Ahogy beköszöntenek a hűvösebb őszi hónapok, a Macskamentésnél évről-évre kezd egyre inkább körvonalazódni egy központi aggodalom. Közeledik a tél, a hideg, a fagy és aggódunk a kifutó cicáiért, aggódunk az egészségükért. Belegondolunk a dermesztő téli éjjelekbe, amikor kint fagyoskodnak, éppen csak egy kis szélárnyékot találva a házikókban.

Belegondolunk a végenincs hajnalokba, amikor foga van a hidegnek, és ők egyre kisebbre és gömbölyűbbre igyekeznek összehúzni magukat, hogy megmaradjon az értékes energia és életerő. Amikor pedig a karácsony is úgy múlik el, hogy ezeknek a bársonytalpú szépségeknek nem akad egy meleg zug, ahol ők is gyönyörködhetnének a karácsonyfa színes díszeiben, az igazán nagyon szomorú.
Minden évben megpróbálunk a kinti cicáknak ideiglenes befogadókat keresni, arra a pár hétre, hónapra, ami az újjászületést jelentő langyos tavaszig vár rájuk. Bízunk abban, hogy minden cicának jut egy Angyal valahol.
Idén is olyan hirtelen tört ránk a hűvös idő! El sem hittem még a múlt héten, hogy mennyire jól fog ma reggel esni a sál. Annyira csípősek a hajnalok és hamarosan a nappalok sem hoznak szinte semmi felmelegedést.

Ezen a héten Durcás cicánkat szeretnénk bemutatni, neki szeretnénk egy meleg kuckót találni:

Azt hogy gyerekbolond általában a kutyákra szoktuk mondani. Ez így is van rendjén, a
legtöbb kutya imádattal ugrik a kisemberek nyakába. No de zsémbes öregurakra, akik
ráadásul macskából vannak??? Hááát, viszonylag ritkán… Mondjuk inkább egyáltalán
nem, de még akkor is csak csendben. Vagy tévednénk?

Tévedünk bizony, az állatok világa napról napra meglep minket és a legváratlanabb
pontokon igyekszik a mi értetlen emberi világunkhoz kapcsolódni. Azért ha alaposan
odafigyelünk, elcsíphetjük az igazán fontos dolgokat. Itt van például Durcás cicánk. Akiről a felületes szemlélő azt hihetné, hogy egy zsémbes öregúr. Hogy nem érdekli más, csak a kényelmes kanapé, a finom falatok, időnkéntesetleg egy-egy futó simogatás. Pedig óriási tévedés lenne ezt gondolnunk. Durcás
ugyanis – bár szigorúan véve éveinek száma nem ezt mutatja – egy vagány tini. Imád a
szabadban lenni, felfedezni, terepszemlét tartani (természetesen a sok kalandban
megfáradt testet azért mégis csak jó a kényelmes kanapén pihentetni, a finom falatokhoz pedig inkább nem fűznék semmit…).

Ráadásul nem Durcás egyáltalán durcás, nem zsémbes – éppen ellenkezőleg. Nagyon
kedves, barátkozós, hízelkedős és – mint a mellékelt fénykép is mutatja – szinte
kutyamód gyerek kompatibilis (léccci, ezt a kutyamód dolgot ne áruljátok be nála, egy
valamirevaló macska igazán vérig sértődne egy ilyen hasonlattól). Kedves kis látogatójával kiválóan eljátszottak a kifutóban, mindkettejük legnagyobb és kölcsönös örömére.

Durcit tehát nagy szeretettel ajánljuk akár kisgyermekek mellé is. Az árnyas kerti
felfedező utak után, jól fog esni neki még egy kis játék a gyerekszobában. Segít a
leckében, kiválóan lehet vele közösen rajzfilmet nézni és bármilyen bizalmas titokba is beavatható. Egy igazi jó pajtás, egy hűséges barát.

Ideiglenes befogadók jelentkezését várjuk a macskamentes@noeallatotthon.hu email címen. Köszönjük!