Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Hédi hazaért
2011.03.01.

Régen terveztük, hogy szeretnénk kutyust a családba. Az előző kutyánk –egy ezüstszürke uszkár - majdnem 17 évig élt. Nehéz volt utána … A macsekunk idén lesz 14 éves. Fő szempont volt, hogy a macska elfogadja az új jövevényt.

Ígyis közel 2 hétig élt illegalitásban a macska a tetőtérben és enni is alig akart, annyira meg volt sértődve, hogy egy nagydarab, szőrös idegent hoztunk haza.
Kistestű kan kölyökkutyát szerettünk volna, de mindenképp olyat aki jól kijön a három gyerekünkkel.

Egy biztos volt: menhelyről hozzunk el kutyát. Na ezek után beleszerettünk Hédibe, a berni pásztor lánykába, aki ráadásul már nem is kölyök, bár a viselkedése sokszor megkérdőjelezi a 2 évét.

Az első este még meg volt szeppenve. A gyerekek-különösen a kisebbik lányunk, aki állatorvosnak készül és a szülinapja másnapján került hozzánk Hédi- a kutyával akartak aludni. Másnap már kezdte felmérni a kertet, a házikóját, minket. Állt a bejáratnál, férjem és én mellette. Hédi ránk nézett, majd sóhajtott egy óriásit és lefeküdt a lábunkhoz. Hazaért. Ebben a sóhajban benne volt minden: az előző évei, a menhelyen eltöltött idő, az érzései, a félelmei.
Azt mondtuk, hogy ne nagyon jöjjön be a házba. Ehhez képest nem telt el 1 hét és arra mentem haza, hogy a lányok, a macska és Hédi fekszenek a kanapén!

A -15 fokos hidegben megengedtük, hogy bent aludjon az előtérben. Reggel jelzett, hogy dolga lenne kint. Nem tudtuk, hogy szobatiszta :)
A pórázt nem nagyon szereti, valószínűleg nem volt vele dolga korábban. Ezt még tanulnia kell.
Karácsonykor utazott a családdal vidékre. Ő volt az első aki beült a csomagtartóba és ki se lehetett szedni, úgy kellett köré rakni a csomagokat. Biztos akart lenni, hogy nem hagyjuk itthon. Nagyon szeret autózni, hosszabb távot is, bár akkor azért tartunk séta-szünetet.

A macskánk megtanította hogyan kell jelezni, ha be szeretne jönni. Míg Firpó a macska nyávog, Hédi sírdogál a bejáratnál.
Firpó az úr, azaz az úrnő. Az öregebb jogán ő eszik előbb a tálból-hacsak Hédi el nem sodorja egy laza farokcsapással.
A családtagokkal, ismerősökkel kedves, bújik, kéri a simogatást. Idegen, aki nem tetszik neki, nem valószínű, hogy épp bőrrel megúszná a vele való találkozást. Olyan mint egy fúria, mély morgó hangon ijesztgeti aki nem szimpatikus neki. Védi a területét és minket is, rendesen.
Óriási a lelke, könnyen megsértődik és nehéz kiengesztelni :)
Akkor a legboldogabb ha az egész család itthon van.
Igazi családtag lett és olyan, mintha ezer éve velünk élne már.







Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában