Bársonytalpakon, puhán és nesztelenül közlekednek. Naphosszat kényelmesen elnyújtózva szundikálnak, vagy éppenséggel összegömbölyödve lustálkodnak. Kényeskedő léptekkel, észrevétlen surrannak.

Nos, aki ezeket a megállapításokat elhiszi, annak még nem volt dolga kölyökmacskával.
Kettővel (vagy többel) meg pláne nem. Puha, nesztelen léptek??? Nagyjából annyira, mint egy elefántcsorda… Naphosszat tartó lustálkodás??? Elképzelhető, de az biztos,
hogy ez az időszak soha nem esik egybe a te pihenőidőddel!

Hajnal négykor irgalmatlan dübörgésre riadok. Éppen hercegbárókirálykisasszonyosat álmodtam, úgyhogy viszonylag lassan tisztul az agyam. Megnyugodva konstatálom, hogy nem bombáznak. A ház sem dőlt össze. Sőt még a hálószoba plafonja sem omlott rám. Persze, csak a macskák rohangásznak fel s alá, egymást kergetve a lépcsőn. Még hogy bársonytalpak… Sebtében hozzájuk hajigálok papucsot, kispárnát, ami a kezem ügyébe kerül. Találat zéró, eredmény zéró. Nem hatódnak meg, lelkesen randalíroznak
tovább.

Fejemre szorítom az egyetlen megmaradt kispárnámat és nagy nehezen visszaalszom.
Negyed hatkor akkorát taszajt valaki alulról az ágyon, hogy majd´a földön találom magam takaróstul, alvómacistul. A pernahajdereknek nyilván pont az ágy alatt kell ricsajozni és szabad fogású birkózóbajnokságot rendezni. Hol másutt? A munícióm elfogyott, az alvómacit nem adom, így csak felülről pisszegek és szónokolok.

Körberöhögnek. Magamban füstölgök. Elszundítok.

Háromnegyed hatkor oroszlánüvöltés közepette, tigrisbukfenccel támadják le, a takaró alatt mit sem sejtve békésen pihenő lábamat. Hiába rugdosódok, nyilván nem talál. Ők ellenben egyre lelkesebben támadnak. Rettegek. Negyed hétkor csörög a vekker. Próbálok egy résnyi kilátást kezdeményezni vonakodó szemhéjamon keresztül. A macskák ordítva követelik a reggelit, „mit lustálkodsz már, töltsd meg a tálkákat!!!”

Mire a kávé-zuhany-smink kombóval valahogy életet lehelek magamba, a macskák édesdeden szundítanak. Bársonytalpaikat kényelmesen kinyújtóztatják, megérdemlik az egész éjszaka tartó megfeszített műszak után. Dorombolva az arcomba ásítanak. Hát lehet őket nem imádni?!

Az Elefántbébik, az álomgazdik jelentkezését a macskamentes@noeallatottjon.hu e-mail címen várják.

Cicáinkat támogathatod bankszámla számunkra történő utalással OTP 11710002- 20085016 (a cica nevét írd az utalás közleményébe), sőt, akár virtuálisan is örökbefogadhatod őket.