Párbeszédek Csokival
2015.04.30.
Biztos vagyok benne, hogy sokan szoktatok beszélgetni a cicátokkal. A cicák ráadásul
előszeretettel válaszolnak is – kivéve, ha hívod őket, olyankor mindenfajta kommunikációs készség híján vannak. Ha számtalan különféle nyervákolásuk egyikét
sincs kedvük éppen bevetni, akkor legalábbis beszédes grimaszokat vágnak, amivel a
legteljesebb mértékben kifejezik – sokszor igen lesújtó – véleményünket rólunk. Ha pedig véletlenül, neadjisten és tényleg olyan rirtkán, mint a fekete macska, csintalanságon kapnánk őket, akkor bizony bármelyik kamasz megirigyelhetné azt a szemtelen feleselést, amit a dorgálásra kapunk feleletül.
Csoki cicánk híresen nagy csibész, bármi ehetőt és bármi játéknak tekinthetőt (tehát, szó szerint akármit) haladéktalanul elcsen, levadász, eloroz és kipiszkál. Nem szabad(na)? Akkor meg juszt is!!! Ideiglenes gazdija természetesen mindent megtesz a fiatalúr jómodorra tanítása érdekében, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebb. De hogy is megy ez a gyakorlatban?
- Csoki gyere le a tűzhelyről
Nem is néz rám…
- Csoki GYERE LE ONNAN!!!
- Najó bazzeg lejövök, amúgy tojok rád.
- Csoki ne mássz rá a laptopra.
- De.
- Csokiiii
- De akkor is.
Lerakom.
- Hát nem érted, hogy DE!
Lerakom ötödször is.
- Hát tudod mit, elmész te a fenébe, akkor felmegyek a tűzhelyre.
- Mi van a tányérban?
- Csoki ne mássz fel az asztalra!
- Akkor mi van a kezedben?
- Csoki, hagyd a sütit.
- Najó, de a szádban mi van. Belenézek. Mit csinálsz, ha belenyúlok?
- Szeretlek!
- Tudom, de mássz le a vállamról, nem jó az ölemben? Ott tudlak simogatni is.
- Nem én most itt ülök.
- Csoki gyere, leraklak az ölembe, ez rohadt kényelmetlen.
- Nem. Én így szeretlek és kész.
- Jó, én meg akkor leraklak.
- Ok, de egész éjjel a csípődön fogok aludni, és reggelre megint fájni fog a derekad. Na,
maradhat a vállad?
Csoki macska AIDS pozitív és vesebeteg cica, tehát egészségügyi állapota távolról sem tökéletes. Csokinak viszont legalább 7x7 élete van, mondhatnak bármit is az orvosok, ő
köszöni szépen, a zsiványkodáshoz legalábbis kitűnő a közérzete. Nemrégiben bemutattuk nektek szívünk drága Zolikáját, aki hasonló helyzetben várja a nagy Őt. Neki is még jó sok csibészkedés van a tarsolyában és reméljük, hogy hamarosan megtalálja az Álomgazdit, akinek rengeteg borsot törhet az orra alá.
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon