Zalka Zalán alias Matyi!
2012.05.26.

Kedves Noé!

Nálatok a becses nevem Zalka Zalán volt, a gazdijaim itthon Matyinak hívnak, ha behozok egy óriási ágat a szobába vagy mikor már majdnem elérem valaki tányérjából a finom falatokat akkor valami Mátyást emlegetnek, de nem tudom, hogy az kicsoda.
Idén február 25-én kerültem ide az otthonomba két "nagy" fehér szőrgombóc mellé (két bolognese lány vagy mik), én próbáltam játszani velük, csimpaszkodtam a szőrükbe, hogy játszanak Velem, de Ők elég furcsán néztek rám. Azóta nagyon jó barátok lettünk, igazi tesók, elválaszthatatlan hármas vagyunk Mi, sikerült a bizalmukba férkőznöm. Jaaa, és majdnem elfelejtettem, hogy van még egy haverom, Tücsinek hívják, különös szerzet, ugatni valahogy nem tud, csak nyávog, de nagyon sokat játszik velem, birkózunk, nagyon jó fej.



Már egy hónapja voltam itt, mikor az anyukám elkezdett ujjongani miközben én kint végeztem a dolgomat a kertben. Nem tudom minek örült annyira, de mivel én egy kedves, aranyos, tünemény gyerek vagyok, ezért mindig kimegyek hagy örüljön.
Tudok ülni, feküdni és maradni, ezek nem tudom amúgy mire jók, de mindig kapok valami finomat, ha megteszem ezeket a gazdiknak.
Voltam kutyakozmetikában, kétszer is, hát a második alkalom valami borzasztó volt. Első alkalommal játszhattam egy csomót egy másik kutyával (Lunával), azt mondták szerelmes lett belém, azóta is csak rám gondol... Viszont mikor másodszorra mentünk, hát... először beraktak valami kádba, csurom víz voltam, aztán felkerültem egy asztalra, ahol meg levegővel fújkáltak. Végig mondtam a magamét, persze egy helyben maradtam a biztonság kedvéért, a kozmetikus lányok gügyörésztek nekem valamit, de egyik sem vett le arról a fránya asztalról, aztán azt mondták nagyon szép lettem és sok simit meg puszit kaptam. Végül is megérte.



Képzeljétek, annyi de annyi játékom van, el sem hiszitek. Anya mindig berakja őket egy kosárba, én pedig mindig kipakolom őket egy kupacba és felváltva rágom őket, annyira jó. Sokszor cukkolom a tesóimat egy-egy játékkal és nagyon élvezem mikor rohannak utánam a játékért, de én úgysem adom oda.
Mindig megyünk kirándulni, van egy csomó felszerelésem, amik ha előkerülnek biztos elmegyünk valahová. A kocsiban türelmesen kivárom míg odaérünk, aztán nagyokat szoktunk szaladgálni. Van olyan is, hogy lekerül rólam az az izé (amit a gazdik póráznak hívnak), és akkor követem a gazdikat meg a tesóimat csak úgy szabadon. És persze megtanultam, hogy a közelben kell maradnom, vissza kell mennem ha hívnak, de én nagyon okos vagyok ám, így ez mind nagyon jól megy.
Küldök magamról képeket, hogy lássátok milyen jó nekem.

A többi (még) Noés kutyusnak kívánom, hogy kerüljenek minél előbb gazdihoz, hogy legyenek szüleik, tesóik, pajtásaik és játékaik!



Sok puszi:
Matyi

U.i.: Anyuék azt mondták, hogy június 20-án lesz valami ivartalanító műtétem, úgyhogy drukkoljatok nekem!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon