Ahogy beköszöntenek a hűvösebb őszi hónapok, a Macskamentésnél évről-évre kezd egyre
inkább körvonalazódni egy központi aggodalom. Közeledik a tél, a hideg, a fagy és
aggódunk a kifutó cicáiért, aggódunk az egészségükért. Belegondolunk a dermesztő téli éjjelekbe, amikor kint fagyoskodnak, éppen csak egy kis szélárnyékot találva a házikókban. Belegondolunk a végenincs hajnalokba, amikor foga van a hidegnek, és ők egyre kisebbre és gömbölyűbbre igyekeznek összehúzni magukat, hogy megmaradjon az értékes energia és életerő. Amikor pedig
a karácsony is úgy múlik el, hogy ezeknek a bársonytalpú szépségeknek nem akad egy meleg zug, ahol ők is gyönyörködhetnének a karácsonyfa színes díszeiben, az igazán nagyon szomorú.

Minden évben megpróbálunk a kinti cicáknak ideiglenes befogadókat keresni, arra a pár hétre, hónapra, ami az újjászületést jelentő langyon tavaszig vár rájuk. Bízunk abban, hogy minden cicának jut egy Angyal valahol.

Kérjük ismerkedjetek meg ezúttal Fali cicánkkal:

Falánka mindig láb alatt van. Imád a középpontban lenni. Mondhatnám, hogy bájos,
hízelkedős, dörgölőzős – és mondom is!!! Khm, khm, de azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Falánka egy nem enyhén szeszélyes macskahölgy.

A kifutóban gyanútlan látogatók tucatjait vezette már meg, hogyaszondja: „illegetem-
billegetem magam, bújósan dugom a fejecskémet, tündibündin hempergek és
dörgölőzök… Aha, mostanra megcsappant az éberségük, akkor vadászatra fel! Most
mért hisztizel, pont az a két ujjad kellett volna még???”. Az biztos, hogy Falánka
azoknak egyértelműen a kedvence, akik leginkább azért szeretik a bársonytalpúakat,
mert mindig megmaradnak egy kissé vadmacskának, mindig megtartanak egy keveset
független, öntörvényű természetükből (Mondjuk Falánka esetében a dózis kicsit nagyobbra sikeredett a hagyományosnál).

Természetesen Falánkával lehet kompromisszumot kötni. Ez csak hozzáállás és jutifalat kérdése. Mindenesetre a téli hidegek beköszöntével megritkulnak a megvezethető látogatók. Akik jönnek, kevesebb időt töltenek a kifutóban, ergo kevesebb nasit lehet tőlük lejmolni. Márpedig a kifejezetten emberközpontú Falánka számára, a humanoidok provokálása és halálra rémítése a legkedvesebb időtöltés. A kajakunyerálás nélkül pedig egész egyszerűen nem élet az élet. Mostanra pedig még a pofozható macskacimborák is gyakorlatilag kifogytak a kifutóból, meleg kanapékra költöztek a téli hónapokra.

Kegyetlen és rideg világ ez.

Nagyon szeretnénk Falánkának is egy ideiglenes téli otthont. Levadászható lábujjakat, oroszlánbőgéssel birtokba vehető fülcimpákat, lepofozható szobanövényeket. És persze finom, kényeztető meleget. Márton napi libasültet. Mézeskalács nyesedéket. Rántott
pontyot. Egy aprócska, csak fejméretű gombócot a töltött káposztából… Mert hát a
nagy hidegben Falánkának még csibészkedni sincs kedve. Nekünk pedig a szívünk szakad meg, mert az nagyon rossz világ, amiben Falánka nem csibészkedik…

„Üdvös lenne, ha nem bámulnál a képembe. A saját érdekedben. Csak szólok.”

„Ez súlyos hiba volt, pedig időben figyelmeztettelek…”

„Kaját, vagy életet”

„Jó képet vágok a dologhoz, te akartad. Ez a jó képem.”

A jelentkezéseket a macskamentes@noeallatotthon.hu email címre várjuk. Köszönjük!