(W)ebnapló 2012. 10.01-10.07
2012.10.15.

A héten viszonylag kezelhető mennyiségű kutya érkezett, túl vagyunk egy róka és mosómedve ivartalanítási projekten, és ami az egyik legnagyobb buli az évben, ismét részt vettünk az állatok világnapja alkalmából immár hagyományosan megrendezett Felvonuláson.

Aki gyors volt, az még a reggel folyamán beszerezhetett magának egy-egy Noés kutyát, de voltak akik saját kutyával, vagy éppen egyéb állattal érkeztek.



A NOÉ-s család ismét nagy számban képviseltette magát.



Radar kutyánkon szinte „összevesztek” a rajongók, mindenki vele szeretett volna felvonulni. Csak azt nem értem, hogy akkor miért nincsen még ennek a tüneménynek egy igazi gazdija?! Gazdit Radarnak!



Az Íjász kölykök közül hárman is képviseltették magukat a felvonuláson: Pepe és Dorka az új gazdikkal, Pite pedig „sajnos” csak velem, ugyanis még mindig nem sikerült ennek a tüneménynek gazdit találni.





Képes beszámoló az eseményről a cicás lányoktól itt.

És akkor most jöjjön az elmaradhatatlan rész, a bekerülő kutyák:

Dorcsa gazdájának halálát követően került az állatotthonba. Eddigi életét kertes házban élte, ahol imádott lenni.:) Jelenleg Nyugdíjas Klubunkat erősíti a gazdasági udvaron.
Dorcsa kb. 2002es születésű, kicsit molett, németjuhász jellegű szuka kutyus.



Jampecot az állatotthonhoz vezető úton felejtette valaki. Kezdetben nagyon félénk volt (több napba telt mire megfogtuk), de mára már kinyílt és kezd ugatni is. Kedves kutya, de sem a pórázt, sem egyéb vezényszavakat nem ismer. Tele volt kullancsokkal és bolhákkal, kissé sovány. 2 év körüli Leonbergi keverék(?) kan kutya.



Mákost 2012. október 29. napján, Monor közelében, a 4-es út mentén találták. Az út szélén feküdt, félő volt, hogy gázolás áldozata, de mint később kiderült "csak" rettenetesen elfáradt...

Facebookos hirdetésünket meglátva izgatottan jelentkezett egy hölgy, aki saját, 2 hete Százhalombattáról elveszett kutyáját vélte felfedezni benne. Gyorsan rohant hozzánk az állatotthonba, és hatalmas öröm volt mindkét részről amikor meglátták egymást.

Mint kiderült, Mákos, eredeti nevén Strupy és ma már otthon alszik. És mi is nyugodtak lehetünk, hiszen chippel a nyakában tért haza. Az teljes rejtély, hogy került Százhalombattáról Monorra, gondoljuk, ha mesélni tudna, lenne bőven mit az elmúlt két hetéről! Reméljük a veszélyes kalandoknak itt vége!



A héten örökbefogadták Nyakit a szeleburdi németjuhász lánykánkat.

és Merzse Jive-ot:


és ami szinte hihetetlen, Anasztázia rekordidő alatt talált magának egy új családod, akik már biztosan nem fogják visszahozni azért, mert nem ugat:


Hírt és fényképeket is kaptunk néhány korábban örökbeadott védencünkről:

Jamilla



Kozmalevi


Raszta Rusztiktól pedig egy rövid levelet is kaptunk:

Tisztelt állatotthon!

Küldenék néhány lépet az általunk örökbe fogadott kutyusról. Ő Raszta Rusztik, bár nálunk Charlie Filpo lett a neve :) Nagyon okos kutyus, bár olyan mint egy kisördög! Nagyon szeret sétálni és szaladgálni. Kedvenc elfoglaltság a cicák utáni futkosás és ugatás. Ő lett a család kis kedvence.

Mesteri Roland és családja







Íjász Fibi is beköszönt új otthonából:
Kedves Noé Családom !!!!
Elnézést, hogy ígéretemhez híven nem jelentkeztem rég, de nagyon sok új dolog történik Velem.
Nagyon jól érzem Magam az otthonomban, és nagyon ragaszkodom a Szüleimhez, már póráz nélkül is engednek szaladgálni a mezőn amit nagyon élvezek , és megtanultam visszamenni , ha szólítanak, vagy fütyülnek , a botot is vissza viszem ha játszunk , de vigyázok a házra is már ugatok ha csengetnek , és már kevésbé félek az idegenektől. A testvéreim azért hiányoznak ( minden kutyával barátkozom) remélem ők is találtak gazdát. A legjobb barátom Betyár a szomszéd vizsla nagyokat játszunk és futunk együtt amit nagyon szeretek. Már otthon érzem Magam tehát rosszalkodni is szoktam például szétrágtam a Gazdám olvasó szemüvegét , kihúztam a karalábét, leszedtem a szöllöt, kiástam a tulipán hagymát, párszor bepisiltem de nem haragszanak nagyon , mert szeretnek és próbálnak tanítani , hogy okos jó kutyus legyen belőlem .
Küldök pár képet , hogy lássátok hogy élek , és bohóckodok , az egyiken beültem az üres balkonládába a kedvenc játékommal , Nyunyókával Én voltam a legszebb virág a kertben azt mondta az anyukám , a másikon szétrágtam a 25 éves babáját az Anyukámnak .
Minden kutya testvéremnek szerető gazdát kívánok , pót szüleimnek pedig köszönöm a gondoskodást , fogok még jelentkezni

Ijász Fibi


Hétfőn este az Állatotthon zárása után indultunk haza és a kapuban találtunk közel egy raklapnyi csoki-vanília pudingot, melyet valaki nyilván adomány gyanánt "felejtett" a bezárt menhely előtt fél 6 és fél 7 között. Feltételezzük, hogy jó szándék vezérelte, és az állatoknak szánta. Kérjük, hogy ilyen ipari mennyiségű és nem állatok élelmezésére szánt termékek adományozása esetén mindenképpen egyeztessenek velünk, hiszen ahogy a példa is mutatja: a jó szándék kevés ahhoz, hogy a problémát elkerüljük. A kapuban hagyott termék nemcsak hogy alkalmatlan állataink táplálására, de ráadásul még veszélyes hulladéknak is minősül, hiszen ahogy a képen is látszik, szavatossága 3 hónapja lejárt.
És most jön a NAGY KÉRDÉS: mit csináljunk ennyi VESZÉLYES HULLADÉKKAL?
Tévedés ne essék egy pillanatig sem kétséges előttünk hogy az az ismeretlen, aki ezt a kupacot a menhely kapujában hagyta, mindezt teljes jó szándékkal tette, a segíteni akarás vezérelte. De ezzel csak gondhoz, kiadáshoz és munkához juttatott minket. Hiszen a lejárt tejtermék veszélyes hulladéknak minősül, melynek a megsemmisítésére jogszabályi előírások és kötelezvények vannak, és persze nem kevés költsége.


Október 4-én ünnepeltük Az Állatok Világnapját. Ehhez kapcsolódóan egymásnak adták a kilincset az iskolás és óvodás csoportok az állatotthonban, és oktató csoportunk is a héten szinte minden nap valamelyik iskolában vagy óvodában tevékenykedett.


1931 óta ünnepeljük az Állatok Világnapját, de vajon tudjuk, hogy pontosan kit, mit és miért?

Elolvashatjátok itt.


Azok a szép téli esték . . . avagy ismét kutyaházakra gyűjtünk:




Részletek itt.

A lovainknál is elkezdtük a télre való felkészülést. Debi és Carmen lovunk felköltözött a tanyáról a menhelyre, és birtokba vették az istállót. Sajnos mindketten betegek, habár már gyógyulnak. Debinek továbbra is fennáll a szembetegsége, illetve a méhgyulladása, Carmennek pedig nézeteltérése adódott Tescoval, és összeszedett egy csúnya rágást az egyik hátsó lábára, amitől most sánta.

Mindketten még jónéhány hétig az istállóban lesznek.


Az istálló folyamatos almolásához SOS szükségünk lenne faforgácsra vagy szalmára (ezt egyébként a kutyaházakba is tudjuk használni). Szinte teljesen kifogytunk!




ÉS ha már a ménesnél tartunk.
Heticuki: Amálka fülek…


Cicáinkról szóló hírekkel rendszeresen jelentkezik a Macsnapló.

Beszámolók a Minimenhely project háza tájáról a Mini (W)ebnaplóban.

Fenékrázó boxereink sorsát nyomon követhetik a Hírboxban.

Szuszogó, röfögő bulldogjaink mindennapjai elolvasható a Bullblogban.

A cane corsokról tudósít a Corso Kurír.

A mentett csau-csaukról számol be rendszeresen a Chowsmopolitan.

Juli

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon