(W)ebnapló 2012.12.10-12.30
2013.01.08.
Volt itt minden az elmúlt néhány hétben. Állatok karácsonya, rekord számú beérkező kutya, örökbefogadások és sajnos néhány régi védencünktől is örök búcsút kellett vennünk. Kissé megkésve és összevont formában, de itt az elmúlt 3 hét beszámolója.
Csapjunk mindjárt bele a közepébe, nézzük a bekerült kutyákat.
Közért apró termetű, fekete, kitudja milyen keverék kan kutyus. Kb. fél éves, de már megtörtént vele a legrosszabb, ami egy kutyával megtörténhet. A saját gazdája olyan súlyosan bántalmazta, hogy két csontja is letört a lábacskájában.
Kétségbeesett hívást kaptunk, hogy valaki úgy elhajította a saját kiskutyáját, hogy az azóta is ordítva sír. Szegény Közért beszaladt Kőbányán egy közértbe, az ott nézelődő gazdája után. A kölyökkutya ragaszkodása és neveletlensége annyira felbőszítette, hogy megragadta az apró kutyát és szó szerint kivágta az üzletből. A kutyus sok-sok métert repült és a földre csapódott. A keserves sírásból azonnal tudni lehetett, hogy nagy baj történt. Az üzlet biztonsági őrei rendőrt hívtak, a felháborodott vásárló és járókelők ott tartották az elkövetőt. A kutyáról lemondott, így szegény azonnal orvoshoz tudott kerülni, ellene megindult az eljárás, állatkínzás vétsége miatt.
Közért súlyos sérülést szenvedett, két csontja is eltört, a gyógyulási idő várhatóan 2-3 hónap. Mivel még fiatal, ezért most első körben megpróbáljuk konzervatív kezeléssel meggyógyítani, sínbe tették a lábát, kap fájdalomcsillapítókat. Reméljük sikeres lesz és Közért elkerülheti a csontműtétet.
Mindezek ellenére ő egy nagyon kedves, vidám kisfickó, akit minden érdekel és aki mindent leradaroz lapátszerű fülecskéivel.
KisKukac 2 hónapos, fekete színű, keverék kan kutya, akit nemes egyszerűséggel az egyik önkéntesünk kezébe nyomták, "Te állatvédő vagy!" felkiáltással.
Nagyon barátságos, nem fél senkitől és semmitől. Egyedi azonosítója: kis kopasz farka vége. :)
Várhatóan közepes/nagy termetű lesz.
Mitymókot a X. kerületben, a Pataky Művelődési Központ közelébe találták 2012. november végén. Chip, nyakörv, különös ismertetőjele nem volt. Megtalálója - majd ideiglenes befogadója - hiába kereste eredeti gazdáját, sajnos 14 nap alatt nem lelt rá, ezért segítségünket kérte.
Mitymók fiatal, 2 év körüli tacskó jellegű szuka kutyus. Nagyon barátságos, pórázon szépen sétál.
Cifrát 2012.12.19-én éjszaka dobták át az Állatotthon kerítésén, súlyosan sérült állapotban találtunk rá reggel, bár mondhatjuk, hogy szerencséje volt, hiszen élt, az őrkutyák nem tépték szét.
Hatalmas szerencse, hogy Cifrának nem sérült sem a gerince, sem a csípője. A combcsontja tört szilánkosra. Viszont az is kiderült, hogy nem friss a sérülése, már 3-4 napos lehet, tehát valaki úgy hajította át a kerítésen, hogy már ilyen súlyosan sérült állapotban volt.
Azonnal megoperálták, de sajnos nem kizárt a szövődmények lehetősége. Ha minden jól alakul, akkor is még biztosan hátra van egy műtét.
Teljesen elképedve állunk ez előtt a dolog előtt, hiszen ugyan telt ház van nálunk és nagybetűkkel kiírtuk, hogy kutya stop van, de olyan még soha nem fordult elő, hogy egy ilyen súlyosan sérült kutyára nemet mondtunk volna. Tehát csak kérdezni kellett volna. :(
Cifra amúgy bűbáj, édes kutya.
Borókát 2012. december 20. napján találták a 17. kerületi Rákoscsabai vasútállomáson. .
Boróka kb. 8 hetes, szuka keverék kutyus. Megtalálásakor nyakörvet, hámot nem viselt, chipezve nem volt.
Inkát és Nimfát 2012. december 21. napján találták Pécelen, ahol együtt kóboroltak.
Mindketten 2 év körüli, tibeti terrier keverék szuka kutyusok. Megtalálásakor nyakörvet, hámot nem viselt, chipezve nem volt. Meglehetősen soványak, de az ember felé bizalommal fordulnak. Kedves, pusziosztós kutyusok, akik nagyon ragaszkodnak egymáshoz.
Jóska kölyökkutyaként került gondozásunkba néhány hónappal ezelőtt. 8 hónapos korában egyszerűen kidobták az állatotthon kapujába. Mondhatjuk, igen korán belecsöppent az élet sűrűjébe...
Jóskát hamar örökbefogadták, de néhány napja hívást kaptunk, hogy szeretnék Jóskát visszahozni, mert szökik.
Jelenleg állatotthonunk szökésbiztos kenneljébe került elhelyezésre.
A Béla családot 2012.12.22-én a XVII. kerület, Béla utcában találták kidobva. Mind a 4-en kanok, feltehetően közepes/nagy termetűek lesznek.
Pörc:
Paszuly:
Paraj:
Pöröly:
Pinokkiót 2012. december 24. napján, azaz Karácsonykor találták Isaszeg-Sülysáp között az út szélén. Mi lehetett a bűne?! Talán egy rosszul választott karácsonyi ajándék volt?! Soha nem fogjuk megtudni :( de már biztonságban van, velünk van.
Pinokkió kb. 6 hetes, keverék kanocska. Életkorából adódóan játékos, kedves, bohókás, ennek biztos áldozatul fog esni néhány papucs :)
Mohikánt, az idős Skót juhász kant 2012. december 28. napján találták a Pesti úton.
Rendkívül rossz állapotban van, sovány, elhanyagolt és minden bizonnyal vak. Megtalálásakor nyakörvet nem viselt, chipezve nem volt.
Aszú kb. 1 éves szálkás szőrű kis testű, fekete kan kutya. Valószínűleg elgázolták, mert szinte öntudatlan állapotban találtak rá Kistarcsán az Auchan Áruházhoz vezető úton az egyik körforgalom mellett. A megtalálók azonnal segítséget kértek neki, így került a NOÉ Állatotthon gondozásába.
Azonnal orvoshoz került, ahol megkezdték a sokktalanítását. Szerencsére kiderült, hogy nem nagy a baj, agyrázkódás és ijedtség csupán. Aszú gyorsan gyógyult és két nap múlva már nyoma sem volt a balesetnek.
Sokan azt hihetik ránézve a kis szálkás feketére, hogy ő is egy szokványos fekete keverék kutya, de bizony ez nem így. Aszú egy édes, kedves, pusziosztós, bújógép. Aki szó szerint széles mosollyal, mit mosollyal, vigyorral hálál meg minden kedves szót.
Rudolfínát Aszódon találták 2012.12.19-én, valószínűleg egy autó gázolta el. Sajnos 2 napig semmilyen ellátást nem kapott, sőt segítség híján a tehetetlen megtaláló már csak az altatásra tudott gondolni, az utolsó pillanatban került hozzánk, illetve állatorvoshoz.
Orvosaink napokon keresztül küzdöttek az életéért, mert több súlyos problémája is volt. Kiderült, hogy a húgyvezeték volt elszakadva. A műtét jól sikerült. Sőt a kificamodott csípőjét is sikerült műtét nélkül altatásban helyre tenni. Már kijöhetett a kórházból.
Az is kiderült, hogy Rudolfina egy bűbáj hónalj kutya, aki imád az ember közelében, ölében, kezében lenni.
Kizárólag olyan gazdit keresünk a számára, aki megtudja neki adni azt a folyamatos kontaktust, amit ez az apró kiskutya igényel.
Pepi 10 éves, fekete színű, fehér jegyes keverék kan kutya, aki a váci Zöld Menedéktől került a gondozásunkba.
Egyik szeme hiányzik és a másikre is korlátozottan lát. ettől függetlenül nagyon kedves, barátkozó kutya, aki azonnal betagozódott a NOÉ Állatotthon Gazdasági udvarán a Nyugdíjas - rokkant Klubba. Ott várja az öreg, fogyatékos és fekete kutya rajongókat!
Akárhogyis vesszük, ez 16 kutya 3 hét alatt, úgy, hogy létszámstoppunk van… Ez elkeserítő, és még csak itt sincs a Szilveszter… A gazdik/potenciális gazdi jelöltek pedig messze elkerülnek minket mostanában. Azért néhány kivétel szerencsére adódott, méghozzá néhány nagyon régóta bent lévő kutyánk került végre gazdihoz.
Hapci
Íjász Pite
Oqulare
Hiszti egyelőre ugyan csak ideiglenes szerződéssel, próbaidőre költöztek gazdihoz, de reméljük ezek a szerződések hamar véglegesre változnak.
Sajnos egy ennél sokkal szomorúbb listánk is van. Túl sok védencünktől kellett az elmúlt időszakban végleges búcsút vennünk :(
Paninó:
Pannino 3 éve élt velünk. Magára hagyták egy telken. Sérült volt a lába, ami nem akart gyógyulni a kezelések ellenére sem. Ráadásul Pannino hatalmas, vagy még annál nagyobb méretű kutya volt, aki nem szerette a vegzálást és a kezelést bizony komoly vegzálásnak vette. Agresszív volt szinte válogatás nélkül mindenkivel. Ennek ellenére sikerült nagy nehezen begyógyítani a fekélyt. Sajnos csak átmenetileg tűntek el a sebek. Néhány hónapja újra kiújultak. Pannino hatalmas mérete miatt nem tudtuk hagyományos gallérral "megvédeni magától", ezért egy speciális vödörszerű kemény gallérral és az azt rögzítő hámmal akadályoztuk meg, hogy nyalogatással tovább rontson a helyzeten. Őt szerintem mindenki ismerte, ő volt a "vödröskutya" aki az emura vigyázott a gazdasági udvar bejárata mellett. Kezeltük gyógyszerrel, speciális cukros terápiával, lámpával, de átmeneti javulás után, mindig még rosszabbra fordult a helyzet. Sajnos mostanra már olyan fájdalmai lettek, az időközben meg is öregedett kutyának, amit már nem tudtunk csillapítani, nem tehettünk mást, minthogy átkísértük őt a Szivárványhídon. Reméljük, hogy odaát nagyokat rohangálhat és újra tud bízni az emberekben.
Kárász:
4 éve élt velünk. Az egyik legfurcsább kutya volt, akivel valaha is összehozott minket a sors. Nem tudjuk mi történhetett vele, Ecseren találták. Láthatóan valaha volt gazdája, aki szerette, nevelte, drága műtét nyomát találtuk a testén. A gazdája soha nem került elő és az ő emlékével valami visszahozhatatlanul eltűnt Kárász lelkéből, szívéből, soha többet senkit nem tudott a szívébe zárni. A sorsának megadva magát általában egykedvűen feküdt a házában, sétálni szeretett, enni szeretett, de képtelen volt megnyitni újra a lelkét. Pedig volt aki mindent megtett ezért, kijárt hozzá, trénert és pszichológust fogadott mellé, megpróbálták az együtt élést is, de Kárász nem akarta ezt, nem akart semmit. Ahogy bejött a hűvös idő megbetegedett, amilyen titok volt előttünk ő maga, olyan titokzatos volt kór is ami megtámadta. Végül kiderült agydaganata van ... a karjainkban ment el és reméljük, ott odaát megtalálja végre a boldogságát. :(
Dénes bácsi:
Dénes bácsi ősszel került hozzánk, a Rákospatakból húzták ki az ezer meg egy éves fekete keverék kutyát. Halálosan kimerült, lábra sem tudott állni, majd szépen összeszedte magát és beilleszkedett a NOÉ nyugdíjas klubjába. Kedves természete miatt mindenki azonnal megszerette. Néhány hete kiderült, hogy súlyos szívbeteg, gyógyszereket kellett szednie, megint összeszedte magát, most sajnos csak rövid időre. Múlt héten kórházba került, bevizesedett a tüdeje, napokig kritikus volt az állapota. Már a legrosszabbtól tartottunk, amikor ismét összeszedte magát és én olyan szerencsés voltam, hogy láttam miért történt mindez: a gyenge öreg kutya az aktuális vizsgálat után ernyedten aludt a vizsgálóban, amikor is bejött az őt kezelő Boda doktor úr kisfia. És akkor Dénes bácsi hihetetlen farokcsóválásba kezdett és amikor az alig néhány éves kisgyerek odaguggolt mellé és simogatni kezdte, ő újra talpon volt. :) Sajnos a csoda csak egy hétig tartott, ma végleg elfáradt öreg szervezete és átsétált a Szivárványhídon ... :(
Itóka:
És a legfelfoghatatlanabb, aki se nem volt beteg, se nem volt öreg, az irodai kis hordóhasú, ő Itóka ...
Itóka beteg szemű, szálkás szőrű, tacskó keverék kutyus volt. Igazából soha senkinek nem ártott, nem tolakodott, nem volt útban, velünk élt és első naptól kezdve az irodában pecózott. A legtöbbször észre sem lehetett venni ahogy bekucorodott egy dobozba, vagy egy széthagyott pokrócba, csak akkor volt biztos, hogy ott van, ha egy kis kaját kellett kunyerálni, mert azt bizony hangos ugatással tette. Annyira szerettük volna családban tudni Őt, Őt aki mindent megtett, hogy egy kis kényelmet "lopjon" magának, ezért bárki aki kistestű kutyát keresett magának elsőnek őt mutattuk meg, de sajnos senkinek nem akadt meg a szeme rajta, pedig álomkutya volt minden szempontból. Soha nem felejtem el, hogy mennyit nevettünk rajta, amikor bejött délután evés után, annyira hordóra ette magát, hogy oldalt fekve nem értek össze kurta kis lábacskái. Nem tudjuk mi történhetett, ma egyszerűen csak meghalt ... nincs magyarázat ... nincs megnyugvás.
Jelenleg elképzelhetetlen, hogy fogunk újra az irodában dolgozni nélküle, ahogy azt sem tudjuk elfogadni, hogy Pannino nem ugat ránk, amikor belépünk a gazdasági udvarba, hogy Dénes bácsi nem botorkál a lábunk alatt és, hogy Kárász nem néz ránk hatalmas szomorú szemeivel, amikor elsétálunk a kennelje előtt.
Ugar
Ma ismét búcsúzunk ... nyugdíjas klubunk megint elvesztett egy tagot. Ugar nyáron került hozzánk. A váci Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány munkatársai fogták be az utcán botorkáló, totyogó, ezer meg egy éves öregcsontot. Az eredeti gazdája nem került elő, Ugart viszont sokkolta az ismeretlen környezet és a rácsok. Így került a NOÉ gazdasági udvarába, a többi öregecske mellé. Lassan kinyílt, néha még ahhoz is volt kedve, hogy belebújjon egy-egy szerencsés ölébe, igaz máskor meg csak morgott és elvonult, tehát élte a zsémbes öregurak életét. Kár lenne tagadni a szívünk csücskei ezek a vénségek, annyira jó látni ahogy összeszoknak, együtt élnek. Ugar is, mint a legtöbb hozzá hasonló vénkecske, ha arról volt szó szívesen "megnyalta volna sót", akármilyen is volt éppen az aznapi hangulata, ha lehetősége volt, azonnal udvarlásba kezdet egy jó illatú nyunnyernyanyánál.
Sajnos napok óta láttuk rajta, hogy egyre lassabb, egyre gyengébb, hogy fel kell készülnünk, az ő ideje lassan lejár. Nem volt rosszul, jött-ment, totyogott és botorkált, de egyre kevesebbet, egyre lassabban. Tegnap már egész nap aludt a kis ágyacskájában, kényelmes párnák közt. Betakargattuk, ahányszor elmentünk a közelében megsimogattuk, de láttuk, hogy ő már nagy útra készül. Az éjszaka csendben, nyugalomban és méltósággal elaludt.
Reméljük, hogy az élete során volt családja, volt gazdája, szerették és csak valamilyen szörnyű véletlen miatt kerül az utcára. És bár nem sikerült utolsó hónapjaira egy új családot találnunk neki, de abban is reménykedünk, hogy érezte, itt mindenki szereti és nekünk megtiszteltetés gondoskodni egy ilyen öreg kutyáról.
Legyetek nagyon boldog, egészséges, gazdis kutyák a Szivárványhídon túl! Mi sosem felejtünk el titeket!
December 16-án került megrendezésre az Állatok Karácsonya a NOÉ Állatotthonban. Rengetegen eljöttek, és hihetetlen mennyiségű adományt és ajándékokat kaptak védenceink. Összességében egy nagyon kellemes hangulatú és sikeres rendezvényen vagyunk túl.
Az eseményről íródott cikket itt olvashatjátok: ITT!
Rita egy rendhagyó zumba órán gyűjtést szervezett a NOÉ-nak, melynek köszönhetően nagyon sok adomány gyűlt össze.
„Kedves Kinga,
Nagyon jól sikerült a mai adománygyűjtő Zumba óra Ráckeresztúron! :-)))
Eddig 21.600 Ft gyűlt össze készpénzben, + több zsák kutyatáp, cicatáp, konzerv, 1 vadiúj izzasztó lónyereg alá, rizs, tészta, cicaalom, kölyökkutya wc, nyakörv, póráz, papírtörlő, szemeteszsák, kutyajátékok, és biztosan van még, amit kihagytam.
És szerintem még nincs vége! Nem mindenki tudott eljönni, aki szeretett volna a Noé Állatotthonnak adományozni valamit.
Üdvözlettel,
Rita”
Végezetül néhány kép korábbi védenceinkről:
Farsang:
Íjász Jagger:
Vértes:
Benton:
Rotor:
Bence első karácsonya:
Füstös karácsonya:
Cicáinkról szóló hírekkel rendszeresen jelentkezik a Macsnapló.
Beszámolók a Minimenhely project háza tájáról a Mini (W)ebnaplóban.
Fenékrázó boxereink sorsát nyomon követhetik a Hírboxban.
Szuszogó, röfögő bulldogjaink mindennapjai elolvasható a Bullblogban.
A cane corsokról tudósít a Corso Kurír.
A mentett csau-csaukról számol be rendszeresen a Chowsmopolitan.
Juli
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon