Yana vagyok – éltem 7 hónapot – AGYONVERTEK …
2012.05.07.

.. Yana, a fogyatékos boxer lány emlékére, akit 7 hónaposan brutális kegyetlenséggel, szó szerint agyonvert gazdájának élettársa … Yana a mi kutyánk volt, így még jobban fáj … a rendőrség több, mint 5 hónapja nyomoz állítólag … egy olyan ügyben, ahol szinte semmilyen kérdőjel nincs, igazságügyi boncolás és orvosszakértői vélemény támasztja alá, hogy megtörtént … ki szolgáltat igazságot ennek a szegény, ártatlan kis léleknek? …




Yana, a boxer kislány, 2011. áprilisában született. Szerencsés volt, hiszen nem egy szaporító telepen látta meg a napvilágot, hanem egy tenyésztőnél, aki odafigyeléssel és szeretettel gondozza, neveli a kutyáit. Yana születése pillanatától más volt, mint a többi. Kicsit sete-suta, kicsit szétszórt, kicsit kisebb, kicsit lassabb, de pont ugyanolyan édes és kedves, mint minden boxer baba.



Valószínűleg a születésekor került oxigénhiányos állapotba, és ezért volt más mint a többiek. Fogyatékossága apróbb mozgáskoordinációs zavarban, kicsit nehezebb tanulásban jelentkezett. Tenyésztője természetesen róla is ugyanúgy – sőt – gondoskodott, de mivel eladni természetesen nem lehetett, és amúgy is speciális foglalkozást igényelt a kicsi a megfelelő fejlődéshez, hozzánk fordult segítségért. Így került a NOÉ Állatotthon Alapítvány Boxer fajtamentő csoportjához az apró, de annál különlegesebb kölyök boxer kislány.



Természetesen ideiglenes befogadó várta, ahol első pillanattól megkapta a speciális törődést és kezelést. Orvosi kivizsgálás, gyógytorna, speciális fejlesztő feladatok. És Yana szépen erősödött, növögetett és fejlődött. Bár az szinte már az elején biztos volt, hogy sosem lesz teljesen olyan, mint a többiek, de az is látszódott, hogy teljes és boldog boxer életet élhet.







Minden nehézség ellenére alig néhány hónap elteltével jelentkezett Yanáért egy gazdijelölt. Természetesen mi minden elmondtunk a kislányról, töviről hegyire átbeszéltük Yana állapotát, a várható eredményeket és végkifejletet a legjobb és legrosszabb lehetőségeket. Elmondtuk, hogy valószínűleg a születésekor történt a baj, elmondtuk, hogy ennek következtében központi idegrendszer sérült, mely valamennyire képes regenerálódni odafigyeléssel, kezeléssel, de valószínűleg valamilyen fokon egész életét végig kíséri majd ez az állapot. Bár ekkorra már nagyon sokat fejlődött, de kortársaihoz képest kisebb volt, nehezebben mozgott és bizony a szobatisztasággal komolyan hadilábon állt. Viszont pont olyan rossz, csintalan, eleven, édes és zabálni való volt, mint minden 3-4 hónapos kisboxer.



Mindezek ellenére a gazdi jelölt hajthatatlan volt, elhatározta, hogy ő bizony Yanát akarja, és vállalja, annak ellenére, hogy a jövő az ő esetében kiszámíthatatlan volt. Pozitív döntésünket az is a jó irányba befolyásolta, hogy a gazdi szinte a szomszédja volt az ideiglenes befogadónak, így biztosak lehettünk benne, hogy nem veszítjük szem elől a kis rosszcsontot. Így Yana a NOÉ Boxer fajtamentő csoport kíséretében gazdihoz költözött, természetesen csak ideiglenes státusszal, hiszen túl kicsi volt még az ivartalanításhoz és a végleges örökbefogadás anélkül a NOÉ Állatotthon Alapítványnál nem lehetséges.

Az első pillanattól csak jó hírek érkeztek. Yana nagyon jól boldogult új gazdájával, szépen fejlődött, úgy tűnt minden remek irányban halad. Az egyetlen bizonytalan pont továbbra is a szobatisztaság kérdése maradt. Azzal voltak problémák, de mint azt a gazdi rendszeresen megerősítette, nem olyan probléma ez, ami bármit is rossz irányba befolyásolna. Telt múlt az idő, és Yana elmúlt fél éves, közeledett az ivartalanítás időpontja. Ezért novemberben újra felvettük a kapcsolatot a gazdival, hogy egyeztessük a műtét időpontját. A gazdi áradozott a kiskutyáról és biztosított minket, hogy minden rendben van (ezt támasztotta alá a személyes találkozás is) és az ivartalanítást az előre megbeszélt feltételek szerint, a következő héten megtörténik. Megnyugodtunk, ez is sínen van.

De másnap nagyon rossz híreket kaptunk. A gazdi kétségbeesetten telefonált, hogy Yana epilepsziás rohamot kapott a reggeli sétánál, és azóta is nagyon rosszul van, görcsben van az egész kis teste és nincs magánál.. Mi azonnali orvosi ellátást kértünk, amire határozott ígéretet kaptunk.
Késő este érkezett a lesújtó hír, hogy az állatorvosi kezelés ellenére, Yana meghalt. Azt, amit akkor éreztünk nem tudom szavakba önteni. Kétségbeesés, fájdalom, bénultság és ezer kérdőjel kavarog ilyenkor az emberben. Minden állat halálába mi is belehalunk egy kicsit, de ha az egy ilyen kis szerencsétlen, fogyatékos, az átlagnál jobban kiszolgáltatott teremtmény, akkor még sokkal nagyobb a fájdalom. Az első sokk után persze azonnal boncolgatni kezdtük, hogy lehetett ez pontosan, hiszen epilepsziás rohamba – főleg az elsőbe – ritkán halnak bele a kutyák. De tekintettel arra, hogy Yana agyi sérült volt így háborgó lelkünket azzal nyugtattuk le, hogy valószínűleg ezért lehetett a roham fatális kimenetelű.

Az igazi döbbenet másnap ért minket, amikor a következő bejegyzést olvastuk a facebook-on:
"SEGÍTSÉG!!!! Egy olyan problémával fordulok hozzátok,hogy van egy munkatársam, aki korábban örökbe fogadott egy oxigén hiánnyal született boxert! Ennek a lánynak van egy párja, aki ütötte verte a kutyát a lánnyal együtt! Tegnap este mikor hazament látta, hogy a kutyusnak dől a vér az orrából, szájából és remeg! Ma elvitte az orvoshoz (Lehel útra)! Kapott infúziót, de nem hagyták ott, mert korábban már volt rossz élményük ott, így hát haza vitte a férfi! Ma kb. 18 óra lehetett a férfi hívta a munkatársam, hogy a kiskutya elpusztult! A lány kitört magából és elmondta, hogy a férfi verte agyon! Jelenleg még nem ért haza a lány, de a férfi az elpusztult kutyussal van otthon! :("

"Nem tudom kihez fordulhatnék,de ezt nem lehet hagyni!!!Valamit tenni kell mert a lánynak van még 2felnőtt cicája és abból az egyiknek 4 kölyke!A lány fél a férfitól és tehetetlennek érzi magát!!!!!Szeretné ha elmenne végleg de fél a következményektől!Bárki ha tud segíteni kérem segítsen!!!!Egyébként a kiskutya a NOÉ állat alapítványtól volt mentve!!!"

A fenti bejegyzésekből számunkra egyértelműen kiderült, hogy a kutya, akiről szó van, az Yana és nagy a valószínűsége, hogy nem a megmagyarázhatatlan epilepsziás roham okozta a halálát, hanem bántalmazás következtében halt meg. Azonnal, még aznap délelőtt, felvettük a kapcsolatot a gazdával és kiderült, hogy kicsi kis testét, még nem temették el, sőt nem is igen tudják, mihez kezdjenek vele. A fenti bejegyzésről nem tudtunk vele beszélni, mert egyértelműen folyamatosan az élettársával volt, de abban biztosak voltunk, ha a bántalmazás leghalványabb gyanúja is felmerül, a legfontosabb bizonyíték a kiskutya teste. Ezért felajánlottuk a gazdának, hogy ha kihozza őt az Állatotthonba, akkor mi eltemetjük szegényt.

Természetesen a bejegyzés írójával is felvettük a kapcsolatot, aki nem saját nevén szerepel a közösségi portálon, hanem egy megfoghatatlan nicknéven, de azt sikerült megtudni tőle, hogy Yana gazdája egy ideje folyamatosan sminkelte a kék-zöld foltjait és többször mondta, hogy meg akar szabadulni az élettársától, aki ha nem őt verte, akkor a kutyát.

Yana testének átvételekor sikerült négyszemközt beszélni a gazdával, aki szemmel láthatóan teljesen zavartan viselkedett és a nekiszegezett kérdésre, miszerint elképzelhetőnek tartja, hogy az élettársa verte halálra a kicsit, egyértelmű igennel válaszolt. A megfélemlített nő, bevallotta, hogy őt is rendszeresen bántalmazza.

Yana holttestét azonnal igazságügyi boncolásra küldtük, valamint felvettük a kapcsolatot a kutyát ellátó állatorvossal is. Az állatorvos nagyon készséges volt és elmondta nekünk, hogy a kisboxert kísérő férfi (a gazda élettársa) nagyon zavartan viselkedett. Nem tudta pontosan elmondani, hogy mi történt az állattal, folyamatosan ellentmondásba került önmagával. Ezért többször fel is szólították, hogy a sikeres gyógyítás érdekében válaszoljon értelmesen a feltett kérdésekre. Mindezek ellenére a kezelést megkezdték és tájékoztatták, hogy a kutyának intenzív ellátásra van szüksége, ezért a kórházban kellene maradnia. A férfi az orvosi tanács ellenére hazavitte a válságos állapotban lévő kutyát. Az orvos nem tehetett mást, mint hogy ráírta a kezelőlapjára, hogy szerinte nem roham, hanem traumás jellegű sérülés okozta a tüneteket.

Az elsődleges boncolási eredmény – mely egyértelműen alátámasztotta a bántalmazás tényét – megérkezését követően azonnal megtettük a rendőrségi feljelentést. A dolgunkat nehezítette, hogy a bejelentést tevő kolléganő nem kívánta magát felfedni, mondván nem akar belekeveredni. Hogy mi ezt hányszor halljuk munkánk során. Hiába volt minden könyörgés, rábeszélés és rávilágítás, hogy az ügy koronatanújaként ezzel veszélyezteti az igazságszolgáltatást, nem sikerült jobb belátásra bírnunk. Illetve a gazda is minden fórumon azt közölte, hogy a bántalmazás csak rágalom – persze ez abszolút várható volt, hiszen családon belüli erőszaknál az esetek túlnyomó többségében a bántalmazott maga védelmezi és nyújt alibit az őt megverő, terrorizáló családtagjának. Mindez január első napjaiban volt.

Azóta megérkezett a teljes igazságügyi boncolás és az orvos szakértői vélemény, mely szerint a koponyája több helyen betört, több nagy kiterjedésű vérömleny volt az agyában, test szerte törött csontok és bevérzések, a mája és a lépe megrepedt. Az eredmény egyértelmű. Yanát, a fogyatékos, alig 7 hónapos boxer kislányt, agyonverték.

A rendőrség elvileg nyomoz, már mi is voltunk bent tanúvallomást tenni, benyújtottunk minden bizonyítékot, megadtunk minden elérhetőséget, de gyakorlatilag 5 hónapja nem történik semmi. Felvilágosítást nem kapunk, a nyomozásra tekintettel és tőlünk is hírzárlatot kértek, a sikeres végkimenetel érdekében. Mi ehhez eddig tartottuk is magunkat, De most elfogyott a türelmünk. A NOÉ Állatotthon Alapítvány mindig az egyenes utat választja, mindig jogszerűen járunk el, így tettünk most is. De most úgy érezzük, hogy ennyi időnek elegendőnek kellett volna lenni, hogy fény derüljön az igazságra és az ügy átkerüljön a rendőrségről bírósági szakaszba végre. Ez a mai napig nem történt meg, így most úgy döntöttünk, hogy tudja meg ország-világ, hogy egy gyilkos köztünk jár most is!
Mivel most is jogkövetően akarunk eljárni, az elkövető nevét és egyéb közelebbi információt nem adhatunk ki, hiszen nem szeretnénk rágalmazási ügybe keveredni.

A NOÉ Állatotthon Alapítvány még nem adta fel a reményt, hogy bíróság elé kerüljön az ügy, ahol Yana gyilkosa megkapja méltó büntetését.

Ennek az ügynek a kapcsán szeretnénk újra felhívni a figyelmet a KÖZÖNY veszélyére. Bár a családon belüli erőszak legtöbbször otthon, a zárt ajtók és lefüggönyözött ablakok mögött zajlik, de a testi és a lelki sebeknek bizony vannak látható nyomai. Ma egy ártatlan védekezni nem tudó kiskutya halt meg, holnap egy nő, vagy egy gyermek fog. Ez nem túlzás … ez a VALÓ ÉLET! Tehát Mindenki a cinkosa az erőszaktevőknek, aki ilyet észlel, és nem kér segítséget!

És még valami, ebben az ügyben is, de már korábban sokszor találkoztunk azzal, hogy valaki névtelenül, egy nicknév mögé bújva bejelent hozzánk állatkínzásos ügyet. Egyrészről köszönjük a bejelentést, hiszen nagyon fontos, hogy ezek az ügyek ne maradjanak rejtve, kerüljenek napvilágra, de másrészről a bizonyításhoz szükség van szemtanúkra, pontos tényekre. Nem elég megtenni a bejelentést és ezzel az eset súlyát a saját lelkéről átpakolni a miénkre, de, ha szükséges, igen is ki kell állni. Sokszor egy-egy ügy ezen áll vagy bukik. Kérjük, segítsenek!

Yanánkat már nem hozhatjuk vissza, de a remény, hogy gyilkosa megbűnhődik a tettéért még él!



További képek Yanáról, amikor még a NOÉ Állatotthon Boxer fajtamentő csoportjának védence volt ITT!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon