egy helyet.
Utána viszont nem tetszett, hogy a gazdi és a testvére beletettek egy nagy fehér kádba, ahol víz is volt! Igaz, hogy finom meleg volt a víz, de én nagyon ki akartam menni! Csak azért maradtam, mert olyan sok simit kaptam!!!
Fürcsi után megtöröltek, és szépen meg lettem fésülve. Ez nagyon tetszett, bár még nem nagyon találom a helyem. És éhes is vagyok, mert a reggeli előtt hoztak el!
Juhééé! Párizsit kaptam, és már főzik nekem a csirkeszárnyat is!
Itt az új ágyam. :) Kaptam pihe-puha pokrócot. Az új gazdi bohóckodik is. Amikor látta, hogy fázok, mert még ugye nem száradtam meg, akkor betakargatott. Olyan jó meleg volt, rögtön el is aludtam!
Délután pedig ahhoz az orvoshoz visz, ahova a régi gazdival jártunk, hátha emlékeznek még rám! Most tele a hasam, mindig jó meleg van, és jól érzem magam, csak még nagyon furcsa, hogy nincsenek itt a társaim és a régi gondozóim!
Köszönöm, hogy gondomat viseltétek, és új gazdit találtatok Nekem!
Szeretettel:
Sony”

Még jó néhány boldog GAZDIS évet kívánunk neked kisöreg!
Sajnos erre az időszakra is jutott rossz hír.

Hetti néni elment :(
Sokan gondoltatok Rá, sokan szorítottatok érte, olyanok is akik soha nem is ismerték. Ami lássuk be, Hetti néni esetében nem volt egy különleges dolog. Szegény annyira rettegett az emberektől, hogy mindig csak bujkált valahol. Hol a konténer alatt, hol az istálló alatt keresett búvóhelyet.
Nem tudjuk, hogy mi történhetett vele, súlyos sérülésekkel került hozzánk. A sebei begyógyultak, de a lelke sosem jött helyre.
Egyik pillanatról a másikra lett rosszul, leesett a lábáról, felpuffadt a pocakja. A vizsgálatok szinte az összes szervénél mutattak kis eltéréseket, de egyik sem volt halálos. Egyszerűen leállt, nem kért többet az emberek világából. Amikor már világos volt, hogy nincs kiút, azonnal szaladtam az orvoshoz hozzá, hogy legalább most ne legyen egyedül. De ő ezt is nélkülünk akarta végig csinálni, mielőtt odaértem csendben, senkit nem zavarva elaludt ... Ég Veled Hetti néni, légy boldog odaát ... sosem felejtünk el!



A dongalábú kis tacskónktól, Donaldtól is el kellett búcsúznunk. Donald súlyos sérülésekkel került hozzánk. Valószínűleg egy autó gázolta el és eltört a csípője. Ebből a sérülésből szépen felépült, de akkor jött az igazi baj. Először egy apró sebet fedeztünk fel az orrocskáján, ami sehogy sem akart elmúlni, sőt egyre terjedt. A vészjósló sebek megjelentek a talpacskáján, ekkor már sejtettük, hogy nem egyszerű sérülésről van szó. A kivizsgálás kimutatta, hogy autoimmun beteg. Sajnos a kapott gyógyszerek ellenére is a betegség elhatalmasodott rajta. Rövidebb jobb és egyre súlyosabb rossz periódusok váltották egymást. Sajnos a betegség megtámadta a belső szerveit is, életmentő műtéten esett át, de az altatásból már nem ébredt fel. Soha nem felejtjük el ezt a vidám kisfickót, a furcsa girbe-görbe lábaival, csillogó-villogó szőrével. Légy boldog odaát!



Régóta nem jelentkeztünk már lovas összefoglalóval. Na nem éppen azért, mert nem történt semmi…sőt! Debivel ugyebár mindig történik valami illetve elérkezett az Állatok Karácsonya is.
Lovaink idén külön levelet írtak a Jézuskának, hátha kapnak valamit, amire nagy szükségük van. Minden várakozásunkat felülmúlva rengeteg Angyal döntött úgy, hogy karácsonykor lovainkat ajándékozza meg.



És még egy érdekesség történt az elmúlt időszakban. Rico, a hermafrodita kecskénk nagyon lekezdte fájlalni a lábait msotanában. Először lovaink kovácsát kértük meg, hogy nézzen rá Rico körmeire. Ő egy nagyon csúnya tályogot fedezett fel, és nyitott ki Rico egyik körmében, de nem mert állatorvos nélkül jobban hozzányúlni.
Ricot végül meg kellett Röntgenezni (lovainkkal együtt).



Illetve gyógyszeres kezelést kapott. A röntgenből kiderült, hogy a körmeiben a harmadik újpercek nem szabályosan állnak illetve a bal első körmén rokkant a szarutok. Jelenleg körmöléssel, de a későbbiekben, ha nem javulna esetleg szokatlanul, de patkolással próbáljuk rendbe tenni a lábait.



A NOÉ Támogatói Klubja 2012. évben 4.720.000,-Ft-tal támogatta az Állatotthon munkáját.
Köszönjük tagjaink támogatását. Várjuk a jelentkezőket a TKlub sorai közé, fogjunk össze a NOÉ Állatotthon lakóiért!
Részletek a linken.
http://www.noeallatotthon.hu/noetamklub/

Talán sokan emlékeztek még Nárciszra, akit testileg-lelkileg összetörve találtak egy erdő közepén.
Nos, Nárcisz 3 hónap elteltével bejelentkezett új, szerető családjából:

„Ti tudjátok mi az a Karácsony? Sokat mondogatják a napokban, hogy már csak néhányat kell aludni és kapok valami szuper dolgot, de nem árulják el,mi az. Azért várom, kíváncsi vagyok...”

…cikk: http://www.noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=1445



Annyira belefeledkeztem a kutyás dolgokba, hogy az év első rendezvényéről majdnem elfelejtettem beszámolni. Pedig ilyen esemény még soha nem volt a menhelyen, de abban viszont szinte biztos vagyok, hogy lesz még ilyen!

2013.01.01-én fél 1-kor rajtolt a Jótékonysági mountain bike verseny a Noé Állatotthonért! Az időjárás nem volt túl kegyes sem a szervezőkhöz, sem a versenyzőkhöz, de mint tudjátok, egy kis hideg minket nem tántoríthat el attól, hogy jó hangulatot teremtsünk.



A szervezők beszámolója itt olvasható: http://www.noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=1474

Cicáinkról szóló hírekkel rendszeresen jelentkezik a Macsnapló.

Beszámolók a Minimenhely project háza tájáról a Mini (W)ebnaplóban.

Fenékrázó boxereink sorsát nyomon követhetik a Hírboxban.

Szuszogó, röfögő bulldogjaink mindennapjai elolvasható a Bullblogban.

A cane corsokról tudósít a Corso Kurír.

A mentett csau-csaukról számol be rendszeresen a Chowsmopolitan.

Juli

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon