Rumli, Stikli és Malőr,a három fekete kiskandúr 3 hetesen érkeztek hozzánk nagyjából két évvel ezelőtt. Amikor neveket adtunk nekik, még nem sejtettük, mennyire találónak bizonyulnak azok későbbiekben. A hosszú hónapok alatt, amíg várták az álomgazdikat számos rémtettet vittek véghez, mi pedig több évet öregedtünk. Sose gondoltuk volna, hogy lesz olyan bevállalós bárki, hogy nem egyet, de kettőt is örökbefogadjon a gengsztertrióból. Pedig így lett, Rumli és Malőr végül együtt költözhetett új otthonba. Mi pedig szorítottunk nagyon, hogy a gazdik bírják idegekkel a két kis pokolfajzatot. De minden aggodalmunk feleslegesnek bizonyult, mert Évi és Attila kellő humorral, lazasággal és kitartással kezelik immáron több, mint egy éve a két kis gonosztevőt. Köszönjük nekik, és még sok boldog együtt töltött évet kívánunk. Unatkozni minden bizonnyal ezután sem fognak :)
Sziasztok!
Már több mint egy éve, hogy örökbefogadtuk a két kis raptort.
Eleinte azt hittük, majd idővel lenyugszanak és "unalmas" ölmacskáknak lesznek, de úgy tűnik, ezt benéztük.
Minden egyes nappal egyre elevenebbek, ugyanolyan heves verekedéseket rendeznek, mint egy éve, miközben végigtornádózzák a lakást.
A 200-adik kartondoboz pusztításának legalább olyan lelkesedéssel kezdenek neki, mint az elsőnek, és folyton valami új rosszaságot követnek el.
Fürdéskor még mindig velünk tartanak, és kétségbeesetten figyelik a vizet az életünkért aggódva, Malőr a kád szélén egyensúlyozva, Rumli a kád feletti törölközőtartón. (Igen, rettegünk, hogy egyszer ránk esik.)
Lelkesen másznak fel, amire csak lehet, csak az asztalról tudtuk leszoktatni őket, eddig terjedt a tudományunk, mégiscsak ők a ház urai.
Malőrnek nagyon megtetszett a kinti világ, kaparja az ajtót, ablakot, követeli, hogy engedjük ki, még a hó se rettenti vissza.
Szerencsére mindig hallótávolságon belül marad, így néhány ciccogás után mindig előkerül. (A nyári esetet kivéve, amikor a szívbajt hozva ránk 3 napra elcsatangolt, és egyszer csak nyekeregve -mivel nyávogni nem tud- beugrott az ablakon, mintha mi sem történt volna. Azóta szerencsére mindig pár órán belül visszajött.)
Rumli is nagyon szeret kint lenni, legalább fél percig, amikor eszébejut, hogy jaj itt hideg van, nedves a föld, ijesztő hangok vannak, úgyhogy panaszos nyávogásba kezd, hogy azonnal engedjük vissza a lakásba!!
Ő még mindig kicsit távolságtartó, elviseli a simogatást, de nem kéri magától, Malőrrel ellentétben, aki tökélyre fejlesztette a kéjenckedést. Persze éjszaka mindkettő bearanyosodik, és nem győznek közénkfurakodni az ágyban.
Köszönjük Noé ezt a két rosszaságot, akik mellett nem lehet unatkozni! :)
Évi és Attila
Rumli és Malőr
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.