Halihó, vakarcsok!
2011.11.10.

Halihó, vakarcsok!

Újra itt. Ismét eltelt egy hét, úgyhogy leszek oly’ nagylelkű, és bőkezű, és írok nektek pár sort, hisz tudom hogy minden percben izgatottan, lázban égve várjátok, hogy felkerüljön a legújabb bejegyzésem a honlapra. Nem tudtok aludni, dolgozni, enni, tehát egyszerűen nem tudok élni nélkülem. De nem hibáztatlak titeket, ez teljesen természetes.



Pár napja, simabőrű apukámat is megcsaphatta a hűvös hajnali szellő, mert valami hatalmas izével ácsorgott a kifutóm előtt. Elképzelésem nem volt, hogy mi lehet az, de azzal természetesen tisztában voltam, hogy csakis az enyém lehet, mert hát ezeknek a kis korcsoknak, akikkel vagyok oly nagylelkű és megosztom a helyem, biztosan nincs szüksége többre annál, hogy kap kaját, van háza, és Velem élhet egy kifutóban, úgyhogy töktuti volt, hogy apu annyira szerencsés hogy engem ajándékozhat meg valamivel. Azután bejött és behozta magával azt a „hatalmas micsodát” is.



Az a „hatalmas micsoda”, az új, kétemeletes házam volt. Ugyan melyik róka mondhatja el magáról, hogy van egy 6 hektáros birtoka, egy csomó kétlábú alkalmazottja, akik mind - mind csakis az ő kegyeit lesik, külön házőrzői, és még egy kétemeletes háza is, napozóerkéllyel??Ugye - ugye. Dehát, mégiscsak celebróka lennék vagy mi a szösz.
Mosolyogtam is picit, had örüljön már a fater.



Itt meg jött a hidegzuhany…. a kis vakarcsok megrohamozták a palotámat.



De megmondtam nekik, hogy lehet tiplizni. A felső szint csakis és kizárólag az enyém. Aki ide felmerészkedik, halál fia. Ők azért megpróbáltak kieszelni valami furfangos tervet, de nem sok sikerrel. Végülis…..mit várhat a róka 3 taknyos kölyökkutyától.



Végre megértették, hogy nagyverés lenne abból, ha próbálkoznának, úgyhogy belátták, hogy azt is nagyon - nagyon szépen meg kell köszönniük, hogy az alsó szintre betehetik a piszkos tappancsaikat.



Én pedig végre nyugodtan napozhattam tovább, új házam erkélyén.





Nahh, ennyivel be kell érnetek mára. Igen tudom – tudom, de még lustálkodnom kell, napoznom, és nevelgetnem az itteni kétlábúakat.

Sok – sok rókapacsi nektek! Hamarosan hallotok rólam!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon