Állatok Karácsonya 2012

Állatok Karácsonya 2012
2012.12.26.

Már hetek óta másról sem szólt az élet a menhelyen, minthogy nemsokára itt az Állatok Karácsonya. Mindenki nagyon várta már, facebook-on gőzerővel folyt a stipi-stopi, hogy ki melyik kutyát (vagy egyéb állatot) is ajándékozza meg. Egy-két önkéntesünk pedig úgy gondolta (öhm..pl. Kincy), hogy neki igenis a fél menhelyet le kell foglalnia :) Azért végül mégis megegyeztünk.

Már hétköznap is sok csomag érkezett kutyusainknak:

Sony és Sanyi bácsi a két öreg is kapott ajándékot:

Illetve kaptunk egy hiperszuper kutyaházat is, amit futár hozott. Nagy meglepetésünkre a kocsiból egy lapos doboz került elő. Kéremszépen, már kutyaház is létezik lapraszerelve :)

És feldíszítettük a fenyőfánkat is:

Végre elérkezett a szombat, az előkészületek napja. Reggel kinézve az ablakon szerintem még a legelszántabb önkéntesek is elgondolkodtak egy picit, hogy nem kéne-e inkább a kandalló előtt ülve átvészelni ezt az undok, esős/taknyos időt… persze aztán a maroknyi kemény mag mégis képviseltette magát kint. Habár a betervezett rendezvény előtti készülődésből inkább egy „éljük túl valahogy ezt a napot” lett, és a bevásárláson kívül nem igazán haladtunk az előkészületekkel.

Aztán elérkezett a várva várt vasárnap. Pontosabban a reggel. Az eső lelépett, jött helyette köd…sebaj! Reggel 8kor volt gyülekező kint, fél 9re már szinte mindenki –ha nem is túl kipihenten- de megérkezett, és rohamtempóban felállítottuk a sátrakat, padokat, bográcsállványt. A jó hangulat persze garantált volt, mindenki tett-vett és munka közben látszott csak igazán, hogy mi egy NAGY CSALÁD vagyunk!

És persze elkezdett főni a tea és a forraltbor is:

Tavaly is nagyon sokan voltak, és rengeteg ajándékot/adományt kaptak a 2,3 vagy 4 lábú védenceink, de az idei látogatottságunk minden várakozást felülmúlt.

10-kor elkezdtek érkezni az első látogatók.

Az adományokat immár hagyományosan a feldíszített fa köré gyűjtjük raklapokra. Reménykedtünk, hogy idén még a tavalyinál is többen eljönnek, így 2 helyett már eleve 4 raklapot állítottunk fel.
Háát…fogalmazzunk úgy, hogy ez a 4 raklap, olyan 11 körül már nem látszott ki az ajándékhegy alól…

…gyorsan be kellett vetni még néhányat, amik pár óra múlva szintén beteltek…

… és ismét újabbakat kellett szereznünk:

A nap végére pedig:

Egyszerűen hihetetlen, hogy mennyien eljöttek, és senki nem jött üres kézzel! Hárman voltunk az adományoknál, és próbáltuk pakolni és kissé rendbe szedni őket, háát… nem unatkoztunk az biztos! :-D

Itt szeretném megemlíteni Dorcsát, aki elszegődött a segédünknek. Nem volt olyan csomag, amit nem ellenőrzött volna le, és ami finom falatnak tűnt, azt le is meózta gyorsan. Az sem érdekelte, hogy tucatszor estünk át rajta, vagy léptünk rá. Ha bezártuk, 5 perc múlva kiengedtette magát egy látogatóval, de mi így szeretjük :)

Voltak akik kocsi híján, „csak” annyi mindent tudtak kihozni, amennyit elbírtak. Volt, aki úgy érkezett, hogy a hátán hátizsák, a kezében pedig 2 nagy szatyor, telis-tele minden jóval. Nekik jár a legnagyobb köszönet és elismerés, hiszen ekkora pakkal nem kis teljesítmény feljutni hozzánk!
Szinte mindenkinél volt ilyen, vagy olyan nasi/jutalomfalat, úgyhogy nap végére a szabadon lévő kutyák már pukkadásig voltak.

Közben a bográcsban főtt a tea és a forralt bor, az asztaloknál pedig Zsuzsi gőzerővel kente a zsíroskenyereket, ami valahogyan mindig hamarabb elfogytak, minthogy megtelt volna a tálca.

Nagy sikere volt a Webshopnak is, rengetegen vásároltak, ezzel támogatva Állatotthonunkat.
A gyerekek nagy örömére pedig a látogatók között feltűnt a szaloncukrot osztogató Mikulás is:

És kint volt a Rákosmente TV is:

Valamikor napközben még az eső is megpróbálta elriasztani a látogatóinkat, de amikor rájött, hogy nem sokra megy, inkább elállt. (Szerencsére, mert az adományok jó része már nem fért be a sátor alá…)
Azért a Minis lányok sem unatkozhattak napközben! Mennyi névre szóló ajándék…:-D

Aztán valahogy, nem is tudom hogyan de elérkezett a 3 óra, és hivatalosan is vége lett az ünnepségnek. Elfogyott a tea és a forralt bor, és elfogyott a zsírosdeszka is.
Az adományok pedig … kifolytak a raklapokról. És itt még messze nem ért véget a nap, mert ugye mindent el kellett pakolni a megfelelő helyre. Hamar belelendültünk a pakolásba, a tápok csatárláncban közlekedtek a „Duksi” felé, a rongyok és tisztítószerek pedig bevásárlókocsikon a másik irányba. Még sötétedés után is pakoltunk, de megérte.

Én ugyan csak 2 éve vagyok Noés, de azt gondolom mindenki nevében nyilatkozhatom: még soha, nem volt ennyire sikeres karácsonyi rendezvényünk, és még soha ennyi adományt nem kaptunk egyszerre!
Egy valamit viszont sajnos elintézett a szombati eső: a kennelekbe gyakorlatilag lehetetlenség volt bejutnia egy átlag öltözetű (értsd nem gumicsizmás, nem feltétlenül játszós ruhában lévő) látogatónak, így az ott lévő kutyáknak sajnos sokan nem tudták személyesen átadni az ajándékokat.

Azért persze volta kivételek, akik már vasárnap örülhettek az ajándékuknak.

Semperit:

Tüske:

Digidagi:

Bruce Willis, az Aranysakál:

Smarni az új kabátjában:

És persze a lovak is (Basa):

Kölyök és Vipera pedig rácuppantak az új nyalósójukra:

A többiek névre szóló ajándékait összegyűjtöttük, és másnap adtuk át.

Amigo:

Árnika:

Bandi:

Bobó:

Coni:

Csakra:

Csuklyás:

Donald:

Volt aki csak hosszas kérlelésre volt hajlandó felkelni és átvenni az ajándékát, Döme:

Fodri:

Hektor Piktort legjobb álmaiból riasztotta fel a Jézuska:

Ike:

Itóka pedig szabályosan meg volt sértődve, hogy kicsalogattuk a melegből:

Lábas:

Maci:

Mikla Matyi:

Nyalaka:

Oqulare:

Parittya nem igazán értette a kolbászjáték lényegét:

Pelü az új nyakörvében:

Íjász Pite:

Pöcök:

Riksa:

Ring:

Semperit:

Sony:

Szakáll:

Szellő:

Tipli:

Tixy:

Tüske:

Mikardo:

Radar és Polka:

Ha valaki véletlenül kimaradt a felsorolásból az csupán a véletlen műve és elnézést kérünk, reklamálni ér, főleg fényképpel alátámasztva az info@noeallatotthon.hu címen.

Békés, boldog Karácsonyt kívánunk Mindenkinek!

Juli

Megosztom a Facebookon