Lezajlottak az őszi segítőnapok, minden kutyaházba került szalma, a gödrök nagy része eltűnt. Köszönjük mindenkinek aki segített ezen a két hétvégén. Az időjárás is kegyes volt hozzánk és igazi napsütéses időben folyt a munka.
Akik rendszeres látogatói állatotthonunknak, azok biztosan észrevették, hogy lovaink közt is akadnak soványabbak, kevésbé soványak és kifejezetten molett alkatúak (Pl.: Viperát mindig vemhesnek nézik). Ennek számos oka lehet, többek között az előélet, az öregség, vagy csak egyszerűen a rossz táplálék hasznosítás. 4 lovunk mostanában különösen soványnak tűnt, ezért állatorvosi konzultáció után beütemeztünk egy fogreszelős napot. Néhányan most biztosan furán néznek a képernyő előtt, hogy az meg mi lehet?!
A lovaknak folymatosan nő és kopik a foguk. A rágófogaik pedig a helytelen rágás/használat következtében rendellenesen kophantnak, akár tarajok is nőhetnek rajtuk, amik megnehezítik, fájdalmassá teszik a rágást. Ezért van szükség legalább évente egy alapos átnézésre, illetve szükség esetén korrekcióra.
Lovaink körében vegyes volt a fogadtatás, ki így, ki úgy próbálta megúszni a dolgot. Végül természetesen mindenkire sor került.
A teljes beszámoló, igen furcsa és vicces képekkel elolvasható ITT!
Képzeljétek Azil "celeb" rókánk saját blog írásba kezdett. Nem kis vállalás ez egy rókától. De úgy tűnik, hogy egyre jobban belejön. És rajongótábora természetesen a lábai előtt hever.
Nem állíthatjuk, hogy az Állatotthon unalmas hely lenne és ezen belül a gazdasági udvar az a hely, ahol biztosan mindig történik valami. Az utóbbi időben nem véletlenszerűek ezek történések, hiszen rendezői utasításra cselekszik mindenki. És a főrendező nem más, mint Riksa.
Elsőre, aki nem látja, csak a hangját hallja, mivel hobbi szinten ő rendezi a gazdasági udvar életét, társával és jó barátjával, Füstössel együtt. Ez csak annyit takar, hogy malacokat terel balra … és a következő pillanatban már kecskéket terel jobbra.
Aztán mikor végre észrevesszük a főrendezőt, akkor észrevesszük, hogy valami nem stimmel szegény Riksával..konkrétan annyi,hogy a hátsó két lábát húzza maga után. Története röviden: Váci gyepmesteri telepről került gondozásunkba, valószínűleg autóbaleset áldozata lett, melynek következtében gerincsérülést szenvedett. Akupunktúrás kezelést kap melynek köszönhetően már sokkal jobb a lába, de még mindig nem az igazi, és hamar elfáradnak az izmai.
Érdekes, hogy Riksa legjobb barátja ki más lenne, mint a másik "minden lében kanál" Füsti. És aki ismeri Füstös történetét, az tudja, hogy ők ketten nem csak szervezőkészségükben hasonlítanak, de Füstös már túl van azon a harcon, amit Riksa most vív.
Ez a kis videó eredetileg Carmen lovunk rehabilitációjáról készült, de jól látszik, hogy miként felügyelnek mindent ők ketten.
Márton napján mi is libáztunk egyet, nálunk így megy a ludas-mulatság és senki nem kerül a tányérra!
Szerencsére továbbra is lelkesen külditek korábbi védenceinkről a képeket és néhány soros leírásokat hozzá, ebből szemezgettem a teljesség igénye nélkül:
Vincellér
Januárban fogatuk örökbe tőletek a kicsi, vörös rosszaságot, Vincellért. Szerelem volt első látásra, s bár megküzdöttünk érte - parvó, kennel köhögés, egy lerakat gazdijelölt a színen - egy percig sem bánjuk, hogy magunkhoz vettük ezt a kis tündért. A pillanat tört része alatt átkereszteltük a kutyókát Vincellérről Mázlira (aki ennyi mindent túlél, az csak egy mázlista lehet) és ezzel megkezdődöt a közös életünk. Mázlus szépen lassan kigyógyult minden nyavalyájából, s birtokba vette a lakást, a szívünket. Egy bestia, a szó szoros értelmében, lopja a papucsainkat, a fehérneműt. Rohangál a lakásban, rohangál az utcán. Egy pimasz kamasz ez a gyerek, de mi képtelenek vagyunk haragudni rá, mert minden rosszasága ellenére is egy angyal! Folyton bújik, követ minket mindenhová, sírdogál, mikor valamiért el kell mennünk itthonról. Egy valódi szívrabló, lekenyerez minket egy pillantásával. És mint ahogy jó öregeink is megmondták volt, a kemény kutya vonz minden puha dolgot; ekképpen Mázlinátorunk fél napját az ágyban tölti. A fejét mindig a párnán nyugtatja, mi meg csak rágódunk, hogy vajon elég-e neki az a két vánkos? Nem kutyakínzás, hogy nem veszünk neki egy harmadikat? Ezenfelül CSAK nyolc darab bőrcsontja van... Nem kellene neki egy kilencedik is? Ily puritán-mód telnek a kicsiny eb napjai, s ezek a gazdik nem átallanak majdan virsli-tortát gyártani az egy éves szülinapjára, amely november végén lészen esedékes.
A Gödöllő család és a Domony család egy-egy tagja, most együtt alkotnak a gazdikkal egy saját családot.
Scooby Doo kutyuskám akit már 1,5 éve fogadtam örökbe tőletek,és pajtása Párom kutyusa Jonny a kis 6 hónapos rosszcsont.Ők ketten igazi jó barátok,és elválaszthatatlanok:)Köszönjük nektek őket!! Scooby Doo:Gödöllői családból való kutyus(Barna) Jonny:Domony családból való(Kicsi fekete)
És egy régebbi védencünk, még 2008-ból, Zizu
Zizu 2008 áprilisában került hozzánk. A képek magukért beszélnek, főleg az a fotó ami még a Noé-n készült . Ki bír ellenálni ezeknek a szempároknak?! A három év alatt annyira megnőtt ,hogy szószerint levesz a lábunkról :) Tavasszal egy szerencsétlen baleset végett a bal hátsó lába szilánkosra tört , de hála a gyöngyösi állatkórháznak ma már újra négy lábon szaladhat! Egy szónak is száz a vége ; köszönet Nektek , hogy a mi kutyusunk lehet !:)
Továbbra is várjuk a képes beszámolókat!
Nem csak a gazdik, de az ideiglenes befogadóink beszámolnak időről-időre védenceikről.
Most Kapocs kutyáról érkeztek friss hírek:
Kapocs - ki most már egész jól hallgat a Peti névre :-) - nagyon helyes kutyó, teljesen feloldódott, most már nagyon játékos is és nagyon lelkes. Egyfolytában koslat utánunk, mindenre kiváncsi, imád puszilkodni, illetve ha nagyon belelendül, finoman rágcsál is :-) A papírzsepiket lopkodja, persze csak a taknyosokat, és egyre jobban érdekli a labda (vettem neki kis teniszlabda méretút, pont befér a pofijába). Mióta csak fél szteroidot kap, sokkal jobb a hangulata, az étvágya, már nem szipog, nem taknyos, a szeme is nagyon szépen rendbe jött. Lábikó ügyben már nincsenek ennyire jó hírek, vállból egyértelműen mozgatja, de könyökből csak ityeg a fityeg :-( A talpát szoktam simogatni, amire azért meg-megrándul, tehát érezni, érez valamit, de a mozgatás nem megy. Őszíntén szólva már alig várom az akupunktúrát, annyira reménykedem benne!!! A fotókon látszik, hogy voltunk Pocak kozmetikusánál (ezt annyira bírom, hogy a totál játszótéri keverék Pocaknak saját kozmetikusa van... :-), szóval a lényeg, hogy 2 órán át "gyűrte" Kapocs-Petit, mire a mini golden retrieverből egy kiköpött king charles cavalier spániel lett! Ha tíz centivel hosszabb lenne a füle, kétségem sem lenne, de a kutyakozmetikus lánnyal és a kutykiképző férjével együtt felütöttük a nagykönyvet és tutira van Petiben king charles! A bundája viszont egyértelműen golden volt, meg amúgy a természete is, szeressél, szeressél, vagy legalább essél át rajtam!!! Ja, és imádja a gyerekeket, Emma lányomnak Halloween gyerekzsúrt rendeztünk, öt kislány gyűrte a kutyokat egyszerre, hát mindkettem csöpögve olvadoztak :-) Pocakkal és a macsokkal is remekül kijön, és ami Crowley-Pracli-Lego után nagyon furcsa, hogy gyakorlatilag nincs hangja. Időnként egy két vakkantás, de ennyi (annyira nem bánom, van nálunk elég zaj enélkül is...). A sétákat imádja, talán írtam már, hogy a szívem megszakadt, hogy nem vihetjük a mezőre, úgyhogy elügettem és vettem neki egy hordozó táskát. Így most abban kivisszük, csak a puha földre, fűre tesszük le, kiszaladgálja magát és ha elfárad, már jelzi, hogy visszamászna a tatyóba. És annyira vidám és lelkes a mezőn, messziről olyan mint egy kis nyuszi ahogy ugribugruzik :-) Senkivel nem volt konfliktusa, maximum egy kis morgás, de az is inkább olyan, "figyeljetek, itt jön Peti" jellegű. Hát most ennyi, írjátok meg kérlek, hogy péntek után hogyan tovább!!! Puszi-pacsi mindenkinek! Orsiék
És az egyik frissen bekerült kölyökről, Zsákról: Pár szó Zsákról – aki nálam, ideiglenesnél Maciként funkcionál: Mivel, én személy szerint még csak most kezdtem ezt az ideigenes befogadásos ’ipart’ így igyekeztem mindenre felkészülni. (egy kölyök kutya lévén a legrosszabbra is ) Namármost, Zsák nem egy átlagos kölyökkutya. Persze, nála is megvannak az általános jellemzők - aktivizáljuk magunkat mindig és mindenkor – rágcsáljunk meg mindent amit elérünk, amit nem, ami színes, ami puha, ami zörög, ami kicsi, ami nagy – végezzük el a kis és nagy dolgunkat ahol éppen érjük, ránkjön, kényelmes, ahogy esik De! Mindez, illetve a felsoroltak nagy része csak az első napra volt jellemző. 4 nap telt el....Zsák ha ’megtámad’ egy zoknit, papucsot, konyhabútort az ’ideiglenes megoldás’ egy taps. Felfigyel, és tudja, hogy ez AZ a bizonyos jelzés, amikor az adott rágcsáló tevékenyéget abba kell hagyni deee nagyon gyorsan Az ennivalót türelmesen várjuk, semmi hiszti, semmi ’naaaa kérem már a vacsííít’ effektus. Minden új ismerősnek, látógatónak, babanézőnek nagyon örülünk, és hiperkativizáljuk magunkat azon nyomban. A babapelenkát is igyekszünk rendeltetésszerűen használni ( néha rá, néha kicsit mellé – de a lényeg a megközelítés)
Zsák nagyon szeretne már egy végleges gazdit több okból is. Mivel (elfogultság nélkül) nagyon okosak vagyunk, és nagyon gyorsan tanulunk naaaagyon sokat, ezért jobb lenne ha ezt a rengeteg tudást inkább a végleges gazdi adná át. A másik ok pedig. hogy aktivitásunk mértéke m iatt illetve leendő méretünkre való tekintettel egy kertes ház lenne a legmegfelelőbb a számunkra.
És, hogy minél több ilyen és hasonló beszámolót olvashassunk és képet nézhessünk, ezért igyekszünk minél több kutyát örökbe adni.
Akik már biztosan családban alszanak:
Új lakók költöztek a nagyröpdébe a varjak mellé. 5 fácán érkezett, 4 tojó és egy hím. A gyönyörű madarak nagyon hamar beilleszkedtek és már otthon érzik magukat. A röpde eredeti lakóival - macskákkal és madarakkal - ők is nagyon jól megvannak.
A fácánok beköltözésére még a szomszédság is kíváncsi volt. A szokatlan hangokra felébredt az egyik mosómedvénk és, ha már felkelt ilyen szokatlan időpontban, azonnal neki állt egy kicsit csemegézni a nekik odakészített finomságokból.
Két könyvajánlatunk is van. Melyeket nem csak mint kellemes, vagy hasznos olvasmányként ajánljuk, de megvásárlásukkal minket lehet támogatni.
A NOÉ Állatotthon Alapítvány ajánlásával: Facebook – A közösségi könyv
Kiknek szól ez a könyv? Akik még nem Facebook tagok. Akik lépést szeretnének tartani a világgal. Akik szeretnék megismerni a Facebook lehetőségeit idejük hasznos és/vagy élvezetes eltöltésére. Akik nem tudják hogyan érdemes használniuk a Facebook-ot. Akik nem a saját hibáikból szeretnék megtanulni ennek az új kommunikációs formának a buktatóit. Akik még nem ismerik a digitális identitásuk határait, vagy éppen határtalanságát. Akik szeretnék megismerni a Facebook rejtettebb képességeit. Akik szeretnék megtudni ki és mit gondol a Facebookról. Akik közelebb szeretnének kerülni a hozzájuk hasonlókhoz. Akiknek a céljuk eléréséhez csak a megfelelő számú érdeklődő hiányzik. Akik látják és értik a közösségi oldalakban rejlő üzleti lehetőséget. Akik már nem csak saját magukat képviselik, hanem egy közösséget, egy eszmét vagy életformát. Akik szeretnének valamit változtatni a világon.
… és akiknek szükséges mindehhez egy használati útmutató.
És azoknak is, akik meg szeretnék ismerni mitől vált a Noé közössége sikeressé a Facebookon, vagy szeretnék a könyv megvételével támogatni a menhely további munkásságát!
A könyv ára 1800 Ft, amelyből a Noé Állatotthon Alapítvány minden eladott példány után 300 Ft-tal részesedik. Látogass meg minket itt is: www.facebook.com/kozossegikonyv
És a másik:
„Na, figyeljetek ide, ha valaki még nem ismerne, amit kötve hiszek: Alfimacsek vagyok, tudjátok, az a szürke genyó, kinek a lábai előtt hever letépett, vérző vádlival a világ. Tehát nagyon ajánlom, hogy 2011. november 11-én 16:30-kor, ott legyetek a könyvbemutatómon az A38 hajón, ha már macska létemre megírtam egy könyvet, amit persze soha nem fogtok tudni letenni. Ha ezelőtt azt hittétek, hogy van értelme az életnek, akkor tévedtetek. Ezután legalább lesz."
Ha tasakost és egyéb macskakaját hoztok – márpedig hoztok! – akkor azzal a NOÉ macskamentését támogatjátok!
A könyv hamarosan megvásárolható lesz webshopunkban, mellyel a Macskamentést támogathatjátok:)
Programajánlóóóóóóóóóóóó, és persze hol máshol, mint itt a NOÉ-n!
2011. november 26-án szombaton, 10 és 15 óra között:
EGY NAP, KÉT PROGRAM:
MiniMenhely 7. születésnapi parti
7. születésnapját ünnepli a NOÉ Állatotthon legnagyobb speciális projektje, a MiniMenhely program.
7 éve mentjük a sintértelepi kutyákat 7 éve rehabilitáljuk a súlyosan bántalmazott, megkínzott kutyákat 7 éve töltjük velünk minden szombatunkat, szabadságunkat, szabadidőnket 7 éve kísérjük őket személyesen új otthonaikba 7 éve ... szinte hihetetlen ...
7 év alatt több,mint 1000 kutyát sikerült új családhoz juttatnunk!
Most egy családias születésnapi partira invitáljuk örökbefogadóinkat, támogatóinkat és minden kedves érdeklődőt.
Korábbi örökbefogadóinknak és védenceinknek apró ajándékkal kedveskedünk!
Fekete Állatos Nap
A mindenszentekhez kapcsolódó fekete állatokra veszélyes időszak után, most rájuk szeretnénk felhívni a figyelmet. Hiszen ők azok, bár acélosan csillog a szőrük, bár szőrük színe még jobban kiemeli értelmes szemeiket, bár a fekete slankít, mégis átsiklik felettük az érdeklődők szeme. Ők azok akik már beérkezésük pillanatában hátránnyal indulnak az örökbefogadásnál. Hogy miért van ez? Nem tudjuk, hiszen, talán pont ezért nekünk minden fekete állat a szívünk csücske.
Ez a nap most a fekete cicákról és kutyákról szól. Lehet velük ismerkedni, meg lehet őket szeretgetni, de ami a legfontosabb: örökbe lehet őket fogadni! Minden fekete cica és kutya
Egész nap gyerekprogramok, kvíz és ügyességi vetélkedők, zsákbamacska és kutya, házi sütemények, zsíros kenyér, forralt bor és forró tea várja a hozzánk kilátogatókat.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, korábbi örökbefogadónkat és örökbefogadni vágyókat.
Zárásnak pedig egy kis móka és kacagás by NOÉ ménes!
Én valahol másfelé jártam a menhelyen, és feltűnt, hogy Nikit és Meggyest nem láttam már egy ideje. Valami ebédről dünnyögtek úgy egy órája, de az már rég volt. Elindultam hát megkeresni őket, és Carmen karámjánál ez a látvány fogadott:
Első ránézésre úgy gondolta, hogy ezeknek elment az eszük :-D Lovat spenóttal etetni… de Carmennek láthatóan nem volt kifogása a potya-ebéd ellen:
Még a szája szélét is megnyalta utána:
Egyet a mamának, egyet a …babának:
Kérsz egy puszit?
Mond szépen: Ááá…!
Carmen vigyor:
Még nem vagyok mindenhol spenótos, kérek az orromra is!
Természetesen a kutyák is hamar rájöttek, hogy itt valami kajaosztás van:
További képek, melyek minden bizonnyal még Popey arcára is mosolyt csalnának, megtekinthetőek ITT!
Másnapi program féreghajtás volt, itt is született pár érdekes kép:
De én szamár vagyok, és nem fogom lenyelni!
Kidülledt szemű Öszvér:
Kölyökre kicsi volt a kötőfék, de a fülei magától állnak így:
Birs már épp elég féreghajtót kapott az évek során ahhoz, hogy tudja: ez nem finom! Mindent megpróbált a maga módján, hogy megússza a dolgot:
Basa a fogösszeszorítós módszerrel próbálkozott:
Amálka pedig önként jelentkezett egy ráadás adagért. Hát, őt sem az eszéért szeretjük…
English
Deutsch
Megosztom a Facebookon