(W)ebnapló 2012.10.22-10.28.
2012.10.29.

Sinclair Lewis szerint a tél nem évszak, hanem elfoglaltság. Nos, mi teljes mértékben egyet értünk ezen mondatával. A tél közeledtével időszerűvé vált a kutyaházak szalmázása, védenceinkre is több figyelmet kell fordítanunk, különös tekintettel a kissebbekre és a rövidszőrűekre. …És mindeközben örökbeadott kutyáink, a hóhoz hasonlóan csakúgy szállingóznak….sajnos befelé…nem kifelé.

A KUTYASTOP még mindig érvényben van, azonban vannak esetek, amikor egyszerűen tehetetlenek vagyunk és muszáj fogadnunk a segítségre szoruló egyedeket, főleg, ha azok régi NOÉ-s örökbeadottaink…

Állatkerti Tarnát még egészen pici kölyökként fogadták örökbe tőlünk. Nemrég azzal az indokkal futott be hozzánk a hívás a gazditól, hogy ők bizony költöznek, a kutya pedig nem kívánt „bútordarab”, hozzuk vissza. A továbbiakban kiderült, hogy Tarnának még csak érvényes oltásai sincsenek…Forró fejjel ám higgadtan közöltük a gazdival, hogy legalább oltassa be, a kutya érdekében és akkor természetesen visszavárjuk.
A gazdája viszont az oltás helyett inkább az Illatos utat választotta szerencsétlen Tarnának. Természetesen ahogy megtudtuk, hogy ott van, azonnal rohantunk érte. No persze a "felelős" gazdának így volt a leggyorsabb és a legolcsóbb megszabadulni tőle.
Egy teljességgel antiszociális, kezelhetetlen, megfoghatatlan kutya fogadott minket. A gazdi kertjében is csak hurkosbottal tudták megfogni.- mesélte nekünk az Illatos Út munkatársa. A menhelyen kissé megnyugodott már, azonban az emberi közeledésre még mindig egy határozott morgás a válasz. A póráz, nyakörv számára ismeretlen fogalom, az ivartalanítás szót pedig sem ő sem a gazdik még csak távolról sem hallották.
Mivel kölyökként adtuk örökbe, az agresszív viselkedés a gazdi érdeme. Ilyenkor mindig csak egy kérdés merül fel: akkor minek kellet neki ez a kiskutya?



Cédrus kb. 2009es születésű szürke kan kutyus, akit a gyömrői Szomorú Szív Állatmentő Szolgálattól vettünk át. Talán Schnauzer keverék lehet, de az arcocskája egy Kínai Púderpamacs kutyára hasonlít. Egyik hátsó lábát születése óta nem használja.

Cédrus 2011-ben már megízlelhette a gazdira találás örömeit, nagyjából egy teljes évig élvezhette is azt. Most újra a mi vendégszeretetünket élvezi….Gazdája hajléktalanná vált és a továbbiakban nem tudott a kutyáról gondoskodni :(



Joe Cockert 2011. november 19-én találták a VI. kerület Podmaniczky utcában kikötve. Miután hosszú ideig nem ment érte senki, így behozták a NOÉ Állatotthonba.
Joe Cocker különös ismertetőjele volt, hogy a feje tetején egy tenyérnyi helyen hiányzott a szőr. Sajnos eredeti gazdája nem került elő!

Időközben elkezdett nőni a "haja" és igazán különleges, sőt igazán szexis, hiszen ahol hiányzott, ott most hófehér haja van.

Kedves, ragaszkodó, szófogadó kutyus, aki a gazdáját követi mindenhova. Ugyanakkor spánielhez méltóan önfejű és a neki nem tetsző dolgokra akár reagálhat agresszívan is. Például egy állatorvosi vizsgálat, kozmetika esetén. Ilyen helyzetekben hangos ugatással jelzi, hogy hagyják már békén, és nem kér a beavatkozásból. Szépen sétál pórázon, nagyon szeret kirándulni. Kocsiban nagyon kulturáltan utazik. Szőre rendszeres fésülést, illetve nyírást igényel. Kutyákkal és minden egyéb állattal is nagyon jól kijön.
Korábban már örökbe adtuk, de kezelhetetlenségre hivatkozva most visszakerült állatotthonunkba.A leendő gazdijelöltnek tisztában kell lennie azzal, hogy Joe Cocker örökbefogadását több találkozás, ismerkedés kell, hogy megelőzze, mielőtt költözésre kerülhet sor.
Szeretnénk neki egy olyan gazdát találni, aki tudja kezelni önfejűségét, aki szereti őt annyira, hogy esetleges 'hisztik' nem rémítik meg, és nem azzal reagál rá, hogy visszahozza őt állatotthonunkba. Kérjük, hogy olyan gazdijelöltek jelentkezzenek, akik a fentiek tudatában is vállalják, hogy szeretik őt és gondoskodnak róla élete végéig.



Irinát nemes egyszerűséggel az állatotthon kapujában felejtették. Szeretnénk csak azt hinni, hogy egy "becsületes" megtaláló próbált meg - felelőtlenül - megoldást találni a kutyus elhelyezésére és más megoldást nem találva "felejtette" állatotthonunk előtt, ezért egyelőre eredeti gazdiját keressük!
Irina kb. 2010es születésű, nagytestű keverék szuka kutyus. Mikrochip sajnos nem volt benne!



Sopánka és Spenót még csak most lépett az élet rögös útjára, de már lenne mit mesélniük az unokáknak :)
Szeptemberben érkezett a hívás tudnánk-e fogadni, kettő iciri-piciri szopós kölyökkutyát, akiket az I. kerületben, az Orom utcában egy műanyag (!) vödörben találták.
Szerencsénkre éppen ekkor, ebben az időben Boxer Fajtamentő csoportunk fogadta az Illatos útról Wasa -t és kölykeit, így bevállaltuk... (Wasa örömét, azért megkérdőjelezem!)
Wasa gondos mamaként szoptatta és gondoskodott róluk, de immár gazdit kereső státuszba cseperedtek!
A kölykök fajtabeli hovatartozásáról nincsen információnk, a kép alapján sokan már azt is megkérdőjeleznék, hogy egyáltalán testvérek  A képen Sopánka (a pici) és Spenót (a nagy.)



Szerencsére gazdisodások is történtek a héten, és külön öröm, hogy mindenki bentlakásos kutya lesz mostantól
Faust egy kisgyerekes családba költözött:



Cserép arca, pozíciója, értse mindenki ahogy akarja, pedig azt hiszem, mindent elmond. Mostantól kanapékutya lesz és három kissrác játszópajtása :)


Repkény



Látogatóinknak biztosan feltűnt, hogy az utóbbi időben, a kapuval szemben épül – készül valami. Na de mi? Most leleplezzük a nagy titkot! A titokzatos építmény pediiiig…..egy madárröpde. Elsősorban a papagájoknak és az énekesmadaraknak télire mindig ideiglenes befogadókat kellett keresnünk, ami nem volt mindig egyszerű történet. Idén azonban megterveztük, megszerveztük, megépítettük és már készen is van az új csilli –villi madárröpde.
Az építkezés (itt már csak a tető hiányzott):







És végül elkészült a csodahely, beköltöztek a lakók, már csak az önkéntes ablakpucolók jelentkezését várjuk! :)


Egy napra fotósok, sminkesek, stylist-ok telepedtek le a menhelye, de hogy miért, és kit fotóztak? Azt majd megtekinthetitek a Joy magazin decemberi számában ...






És most idéznék a honlapon feltüntetett Örökbefogadási Tudnivalók-ból:
„Mivel Magyarországon ma több millió kóbor állat él, akiknek esélyük sincs arra, hogy valaha gazdihoz kerüljenek, ezért természetesen a hazai menhelyekhez hasonlóan mi is maximálisan támogatjuk az ivartalanítást, (hacsak valamilyen egészségügyi okból az adott állatnál az állatorvos azt nem ellenzi).
Kutyáinkat ezért mindig ivartalanítva adjuk ki, illetve kölykök esetében a szerződésben kikötjük, hogy gazdájuk később ivartalanítsa őket.”
És ezt természetesen ellenőrizzük is. Ez az ellenőrzés most fokozottan zajlik, és az adatok elkeserítőek… A 2011-ben örökbeadott kölyökkutyáknak TÖBB MINT A FELE! nincs még ivartalanítva. A 2012-ben örökbeadottaknál egy hajszállal jobb az arany, ott kicsivel több, mint a fele ivartalanítva van már.
A kifogások a legkülönbözőbbek, az anyagi nehézségektől az időhiányon át, az orvos ellentétes tanácsáig. Nem győzzük hangsúlyozni már az örökbeadáskor, hogy tudunk segíteni kedvezményes ivartalanítási lehetőséggel, tanáccsal bármivel, így számunkra nagyon megdöbbentő mennyire felelőtlenek még az általunk ezer megszűrt gazdik is.
Mindenkit kötelezz az aláírt szerződés, aki nem tesz ezeknek a kötelezettségeknek eleget azok ellen megtesszük a jogi lépéseket.


„Embertelen állattartó Dabason” szólt a híradás 2010. évben.

2010. március 26-án megkeresés érkezett a NOÉ Állatotthon Alapítványhoz a Dabasi Hatósági Főállatorvostól, mely szerint egy dabasi tanyán 30 - 40 kutyát tartanak étlen-szomjan, iszonyú körülmények között. A kutyák a rendőrségi eljárás alkalmával azonnali kobzásra kerültek, elhelyezésükről, állatorvosi ellátásukról az ügy lezárásáig a NOÉ Állatotthon Alapítványt bízták meg.

A kobzás során 35 kutya került lefoglalásra, közülük 7 kölyökkutya már nem érhette meg a gondos ellátást…

2012:
Az eljárás alá vont személyt a Bíróság bűnösnek találta, a lefoglalt ebek tulajdonjogát a NOÉ Állatotthon Alapítvány javára ruházta, így minden akadály elhárult a leendő gazdik és négylábú kedvenceik boldogulásának útjából.
Bővebben az ügyről itt: ITT!

Néhány kép, a már boldog, gazdis kutyákról:
Dallas:


Alfréd:


Dalma:


Bridge:


És végül egy bizonyíték arra, hogy már tényleg nagyon hideg van, egy pokróc pedig sosem lehet elég nagy. Irodai pillanatkép:




Cicáinkról szóló hírekkel rendszeresen jelentkezik a Macsnapló.

Beszámolók a Minimenhely project háza tájáról a Mini (W)ebnaplóban.

Fenékrázó boxereink sorsát nyomon követhetik a Hírboxban.

Szuszogó, röfögő bulldogjaink mindennapjai elolvasható a Bullblogban.

A cane corsokról tudósít a Corso Kurír.

A mentett csau-csaukról számol be rendszeresen a Chowsmopolitan.


Juli

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon