Macskamentés logo
English English Deutsch Deutsch

Gazdira váró cicákGazdira váró cicák Gazdira váró perzsa cicákGazdira váró perzsa cicák Gazdira váró maine coon cicákGazdira váró main coon cicák Közvetített cicákKözvetített cicák Elveszett/talált cicákElveszett/talált cicák Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam

Tudnivalók a macskatartásrólTudnivalók a macskatartásról A hét cicájaA hét cicája MacsNaplóMacsNapló MacskanyelvMacskanyelv Történetek állatainkrólTörténetek állatainkról Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól FotóalbumFotóalbum LinkekLinkek

Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek

Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?

Számlaszám és adószám

Mit adományozzak?Mit adományozzak?

Noé Támogatói KlubNoé Támogatói Klub
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Zolikánktól búcsúzunk
2016.03.21.
Nagyon nem akaródzott nekifognom ennek az írásnak. Lehetne persze tovább is halogatni, de attól sajnos nem változik meg a megrendítő tény: újabb ikonját vesztette el a Macskamentés, mindenki kedvenc Zolikája nincs már velünk.

Legutóbb, amikor írtam róla, hatalmas boldogsággal adhattunk hírt arról, hogy oly sok várakozás után, a világ legvagányabb cakkosfülű macsócsávójáért is eljött az ő álomgazdija. Annyira boldogok voltunk! De most sajnos hatalmas szomorúsággal osztozunk a gazdi gyászában, akinek végső búcsút kellett vennie ettől a csupaszív kis lélektől. Nem sok idő adatott nekik együtt. Zolika gyógyíthatatlan betegséggel küzdött, és az odaadó és minden követ megmozgató gondoskodás ellenére is, a gyilkos kór sajnos felülkerekedett.



Sablonos talán, de mégis annyira igaz, hogy Zolikának ez a kis gazdis idő az egész világot jelentette. Valaki csak öt szerette, csak őt kényeztette, csak őt becézgette. A betegség ellenére is vállalta, hogy megszépíti azt az időt, ami még hátra van, akármennyi is legyen az. És mi kimondhatatlanul hálásak vagyunk a gazdinak, hogy őt választotta!

Kétszer pityeredtem el. Először, amikor a szomorú hírt olvastam, átéreztem a gazdi mérhetetlen fájdalmát. Másodszor pedig, amikor megláttam a képet, Zolika sírhelyéről. Minden nap friss virág és gyertya. Ezt a fiút nagyon szerették. És sokunknak fog nagyon hiányozni. Ugye, így egy kicsit akkor mégis itt maradhat velünk örökre…



Megosztom a Facebookon