Pocak története
2011.08.03.

Teljesen fel vagyok dobva, hogy milyen kicsi a világ és milyen szerencsések vagyunk Pocakkal, meg egyáltalán, szóval ezt muszáj megírnom nektek!

Tehát, pár héttel ezelött felhívott Anita (Pocak korábbi ideiglenes befogadója), hogy megadhatja-e a számomat annak a lánynak, aki annak idején Pocakot mentette. Érdeklôdnének róla, ilyesmi. Már ezen teljesen boldog voltam, mert annyira szerettünk volna megtudni valamit Pocak múltjáról.

Nos, pénteken megcsördült a telefonom és Heni volt a vonalban, beszéltünk pár szót, amit hamarosan tett követett és szombat délután már náluk is voltunk Pocakostul. Kicsi a villág, mi Budakalászon lakunk, Heniék Óbudán, tôlünk nagyjából 10 perc autózásra. Most éppen 15 kutyus van náluk, van aki még gazdát keres, van aki már nagyjából, van aki egészében végleges státusszal. Jó fej, kedves, nyugodt kutyák - most már. Persze mindegyik egy külön, szívfacsaró történet, szinte hihetetlen is, hogy a rehabilitációjuk milyen sikeres, a korábbi történteket hallva. Guszti, a félôs kisborjú, aki nem nagyon barátkozik idegenekkel, le sem szállt rólam, bújt, simogatást követelt, ha egy pillanatra abbahagytam, már méltatlankodva döfködött, hogy még-még. Cinti, a golden retriever a maga 50 kilójával is ölebnek képzeli magát, Carlos, az újfunlandi pedig idônként felugrik és táncra perdülne veled, persze ha elbírod a 70 kilóját. Emma lányom egyszerre labdázott vagy négy kutyával és remekül éreztük magunkat. Kutyák, akik jól érzik magukat, szeretetben, biztonságban, hát kell ennél több? Pocak persze meg volt illetôdve, hiszen a legtöbb kutyának a térdéig sem ért, de aztán már ô is ôrizte a házat és méltóztatott elfogyasztani egy adag vacsorát is a többiekkel.

Mi pedig megtudtuk, hogy Heniék annak idején rémes körülmények közül mentették ki Pocakot, egy kenyeres láda alatt tartották, a láda téglával leszorítva, a kutya meg sem tudott fordulni alatta. Egy gyerek kapta "játéknak", ha épp nem játszott vele, a "helyére" tették, a ládába. Miután kimentették, három napig csak szaladt, pörgött, annyira örült a szabadságnak.

Megtudtuk, hogy Heniéknél volt több, mint fél évig és annyira megszerették, hogy alig akarták örökbe adni. Végül egy házaspárhoz került, ahol következett nagyjából négy boldog év. Aztán a gazdinéni meghalt, majd a gazdibácsi is, otthon. Nem akart tovább élni, felakasztotta magát. Pocak napokig ôrizte, mire megtalálták...

Ezután került hozzánk, és az hogy a világ legkedvesebb és legszeretetreméltóbb kutyája most is, az számomra újabb bizonyíték a kutyák fantasztikus természetére, képességeire, hogy a történtek ellenére képesek bízni az emberekben és van hely a szívükben egy új gazdit szeretni. Ezért hajmeresztô butaság azt gondolni, hogy csak a kölyökként befogadott kutya lesz igazán a miénk! Pocak most hat éves, egy éve van nálunk, de olyan, mintha mindig az én kutyám lett volna. Ismerjük egymás rezdüléseit, megértjük egymást és ami a fô, megbízunk egymásban! Pocak hányatott múltja egy évvel ezelött a mi szerencsénkké vált, amikor a gazdikeresô kutyák között beleszerettem egy kishordótestû kutya vigyorgásába. Azóta is mosolyog, imádjuk egymást!

Heniéknél végül a "beugrunk egy kicsit és megmutatjuk, hogy milyen most Pocak"-ból három óra kutyázás lett. El voltunk érzékenyülve kölcsönösen, jó dolog volt ez az egymásra találás.

Mint kiderült, Pocak annak idején igazi "celeb" kutya is volt egy fotózás erejéig. 2005 decemberében jelentek meg a fotók a Joy magazinban, Pocak Zsédával fotózkodott. Nagyon boldog vagyok, hogy láthattam kölyökkori képeit, ez is nagy vágyunk volt, és nem gondoltam, hogy teljesülhet.

Szóval ez történt a hétvégén :-DDD És hogy teljes legyen a történet, küldök képeket :-)))

Pocak Zsédával a Joy magazinban 2005.



Pocak a Noén 2010.



Pocak jól érzi magát nálunk



Pocak vigyorog



Sziasztok,

Orsiék

NOÉ jegyzet: Orsiék gondoskodnak jelen pillanatban Crowley kutyusunkról, mint ideiglenes befogadók. Aki már teljesen felépült korábbi műtétjéből. És Orsiék bizony Crowleyból az elmúlt hónapok során álomkutyát faragtak, már csak az álomgazdi hiányzik Crowley életéből.





Crowley adatlapja: ITT!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon