Beszámoló a visegrádi kirándulásunkról
2011.10.24.

Borongós reggel ide vagy oda, indulás előtt befújtuk a kutyákat kullancs elleni szerrel, rájuk adtuk az esőkabátot, hátunkra kaptuk a hátizsákot és irány Visegrád! Csak nem fogja egy kis eső elrontani a mi közös Noés kirándulós vasárnapunkat!

A megbeszéltek szerint a visegrádi parkolóban találkoztunk dél körül. Ekkor már be kellett látnunk, hogy a hazai időjárás előrejelzés ismét áprilisi tréfát űzött velünk, mert az „időnként beborulhat az ég” helyett folyamatosan szemerkélt az eső. Na, de azon kívül, hogy együtt lehettünk, Noésok és kutyáink egyaránt, tovább javított a hangulaton az a parkolóban elhangzott mondat, amit Feritől, több kutyánk örökbe-, illetve ideiglenesbe fogadójától hallottunk, miszerint a kirándulás végén mindannyiunkat szeretettel meghív otthonába egy igazi, házi pörköltre. Az eső dacára tehát vidáman indultunk Feri után, ugyanis, mint régi visegrádi lakos, a ködös, párás időben is gyönyörű helyekre vezetett minket.













Szerencsére számíthatott ránk az a kutya is, akinek nem volt elegendő a normál táv: készséggel dobáltunk neki fadarabokat, amiket mindig nagyon büszkén hozott vissza.


Azonban egy idő után bármennyire is szép volt a táj és vidám a látvány, amint kutyáink mérettől, nemtől függetlenül önfeledten rohangálnak az erdőben, bizony többnyire már csak a korábban említett pörköltre tudtunk gondolni. Ezért, bár Feri még bőven tudott volna nekünk a Mátyás-forráson, római romokon és az öreg fán kívül más szépségeket is mutatni, kellemesen fáradtan visszaindultunk a parkolóba, hogy rövid autózás után megérkezzünk Feriék csodás otthonába.

Miután megéreztünk Feriékhez, elfoglalhattuk az asztalunkat, vendéglátónk elhalmozott minket minden földi jóval... majd kitálalták számunkra a pörköltöt,amit parázson készítettek csak a mi tiszteletünkre:


Az ebéd elfogyasztása után jóllakott napközisként ültünk mindannyian az asztalunknál, közben kellemesen társalogtunk:




Feriéknél természetesen ismerős kutyákkal is találkozhattunk, hiszen ők fogadták örökbe Trombitát, Kobakot, Hagymamát..és náluk él ideiglenesen Tóbiás, Csipa és Diego is. MIndannyian szuperül érzik magukat, nekik sincs panaszuk a kiszolgálásra :D










Közben Lilla talált magának egy nagyjából vele egymagas porcelán babát, akivel nagyon kellemesen eljátszadozott és szerintem legszívesebben hazavitt volna:






Amikor kijátszottuk magunkat, gondoltuk körülnézünk kicsit a fölső teraszon.. ahol csodás látvány és kilátás fogadott minket, azt hiszem mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy ez a látvány lélegzetelállító volt:


Miután körbenéztünk a házban Feri "idegenvezetésével", kicsit leültünk beszélgetni a kandalló elé, hogy ezzel még hangulatosabbá tegyük ezt az egész napot




Körülbelül este 6 óra felé szomorúan búcsút vettünk házigazdáinktól, de ígéretet tettünk arra, hogy amint tudunk visszatérünk hozzájuk (reméljük minél hamarabb sor kerülhet az újabb visegrádi kirándulásra, amit facebookon és a honlapjainkon is jelezni fogunk!)

Köszönjük mindenkinek aki részt vett ezen a kiránduláson, reméljük jól éreztétek magatokat!



odakre és borsó

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon