Üdv mindenkinek!

Pamacs vagyok.
Pamacska.
Pamacska macska.

Meg ilyesmik. Az ideigleneseim kicsit gyermetegek, na. De én azért szeretem őket. Főleg, mióta nem a fürdőben tartanak. De az állítólag krízismenedzsment volt. (Figyelitek, milyen szavakat tudok? Attól lehet, hogy egy ideje a könyvszekrénybe járok délután aludni.) Mert amikor jöttünk, nem volt már máshol hely a házban. Mert az emberek kidobálják a cicákat. Minket is egy állatorvosi rendelő elé tettek ki.

Szerencsére olyan elé, ahol felkaroltak minket. A felkarolás elég jól sikerült, a három tesómnak már van gazdija is. Szuper helyük lett. Nekem nem jött be ennyire az élet, úgyhogy most így elektronikusan próbálok elhelyezkedni, mint főállású macska, láttam, hogy ezt mostanában így szokták, meg hát én amúgy is a modern kor gyermeke vagyok (ettem már pl. mobiltelefon töltőt és rúgtam le a polcról e-bookot is).

Szóval kéne nekem egy hely. Egy végleges. Átmenetileg itt is oké, bár amikor jöttünk, nem volt valami kedves a fogadtatás. Először is, ugye, ez a fürdőszobai szállás. Hát én nem tudom, merre mi a szokás, de szerintem nem valami elegáns dolog a vendéget a fürdőben elszállásolni. Aztán lefújtak, meg fürdettek, meg gyógyszerekkel tömtek, mert állítólag egy kisebb utcai kolónia egy éves bolhakészletét sikerült magammal hoznom és a bélésemben is volt némi idegen megszállás. Nem, nem a szovjetek és nem is a marslakók. Na, mindegy, a többiek elmentek, én maradtam. Leköltöztem a földszintre, a hálóba, lett barátom is. (Ő a ruháskosárba jár aludni, azért nem olyan okos és művelt, mint én. Persze lehet, hogy vasalni jobban tud.)

Elmentünk a dokihoz is, kaptam oltásokat, van chipem is, meg olyan kis könyvem, amibe bele van írva a nevem. A Pamacs. Ez komoly dolog, olyan, mint a személyi. Ja, azt is viszem majd magammal az új gazdihoz.
Igazából nincsenek nagy igényeim, egy ágyacska (lehetőség szerint a gazdié), finom kaja, vakarászás, játék. Még azt sem bánom, ha esetleg ezen osztoznom kell a gazdi másik állatkájával. Vagy családtagjával. De azért túlzásokba ne essünk! Ezért cserébe hagyok mindenkit aludni, nem rendetlenkedek csak nappal, ha vendégek jönnek, a legelegánsabb módon heverészek, ahogy csak tudok. Hosszúszőrű vagyok, mondtam már? Iszonyat jól nézek ki elheverve a megfelelő enteriőrben. Nézzétek csak meg a fotóimat itt!
Aztán írjatok ide a Noéra, a cicásoknak, a macskamentes@noeallatotthon.hu email címre.

Köszi!