Amálka sötétpej színű lóöszvér, aki a Zakuszka-tanyáról került hozzánk. Amálkát eredetileg gazdája adta le a lómenhelyre, mert már nem tudott vele foglalkozni. Régebben állítólag kocsit húzott.

A ménesbe gond nélkül beilleszkedett, jelenleg a szamár ménesben él. Makrancos, szeszélyes természetű kanca, van akihez plüsslóként bújik, de van akikkel szemben kifejezetten agresszív. Eddig még nem jöttünk rá, hogy mi alapján kezd pikkelni az általa kiválasztott emberekre.
A kutyákat nem szívleli, amelyik túl közel merészkedik hozzá, azt bizony jól megkergeti, sőt rosszabb hangulatában akár messziről is rájuk ront.

Akiket kedvel, azokhoz bújik és imádja ha azokat a hatalmas füleit vakargatják. Bármi történik, neki egyből meg kell néznie, mindenbe beleüti azt a pihe-puha nóziját. A nyári melegben imád a slag alatt pancsolni és nagyon ügyesen bánik az óriáslabdával. Azt viszont nagyon nem szereti ha a hátsó lábához nyúlnak, ami sajnos a körmölésekkor nem könnyíti meg kovácsunk dolgát.

További képek róla ITT!